A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-17 / 11. szám
Ladislav Chrobák A bajkeverő című kisregényéből készült a film. Eduard GreCner rendesét, aki egyben a forgatókönyvet Is Irta, csábította a szerelem és a gyűlölet balladájának fllmrevltele. Isgatta a feladat, hogy egy embernek a magányból kivezető útkeresését ugyanolyan ssuggesstlv módon tárja a film nézői elé, mint az Író, aki lenyűgözte a könyv olvasóit. A címszerepet, a bajkeverő garabonciást Radovan Lukavaky személyesíti meg, rajta kívül a főbb szerepeket Gustáv Valach, Emília Váséry és Villám Polónyi vállalták. A történet agy különös, magába zárkózott, nehezen megközelíthető férfiról szól, aki bár lelke mélyén vágyik a megértés és a szeretet után, szerencsétlen természete miatt a falu lakóitól a „garabonciás“ melléknevet kapja. Titokzatos alak, találgatások és gyanúsitgatások célpontja. Hiába szeretné megmutatni magát az igazság fényében, nem tud kitárulkoznl a falusiak előtt. Kemény természete miatt a kis falu lakossága 'agyra Inkább ellenséges érzéseket táplál vele szemben. Különösen akkor, mikor a falut betegségek és különböző elemi csapások érik, lobban tel iránta a gyűlölet lángja, a szerencsétlenségekért őt okolják. Kiközösítik, el kell hagynia a falut, megfosztják a házétól, szerelmétől, de még a nevétöl Is. Elhatározza azonban, hogy majd egy alkalmasabb időben visszatér és kiharcolja földiéi bizalmát, megbecsülését, szeretőiét, és helyét is köröttük. Ez az idő el Is érkezik akkor, amikor a falu vagyona, a hatalmas juhállomány veszélybe kerül, az egészet elpusztulással fenyegeti a tűz. Ekkor olyan tettet hajt végre, amellyel bizonyságot tesz férfias bátorságéról, becsületességéről. A lángoló erdejű tátrai völgyek és szakadékok között stkorül a nyájat csak általa Ismert A templomban Éva személyében mégis akad valaki, aki a garabonciásban az alkotó, szenvedő, szeretetve éhes embert és férfit látta. vissittet kerülő utakon megmentenie a biztos pusztulástól. Most már elvárná, hogy visszatérhessen otthonába, közéjük, fazekas munkájához, ame'ynek kiváló mestena, szinte művésze. Félreértés folytán azonban a falusiak jutalom helyett felgyújtják a házát, amelyet megemészt a tűz. Csupán agyagi szekálnák, szobrocskáinak nem árt meg sem a tűz, sem a gyűlölet. A garabonciás elmegy, de müve ott marad. Ezzel a fájdalmas akkorddal végződik a régi Időkben lejátszódó történi*. A hős legendák és mítoszok övezte alakja eltűnik a balladák homályában, de alakja felejthetetlenül megmarad az olvasókban és a nézőkben, mint egy szlvfájdltóan szép, mag nem fejtett titok. A rendező, az operatőr és a színészek együttes munkája, a tátrai tájak Urai szápsége egyaránt hozzájárulnak ahhoz, hogy tiszta költészettel telítsék meg a nézők lelkét. Ilja Zelienka zenéje szervesen Illeszkedik a filmhez. A film címszereplője, Radvan Lukavsktj Egy drámát jelenet a jtlmböl
