A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-17 / 11. szám
iaht Az agglegény kereszsülsietett a Hivatal előcsarnokán, hóna alatt elintézetlen kérvényével, és belépett a páternoszterba. Két emelet között borús gondolatok rohanták meg. Milyen sötét van itt... Olyan ez a fülke, mint egy koporsó ... Kétszemélyes koporsó ... — de kettesben még a halál is barátságosabb volna. De én egyedül vagyok, egész életemben egyedül voltam, morc, magányos agglegény-, akinek annyi öröm sem jutott, hogy valaki előtt letagadhasson a nyereségrészesedésből... Ez a sötétben zötykölődés: szimbóluma egész elhibázott életemnek ... Öh, pirkad, pirkad... Ott fönn keskeny, de egyre szélesedő, vízszintes fénycsík hessegeti el a homályt, és remény a borús gondolataimat... Lassan láthatóvá válik egy gombostűsarkú, fehér szandál, egy gyenge csontú női boka, finom, pihés lábszár, lérdecske — alulról közeledem a csipkés alsószoknya felé; micsoda izgalmas utazásI — óh, csodálatos technika, beh jó, hogy a páternoszter századában élhetek! Ki vagy te, harang szoknyás tünemény, akit még csak derékig láthatok a lassan emelkedő liftből, de annyit máris tudok, hogy szoknyádat a legelső belvárosi drótostót kreálta... Látod, jövök feléd a mélyből, nagyon mélyből, magányos múltam vizeiről, én modern Lohengrin, százezer hattyúerös liften ... De hisz te magad vagy a hattyú — látom már a hattyúnyakadat, enyhén rúzsozott hattyúszájadat..; Ugye, rám vártál, te szőke szemű, kék hajú, első emeleti bennszülött? faj, ne nézz le rám ilyen szánakolaláng zó-furcsán, Istenbizony nem vagyok törpe, majd mindjárt meglátod. Előtted növök naggyá — látod, máris a kebledig érek, már a válladig, már megcsókolhatnád a homlokomat — most pedig már én a tiedet... Lépj be mellém... Így. Ne félj tőlem, ha két emelet közötti madárnemlátta, zord tájakon visz az út, sőt bízd rám magad, az én mindenkor optimizmust sugárzó, erős lelkem megvéd minden destruktív hangulattól. Látod, éretted lemondok kedvenc harmadik dimenziómról, úgy a fülke falához lapulok, csakhogy szoknyád egy drótszála se görbüljön meg ... Milyen szép vagy . ■. Ugye, te is szépnek tartasz engem? Hát nem csodálatos, hogy egy perccel ezelőtt még nem is ismertük egymást, most meg itt vagyunk egyetlen köbméternyi térbe zárva édeskettesben, mint akiket a sors egymásnak utalt ki. Szültünk fölfelé — meg nem állunk a mennyekig —, látod, már a második emeleten járunk. Légy a feleségem. Nem sokat tudunk egymásról, az igaz — de te százhatvanöt centiméter magas vagy, én százhetvenöt. Méreteinkben tehát összeillünk — a többi majd kialakul magától. Kevesebb alapra is házasodnak manapság ... Beh boldogok leszünk! ... Mi az, hát csalódnom kell benned? Kilépsz itt a harmadik emeleten, hol van még a menny?? Ügy, szóval ilyen vagy? Méltatlan az én szerelmemre, tehát most itt hagylak alant. En szállók tovább, föl, föl egyre, ahol akad majd számomra megértőbb női lélek!... Már látszik is a bokája. DUNAI FERENC R-Ö-V-I-D-E-N A színházi világnapról március 27-én emlékeznek meg a világ valamennyi színházában. Az ünnepi üzenetet idén Miquel Angel Asturias guatemalai író, az 1967-es irodalmi Nobel-díj kitüntetettje irta. Karlovy Varyban az idén június 5—15 között rendezik meg a nemzetközi filmfesztivált. A hat dijat három zsűri Ítéli meg: egy-egy nagydíjat és egy-egy különdíjat ad ki a filmírók, illetve a filmkritikusok nemzetközi bíráló bizottsága, a színészeké pedig a színészek és színésznők díját osztja ki. Oratóriumot komponál Anna Frank naplójából Leopoldo Gamberini olasz zeneszerző, a genovai madrigálegyüttes alapítója és vezetője. A zeneszerző Anna Frank édesapjától kért engedélyt az oratórium megírására. Művét az 1969-i berlini biennálén, a modern zene fesztiválján kívánja bemutatni. Televíziós kamerákkal őrzik újabban a bécsi Szépművészeti Múzeum kiállítási termeit — kísérletképpen. Amennyiben beválik, teljesen gépesítik a munkát, mert a teremőrhiány miatt a kiállításokat egyre rövidebb időtartamra lehet csak nyitvatartani. A magyar film eredményeit értékeli a Komszomolszkaja Pravdában Margaréta Kvasznyeckája, s elismerően elemzi a többi között Kovács András filmjeit. A londoni Morning Starban Nina Hibbin számol be budapesti filmélményeiről, Jancsó Miklós filmjeiről, és az, új Kovács-filmről, a Falakról. A Prágai Tavasz zenei fesztivált idén is fiatal, 18 és 30 év közötti művészek versenye előzi meg. 1968 májusában a fúvóshangszerek — fuvola, oboa, klarinét,-vadászkürt és fagott — művészei mérik össze tehetségüket Prágában. Az antifasiszta irodalmi művek jutalmazására Párizsban alapított díjjal az idén David Diamantot jutalmazták Fegyverrel és fegyver nélkül című művéért. Gerard Cambri nyerte a legjobb francia kémregény szerzőjének járó Ciceró-díjat. Ojabb színnel gazdagodott Moszkva zenei élete: bemutatkozott a Nagyszínház kamarazenekara és kamarakórusa. A műsorban többek között Hindemith-, Haydn-, Mozartművek szerepeltek. Roberto Rossellinit, a Róma nyílt város, a Rovere tábornok és az Éljen Olaszország című kiváló filmek rendezőjét nevezték ki az olasz filmakadémia, a Centro Sperimentale igazgatójává. Párizs forradalma vihart támasztott szerte Európában. A francia események hírére — 1848. február 29. — Bécsben azonnal lezuhant a részvények árfolyama, a város különböző pontjain pedig az új alkotmányt követelő röplapok tűntek fel. A kamamla egyes tagjai a rendszer megmentésére reformokat javasoltak, de az Államkonferencia — a politikai vaksággal megvert Lajos főherceg és Metternich befolyására — az erőszakpolítika mellett döntött. A rendőminiszternek parancsot adott minden mozgalom elfojtására. Poroszországot ígéretre bírta, hogy minden támadástól megvédi Auszttriá t. De a kormányzat elszámította magát. A pénzkrízis átcsapott Csehországra is. a birodalom olasz tartományaiban nagyarányú tüntetések kezdődtek, a német államok liberális mozgalmai a szövetségi parlament őszszehívását sürgették. Az osztrák tartományokban pedig március 6-tól a legkülönbözőbb társadalmi egyesületek és rétegek nyújtottak be az udvarnak petíciókat, és a követelésekből — népképviselet, adómegszavazási, törvényhozási jog, sajtószabadság, nyilvános bíráskodás, községi alkotmány stb. — egy polgári Ausztria körvonalai rajzolódtak ki. A legmerészebb javaslatokkal a munkásnéppel kapcsolatban álló egyetemi ifjúság március 12-i nagygyűlése lépett fel, amely a fentieken kívül a szólási és oktatási szabadság, vallási egyenlőség mellett szállt síkra, követelte Sedlnittky rendőrminiszter távozását, a parasztterhek fokozatos megszüntetését, a polgárok és parasztok bebocsájtását a rendek gyűlésébe. A kormány válaszul vizsgálatot rended el az egyetemi petíció értelmi szerzői ellen. Március 13-án azonban hatalmas tömeg lepte el a tartományi gyűlés színhelyének környékét, sorra hangzottak el a szabadságot sürgető szónoklatok, és mivel a sokaság a szétoszlatási parancs ellenére is egyre duzzadt, az udvar rendeletéből a déli órákoan eldördült a katonaság sortüze. Az első halottak láttán felkorbácsolódott a bécsiek haragja: a munkások, diákok, kispolgárok Darikádokat emeltek és megostroinolták a fegyvertárakat. A katonaság egy része átállt a felkelők oldalára. Az udvar sietve menesztette Metterníchet, a mindenható kancellár álruhában lopakodott ki a császárvárosból, amelynek utcáin kemény harcok után az esti órákra úrrá lett a diadalmas forradalom. Mikor azután hírül vette Európa, hogy március 18-án Milánó, 22-én Velence kelt fel a Habsburgok feudális abszolutizmusa ellen, március 18-án pedig Frigyes Vilmos porosz király volt kénytelen meghátrálni Berlin népe elől, mindenütt tudták már, hogy a forradalmi hullám Magyarországot is magával ragadta. A párizsi események! ől az ország népe és az országgyűlés március 1-én értesült. A kormányzat arra törekedett, hogy a konzervatívok és a mérsékeltek öszszefogásával elszigetelje Kossuthot meg a cseh és olasz ellenzékkel állítólag összeköttetésben álló Battyányt, és ezzel minden forradalmi lépéstől visszafogja az ellenzék táborát. Csakhogy Kossuthék nem szalaszthatták el azt a régóta várt történelmi pillanatot, amelyet most Párizs felkínált. Tudták, hogy a külhoni forradalom segítheti a gyors és gyökeres reformok kiharcolását, e reformok pedig egyedül vehetik eiejét annak, hogy Magyarországot is lángba borítsa a forradalom. Ennek megfelelően a nemesség megriadását sürgős reformokra, a reformokat pedig a forradalom megelőzésére kívánták felhasználni: Kossuth a március 3-i nyílt ülésen az ellenzék képviselőjeként a birodalom népeinek alkotmányt, Magyarországnak pedig felelős mindszté- 10
