A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-24 / 12. szám
EGRI LÁSZLÓ r I A T A I FESTŐMŰVÉSZ TIMIM Lókkal beszélget A Csorna dók losonci helyi szervezete ímellett működő Korunk ifjúsági klub február végén jól sikerült beszélgetést rendezett Bácskái Béla fiatal akadémiai festőművésszel. A tavalyi Madách-napokon bemutatkozott, s Jelenleg Egyiházasbáston élő fiatal művész közvetlen szavakkal Ismertette eddig bejárt, inkább rögös, mint síma életútját, de amelyre éppen, mert küzdelmes volt, és révbe vezetett, mindig szeretettel gondol vissza. Edzetten indul a további küzdelmekbe. A beszélgetésen az ifjúsági klub vendégeiként a Kármán József irodalmi kör tagjai is részt vettek és bekapcsolódtak a beszélgetésbe. Az élénk eszmecsere után a résztvevők megtekintették a művész legújabb alkotásait. Ezúttal akvarelljeinek egy részét állította ki a fiatal festőművész, s ennek során „műhelytitkokkal“ is megismerkedhettek az ifjúsági klub szép számban megjelent tagjai. Egy újabb tartalmas est tapasztalataival lettek a Korunk fiataljai gazdagabbak ... SÚLYOM LÁSZLÓ A lévai Járási Úttörőház mellett megalakult az iskolai szavalok vezetőinek klubja. Csupán ez az egy mondat a híradás. A további sorok már csak a cikkíró mérlegelései, fontolgatásai, a kezdeményezést méltató szavai. S hogy ez nem felesleges fáradozás, talán az alábbiakból érthetően kitűnik. • • • Az ifjúsági alkotóversenyek legnépesebb táborát a vers- és prózamondók képezik. Az iskolákban lebonyolított versenyek legjobbjai tovább kerülve, járási, kerületi, valamint országos vetélkedőn vehetnek részt. A járási győztesek pedig a komáromi Jókai-napokon találkozhatnak évről-évre. Az egyes versenyek résztvevőinek eredményei mögött a felkészülés hosszú és fáradságos munkája áll, amely elsősorban a szavalok és prózamondók vezetőit teszi próbára. Az állandóan emelkedő színvonalú versenyek olyan követelményeket támasztanak, amelyeknek csak azok a diákok felelnek meg maradéktalanul, akik tehetségük mellett támogatásban, hozzáértő segítségben részesülnek. A helyes próza-, illetve versválasztás, az előadási mód kritériumai, a kiejtés, a gesztikulálás és mimika megengedhetösége és sok egyéb követelmény olyan feladat elé állítja a tanítókat, amelyeknek csak abban az esetben tudnak eleget tenni, ha maguk is teljes mértékben tisztában vannak a felsorolt problémákkal. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy kevés olyan iskola van, ahonnan a diákok minden tekintetben jól felkészítve állnak a pódiumra. Nagyon sok esetben még a tehetséges előadók is csupán olyan hiányosságok miatt kerülnek hátrányba, amelyeket szakszerű tanáccsal, segítséggel könynyen el lehetett volna kerülni, ÚJSZERŰ KLUB A vers- és prózamondás: művészet. Még ha iskolások is az előadók, számukra is mércét kell tartani. Erre pedig a versenyekre felkészítő tanítók a hivatottak. S ez nem csekély munka. Odaadást, érdeklődést, tudást, önképzést jelent. Léván, a Járási Úttörőház dolgozóinak kezdeményezésére, az iskolai szavalok vezetői, valamint a körzet szlovák és magyar szakos tanitói olyan vállalkozásba kezdtek, amely feltétlenül megérdemli, hogy újszerűnek nevezzük, elismeréssel üdvözöljük. Az új klub, amelyet létrehoztak, az alakuló ülésén megválasztotta a vezetőséget és elhatározta, hogy havonként összejön. Tagjai előre kidolgozott program szerint gyakorlatban és elméletben is megismerkednek a diákok vers- és prózamondásának problémáival. Egy-egy összejövetelre előadóművészeket hívnak meg, diákok szavalatait hallgatják meg, vitákat rendeznek, hogy ilyen változatos formában, klubösszejöveteleken, szórakozás és önművelés útján váljanak az iskolai vers- és prózamondók jól felkészült irányítóivá. A klub munkájának eredményeit majd csak a későbbi versenyek színvonalában lehet lemérni. A kezdeményezés azonban már most követésre méltó, SÁNDOR KAROLY Egri László lakhelye Tallós. Munkahelye a galántai traktor- és gépállomás. Es közéleti tevékenységének színhelye: a prágai parlamenti Tizennégy éves korában mezőgazdasági munkás volt. Harminchárom éves korában a galántai gép és traktorállomás Igazgatóhelyettese lett. 31 éves kora óta országgyűlési képviselője a 221. körzetnek, Diószegnek és még 24 községnek. Micsoda ellentétek és micsoda távlatoki Ezekre a töprengésekre adott választ az egyik munkása, amikor ezeket mondta: — Egri László az a fajta ember, aki alulról kerül fel. De sohasem azért, mert önmaga akart volna magasabb polcra jutni, hanem, mert minden poszton a lelkét adta bele a munkájába és emberei érdekéért szembe mert szállni mindenkivel. Ml két dologért mennénk el vele akár a pokolba is, két eseten keresztül mértük le igazi emberségét. Először akkor, amikor meg akarták szüntetni a galántai traktorállomást és ő még a legmagasabb fórumokon Is harcolt ez ellen. Másodszor pedig akkor, amikor egy-két felelőtlen ember nemzetiségi ellentéteket próbált szítani. Megmondta kereken, ha még egyszer előfordul ilyesmi, legyen bár szlovák vagy magyar az illető, kiteszi a szűréti Nekem az volt a feladatom tulajdonképpen, hogy nem Is annyira az országgyűlési képviselőt, hanem Inkább a Csemadok-tagot mutassam be olvasóinknak. Érthető tehát, hogy legszívesebben egy „hazai“ helyen, a Csemadok galántai járási titkárságán szerettem volna találkozni vele. Készségesen meg Is ígérte telefonon, hogy eljön, arra kért azonban, hogy egy órával későbbre tegyük a találkát, mert fontos értekezlet van a traktorállomáson. A járási titkár, Pásztor Ferenc még azt is megígérte neki, hogy mivel messze van a gépállomás és eléggé sáros is az utca, a megbeszélt Időben kocsival megy érte. Ezt pedig azért mesélem el, mert ez a kis epizód is hűségesen tükrözi, hogy mennyire szerény ember Egri képviselő. 0 ugyanis hamarább végzett a meghatározott időnél s ahelyett, hogy telefonált volna, gyalog tette meg a pocsolyás utatl — Beszéljen néhány szót magáról — tettem fel megérkezése után a sablonos kérdést. — Nincs sok dicsekedni valóm, szürke az életem — kezdte elgondolkodva. — Szegény munkásemberek gyermeke vagyok, ebben az esztendőben töltöm be a 36. életévemet, a feleségem Tallöson tanít. Van egy kilencéves kislányunk, Márta. Voltam mezőgazdasági munkás, kitanultam az autószerelői szakmát, s mert tudtam, hogy a fejlődést nemcsak munkával, de tudással Is szükséges előmozdítani, magánszorgalomból elvégeztem a technikumot és a mezőgazdasági főiskolán oklevelet szereztem. Leginkább arra vagyok büszke, hogy nyaranta nemcsak segítettem az aratási munkákban, de nem Is vallottam szégyent. Kilenc esztendőn keresztül a Járás legjobb, egyszer pedig az ország harmadik legjobb kombajnistája címével tüntettek ki. — Tudom, hogy régi Csemadok-tag. Azt Is tudom, hogy amióta országgyűlési képviselő is lett, Igen lerövidült a szabad ideje. Segített mindennek ellenére a Csemadok munkájában? — 1952-től- tagja vagyok a Csemadok tallósi he lyl csoportjának. — válaszolta a képviselő egyszerűen. — Amióta képviselő lettem, azóta sem hanyagolom el ottani munkámat. Bizonyítja ezt az, hogy 66-tól a plénum tagjává, 87-tftl pedig az ellenőrző bizottság elnökévé választottak! No, ezzel nem sokat mondott volna Egri kultúrtárs — ha nem avatkozott volna közbe a járási titkár is. Tőle tudtam meg aztán, hogy képviselősége alatt 45-ről 183-ra emelte a tagság létszámát, további érdeme azután az is, hogy ma már zsúfolt ház jellemzi az évzáró gyűléseket. Nem Is szólva arról, hogy Egri Lászlónak köszönhető a tallósi Csemadok-napok évről-évre megismétlődő ünnep ségsorozata Isi (n.) LELESZI HÍR A leleszi Alapfokú Kilencéves Iskola szülői mukaközösségének rendezésében ismét megtartották a hagyományos „szülők bálját“. Ebből az alkalomból a tanítóknak kellemes meglepetésben volt részük, mert a szülők „Apák-anyák műsora“ címmel érdekes és értékes kultúrműsorral kedveskedtek. Vajon a tanítók és a szülők összefogásával nem lehetne-e újjáteremteni Lelesz község kulturális életét? hát17
