A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-31 / 13. szám
gyár iskoláknak. Ha ma már a szülő teljes bizalommal viseltetik a magyar iskolák iránt, az ügybuzgó és felkészült pedagógusaink érdeme. Március 28-án nemcsak ünnepük, ki is tüntetik a tanítókat. A Szlovák Nemzeti Tanács iskolaügyi megbízotti hivatala nemzetiségi osztályától mi is megkaptuk azoknak a magyar pedagógusoknak a névsorát, akiket idén érdemes és példás tanítói címmel tüntetnek ki. A Hét szerkesztősége ez úton kíván további sikereket a kitüntetteknek és minden magyar tanítónak, hogy mint eddig is, a jövőben is munkálkodjanak tovább a magyar iskolák jó hírnevének megalapozásában. Kovács Magdolna A rozsnyói AKI tanítónője. A legmodernebb tanítást módszerek és segédeszközök alkalmazója. Az iskola igazgatójával együtt nagy figyelmet fordít a fiatal tanítók munkájának Irányítására. Iskolájában rendkívül figyelemre méltó eredményeket ér el a szlovák nyelv tanításában. „Példás tanító“. Bar tál Vince A lakszakállasi AKI igazgatója. Irányításával a tanítói testület nagyon jó eredményeket ér el a tanító-nevelő munkában. Mint képviselő ts aktívan tevékenykedik a közéletben. A HNB Iskola- és Kultúrügyi Bizottságának elnöke. „Példás tanító". Érdemes a hagyományokat ápolni Naszvad község látszólag semmiben sem különbözik az éisekújvárl járás többi ’községeitől. A falu néhány száz akóháza, a gondozott utak, a jól működő EFSZ viszont arról tanúskodik, hogy a községben szorgos és rendszerető emberek élnek. A község jó hírnevét elsősorban a kosárfonók alapozták meg, akik ősidők óta űzik ezt a mesterséget. A kosárfonás, amely valószínűleg olyan múltra tekint viszsza, mint maga az emberiség, aranyat érő mesterség. A község idősebb lakosai ezért tanították meg erre a mesterségre gyermekeiket, akik tudásukat utódaikra hagyták. Így öröklődött ez a mesterség nemzedékről nemzedékre. Sebői nem élnek a naszvadiaknál ügyesebb kosárfonók. Régen termékeiket a környező falvakban, a szomszédos járások, kerületek, vármegyék területén árusították. Akkor még akadtak olyan kereskedők is, akik a kosarakat olcsón felvásárolták és kerestek rajtuk. Ma már más a helyzet. Naszvad kosárfonói nem engedték, hogy sokéves tapasztalatuk a feledés homályába merüljön. A felszabadulás után képességeik legjobb érvényesítési lehetőségei után kutattak, s 1952-ben szövetkezetei alapítottak. Az Érsekújvárban székelő Kosárfonók Népi Szövetkezete tagjait kezdetben házilag dolgoztatta. A járás más< községeinek dolgozói is bekapcsolódtak később a munkába, mint pl. az érsekújvári és komjáti kosárfonók. Körülbelül 110 ember végezte ezt a munkát, évente félmillió korona jövedelmet értek el. A kosárfonók 1959- ben társultak a táskakészítőkkel. Az egyesült népi szövetkezetnek 1966-ban a „BRASNA termelőszövetkezet“ nevet adták, ez ma is az elnevezésük. Az egyesítés sokat segített a naszvadí kosárfonókon. 1954-ben pl. felépítettek egy közös csarnokot, ami lehetővé tette a munkatermelékenység fokozását. Ezzel egyidejűleg emelkedett a kosárfonók keresete is. A BRASNA termelőszövetkezet 1965-ben korszerűsítette a termelést. Az üzem építkezési munkálatai még mindig folyamatban vannak,' raktárhelyiség, újabb csarnok van épülőben. A naszvadí kosárfonók száma — dolgoznak itt nők és férfiak egyaránt — általában 18—23 fő közül mozog. Takács Ferenc mester kiváló munkaközössége nagyszerű szakemberekből, kosárfonókból tevődik öszse. A 77 éves Győré Sándor a legidősebb naszvadí kosárfonók egyike. Ezek az emberek előállítják mindazt, ami a fűzfavesszőből előállítható. Jelenleg különféle fonott kosarakat készítenek az ipar és a háztartás számára. A mezőgazdászoknak krumplis- és pelyváskosarat, az élelmiszeripar dolgozóinak kenyérkosarat, ezenkívül különféle ruháskosarakat fonnak. Megcsinálnak bármit: szemétkosarat, bevásárlőkosarat és egyebeket. A többi munkahelyeken készítik el azt, amivel a naszvadiak nem foglalkoznak. Az érsekújvári mesterek pl. fonott bútort készítenek. Egy „bútorkészlet“ két fonott székből, egy kerek asztalból és virágállványból tevődik össze. Komjátin szintén nagy múltra tekint vissza a kosárfonás. Az itteni szakemberek mostanában deimízsonok fonását végzik. Ez a korszerű üzemrészleg csak később, 1965Jben keletkezett. Demizsonfonással elsősorban nők és rokkantak foglalkoznak. Ebben a részlegben 30 ember dolgozik, mesterük LukavickJ' Ján. Az ő irányítása mellett készítenek borítót más-más nagyságú demiz’sonokra, ajándéküvegekre. Hagyományos anyaggal, fűzfavesszővel is dolgoznak, de az ő munkájukban egyre inkább érvényesül a polyetilén. A 12—25 literes demizsonok iránt nagy az érdeklődés külföldön is. Az érsekújvári kosárfonók termékeiket, elsősorban demizsonjaikat Svédországba, Libériáiba és Ciprusra szállítják. És ez a tény mindennél többet mond. Igazolja azt az állítást, hogy a jó mesterség ma Is aranyat ér, hogy a sokak által pusztulásra ítélt kosárfonásnak is van értelme, jövője.(szí) Bár a demüsonok burkolata túlnyomérészt polyeszterbfil késiül, a fonáshoz szükséges alapanyag továbbra is a fűzfavessző marad Olyan munka ez, melynek végzéséhez ügyes kezekre van szükség így készül a fonottbútor
