A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-14 / 2. szám
1964-ben 15 faji lázadást jelentettek. Egy évvel később csupán hat ilyen lázadé* fordult elő, de ez«k közé sorolható a hatalmas La* Vegas-1 faji megmozdulás Is, ahol 34 személyt gyilkoltak meg. A nyugtalanságok hulláma 1966-ban 38 városra terjedt ki. Ebben az övben mér 115 várost, köztük Detroitot Is érintette ez a hullám. Ez volt Amerika fennállása történetében a leghatalmasabb lázadás. A biztonság helyett az anarchia tör utat. A rendőrség keze — a jogok sérthetetlensége miatt — meg van kötve. A feltételes büntetések kiszabása szabadlábra helyezi a „bevált“ bűnözőket, akiknek tevékenyege alig ellenőrizhető. NÖVEKVŐ BŰNÖZÉS. Dr. Stuart A. MacCorkle, a texasi egyetem véleménykutató intézete igazgatójának szaval nem rég több amerikai polgár aggodalmát fejezték ki: „Ogy vélem, korunk jelszava a következő »Ragadd meg, enni megragadható, na légy tekintettel a módszerekre.« Ez as állásfoglalás jelentős mértékben utat tör a »magas helyen« lévő személyek soraiban is.u Az Arkansas állambeli, hábarúellenes nézeteket valló szenátor — J. W. Fulbright — a közelmúltban kijelentette: „A háború nyugtalanná és brtutállssá teszi életünket. A „nagy társadalomból“ fokozatosan „beteges társadalom" keletkezett. Más, felelősségteljes posztokon lévő személyiségek azt vallják, hogy a szenátor észrevételei nem mutatnak rá az észlelhető betegség kezdeteire és okaira. Ha az Egyesült Államok helyzetét alaposabb vizsgálat tárgyává tesszük, ilyen képet kaphatunk: Még soha nem élt oly nagyssámú amerikai polgár jó sorban, mint manapság. A jó életről tesznek tanúbizonyságot a személyautók — több helyen kettő is van belőlük — a színes tv-kéasttlékek és a magánházak medencéi. A népszámlálást végző hivatal közölte, hogy a szegénységben élő polgárok száma úgyszólván 25 %-kal ősökként — az 1959-es évhez viszonyítva. Viszont az értékek sem „rongálódtak" soha olyan rohamosan, mint manapság. Nyolcmilliónál több amerikai polgár jut szociális segélyhez osupán azért, mert nem hajlandó dolgozni. Bár munkalehetőség akadna bőven, sokan az előző életmód mellett döntenek. Ogy rémlik, a felelősségérzet terén mindenütt problémák mutatkoznak. Az FBI vizsgálóbizottságának jelentése szerint a bűncselekmények száma és azok negatív következménye alaposan elszaporodott. Az 1980— 1969-os években az Egyesült Államok lakosságénak száma kb. 10 %-kal, a bűnözők száma viszont 62 Mi-kai növekedett. A gyilkosságok száma 21, az erőszakosságok elkövetésének száma 50, a védtelen személyek megtámadásának száma 52 %-kal növekedett. Az egyházi alkalmazottak, az elmegyógyászok és rendőrök azt vallják, hogy az erőszak társadalmilag elfogadottá válik. A gyerekek atombombákkal játszanak, vértócsákat mutató tllmekat figyelnek. A televízióban lépten-nyomon a vietnami háborúról, mint valamiféle sporteseményről hallanak. Dr. Frederic Wortham, New York-i pszichiáter kijelentette: „Amerika néhány jelensége vitathatatlanul hanyatlásról tanúskodik. Ennek legszembetűnőbb jele az erőszak, az erő hatalmában való hit.“ Hasonló megjegyzést tett az America nevű jezsuita hetilap is: „A szexuális pornográfia szétzúzta a szexualitás alapelveit. A pornográfia és az erőszak a társadalom legalapvetőbb elemeit — a rendet és jogi szabályokat veszélyezteti.“ Erre az erkölcsi zűrzavarra leginkább Amerika fiatalsága fizet rá, amely « súlyos következményekkel Járó bűncselekményekből egyre nagyobb számban veszi ki részét. Az általuk elkövetett bűncselekmények száma 54 százalékkal, a gyilkosságok száma 45 százalékkal, a védtelen személyek erőszakos megtámadásának száma pádig 115 %-kal növekedett. SZÚRAKOZÖ FIATALSÁG? Harold A. Smith, a chikagól ügyvédtársulat egykori elnöke Így nyilatkozik a helyzetről: „Az emberek manapság nem úgy nevelik gyermekeiket, mint egykor nevelték. A gyerekeknek dolgosatok nem keli, ezért tanítási Idő után az utcán ólálkodnak. A külvárosban lévő házunkat — középiskolás tanulók — „szórakozásból" rabolták ki. Több tízezer fiatal hódol a „hippies" alvónak Now York Cityben, San Francliooban, Washingtonban és több nagyvárosban. Ezek a fiatalok megvetik a kitartó munkát. Célúk: a „szerelem", Blronyos egyetemi tanár a következőket mondotta: ,«Az egészben az a legszomorúbb, hogy ezeknek a gyerekeknek nagy része mélységesen őszinte, és bizonyos értékek után kutat. A társadalmi betegségekre az elidegenedés és reménytelenség betegségével válaszolnak. Elsősorban a „hippies" elveit elfogadó személyek fogyasztanak kábítószereket. A megítélések szerint több tízezer amerikai legalább tsgyszer kipróbálta az LSD-t, bár az orvosok annak kártékony hatását hangoztatják. Állítólag még ennél Is több személy „fogyasztott“ marihuánát. A házasságon kívüli gyerekek száma is elszaporodott. 1940-ben az újszülöttek 3,6 %-a jött világra házasságon kívül. Ez a százalék 1965-re megkétszereződött, 7,7 %-ra növekedett. A néger lakosok soraiban ez a jelenség — 1965-ben — 26,3 %-ot tett Id. Mindez a furcsa, „új erkölcs" következményeként lép te*. A gyakran „helyzotszerű etikumnek" nevezett új erkölcs megszűnt a jó és rossz szigorúan elhatárolt eszményeit hangoztatni. Helyet kapott a szituációból adódó hazugság, erőszakoskodás stb. KÖNNYEBB LENNE AZ ELET7 A dolgok bősége és elérhetősége is hozzájárul az erkölcsi tényezők „megrongálódásához". Dr. Bruno Bettelheim, a ohikágól egyetem elmegyógyásza kijelentette: „Ogy vélem, a dolgok rohamos elérhetősége okozta válságok korát éljük. A középréteg életmódja könnyebb lett; az jámborok tájékoztatása oly értelemben folyik, hogy bármi a világon hirtelen elérhető — munka nélkül. Az igazi érték és megnyugvás azonban a jól végzett munka tudatából ered.“ Samuel Cook, a politikai tudományok professzora így nyilatkozik: „A bőség fokozott mértékben veszélyezteti Amerikát. Az értékek hamis értelmezése jön létre, elveszik mind az, aminek az életben igazi érteimre ___I, van Sok, jelentős állást betöltő személy hangoztatja, Amerika a lakosság nagyarányú átcsoportulásáért, valamint az utóbbi 20 év alatt végbemenő technikai váltosásokért „tizet bért.“ Egyre több amber él nagyobb városokban, minek következtében lazulnak a családi kapcsolatok. A nagyvárosok „jó létének“ árnyoldala kezd mutatkozni. A rendőrség egyre gyakrabban tapasztalja, az emberek tétlenül követik a bűnözők cselekedeteit. A jelenlegi gondokat sok amerikai polgár ideiglenesnek, átmenetinek tartja. Dr. Seymann Martin Llpset, a Harvard Egyetem szociológiai és politikai tudományának professzora Így látja a helyzetet: „A nyugtalanságok tő forrása kétségkívül a vietnami háborúban rejlik. Nem hinném azonban, hogy a helyzet rosszabbodott volna. 1950-ben a „konfornlzmus" és „mccarthyzmus", manapság a „hippies“ és «fajta kicsapongás nyugtalanítja az embereket." Bizonyos elégedetlenség és aggodalom terjeng amiatt, hogy a társadalom és vezetői — bajba jutottak: Dr. Bettelheim ezeket mondja: „Kormányunk sokkal inkább törődik a választásokkal, mintsem azzal, ami a társadalom számára hassnos lenne; sokat ad orra, ml hogyan áll, de keveset szorgalmazza azt, ami helyes lenne. Kormányunk olyan dolgokat Ígér, melyeknek valóra váltásán három-négy nemzedék fáradozhat. Dr. Frank Vandlvernek, a történelem professzorának más a véleménye: „Nem ismertek még egy olyan nemzedéket, amelyre több gond várt volna, mint a mai fiatalokra." Feldolgozta: szí hét 8 A VILÁG LEGGAZDAGABB TÁRSADALMA EGYSZERRE AZON VESZI ESZRE MAGAT, HOGY ÚGYSZÓLVÁN MINDEN KEZDEMENYEZESE KUDARCCAL VÉGZŐDIK. AZ EMBEREKEN FURCSA, KELLEMETLEN HANGULAT URALKODIK. EGYRE JOBBAN TERJED AZ a nézet, hogy az amerikai tőkés társadalmai VALAMILYEN BETEGSÉG EMÉSZTI. NYUGTALANSAG árasztja el a nagyvaros tömegeit, az egy kori csendes es nyugalmas országrészeket erőszakos gaztettek sora lepi EL. AZ LSD ES A marihuana lenyűgöző hatast gyakorol A FIATALSÁG SZELES RÉTEGEIRE.
