A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-03-10 / 10. szám

Nem igaz, hogy falusi közönségünk nem érdeklődik az ismeretterjesztő előadások iránt • Ahol ezen a téren még bajok vannak, ott a bajok okát a szervezésben, a témaválasztásban s magukban az előadókban kell keresnünk • Komo’y tudású, alapos fölkészültségű s a nép nyelvén is értő-beszélő szakemberek előadásainak igenis van keletje • Vannak jó előadóink, akik hajlandók kimenni a népközé • Éljünk hát az adott lehetőséggel, használjuk ki a fölkínálkozó alkalmat,

ga is sokakkal került közeli kapcsolatba „magasabb körökben". Tagja lett például a Csemadok Központi Bizottságának. Ml sem természetesebb tehát, hogy segítségükre sietett a zsákutcába Jutott pártiskolásoknak.

Dömény János Jól ismeri dr. Szabó Rezsőt, a Csemadok KB vezető titkárát. Ebből az Ismeretségből született meg az ötlet, az ötletből a kísérlet, a kísérletből pedig ez a riport.

Szabói Rezső mintegy védnökséget vállalt a nyárasdl szövetkezeti pártiskola fölött: elvállalta, hogy gondoskodik témákról ős előadókról. A nyárasdiak pedig kötelezték magukat, hogy tíz csütörtökön keresztül megtöltik a helybeli vendéglő nagytermét közönséggel. A száz főből álló közönség fele pártonklvüll. Az érdekes témák lekötik a hallgatóság figyelmét, a rutinos előadókkal a nyárasdiak meg vannak elégedve. S a kísérlet? Egyik csütörtökön egy előadó helyett vagy tíz vendég lepte meg a nyárasdlakat: dr. Szabó Rezsőn és négy tudományos dolgozón kívül a TŐT (Természet és Társadalom) című tudománynőpszerűsltő folyóirat főszerkesztője és két magyar szerkesztőnője, valamint három riporter. A nap témája: Milyen lesz a világ 200(^ben?

A TÁRSADALOM - ELMÉLET ÉS GYAKORLAT

Tehát hunyjuk be a szemünket, s képzeljük el, hogy az 1999. évet temetjük. Vajon milyen lesz a kétezredik?

A négy . előadó közül elsőnek Szántó László akadémikus emelkedik szólásra. Az agg tudós gondosan válogatja szavait — érezni beszédén, hogy irtózik mindenfajta pontatlanságtól, szó-, értelem- és jellemelferdltéstől. Az egykori vöröskatona, forradalmár, a polgári társadalmi rend marxista értelmiségije a saját bőrén tapasztalhatta a személyi kultusz idején, mivé fajulhat a legszebb eszme is, ha helytelenül magyarázzák.

— Minden mondata önálló fejezet — Jegyzi meg valaki.

A társadalomtudós Inkább a múltról beszél, mint a Jövőről. Mintha a múltat, a közelmúlt évtizedek eszméit akarná megtisztítani az avatatlanok, gáncsoskodók, bürokraták, egy-helyben-topogók okozta salaktól. Mintha a ferde gyakorlat hibáinak letörlésével csillogóvá akarná tenni a táblát, hogy a nyakatokért vonalvezetéssel nem komplikált fekete alapból annál fehérebben ragyoghasson ki az elmélet.

Persze az elmélet tisztaságának védelmezője tudja, hogy egyszerű falusi dolgozókkal áll szemközt. Például a gyakorlatból merített példák, a napi életben föl-fölöukkanó kérdésekre Igyekszik válaszolni.

Hogy milyen lesz a világ 2000-ben, arról Szántó akadémikus nem nyilatkozik. De szavaiból a figyelemmel hallgató bizonnyal klérzl e szavak mögött olyan ember áll, aki hisz abban, amit mond, aki hiszi, reméli, tudja, hogy a társadalom az olykor keserves buktatókon át Is csak az egyre Jobb megoldások felé haladhat.

SZAMOK, GÉPEK, ROBOTOK

Figyelmes hallgatókban nincs hiány: Az egész délelőtt folyamán nem láttam a hallgatóság közt egyetlenegy bóbiskoló fejet. Az előadássorozat délelőtt kezdődött és délután folytatódik.

A délutáni sort Békés János mérnök, a tudományok kandidátusa, a Szlovák Műszaki Főiskola Gépészeti Karának docense nyitja meg. ű a gépek és a számok szakértője: a kibernetika eddigi fejlődéséről és Jövő távlatairól beszél. ítéletkalkulus, matematikai logika, millió összeadás másodpercenkint — olvasom jegyzeteimből tájékoztatójának főbb pontjait. Miniatürizálás. Számjegyes vezérlés.

Aztán a hallgatók kérdéseire válaszol. Hogy milyen kérdésekre? Az ember a saját fülének nem akar hinni néha, olyanokat kérdeznek ezek a nyárasdl földművelők. Ml a relativitáselmélet? Halljunk valamit az atomenergia békés fölhasználásáról I (Az automatizálás problémái. Hisz-e az előadó a „röpülő csészealjakban"? (Békés docens hisz bennük, a mellette ülő kémikus, Tölgyessy docens nem.)

Nyárasd, Nyárasdl Micsoda távolság: a pallostól a röpülő csészealjaikig, a negyvennyolcas honvédágyúktól az atombombáig!

ELEMEK EMANCIPÁCIÓJA

Tölgyessy György mérnök szintén a Szlovák Műszaki Főiskolán ad elő — a Vegyészeti Karon — s ugyancsak a tudományok kandidátusa. ö az elemi részek világában, a radioaktivitás bűvkörében, az alfa-, béta-, gammasugarak közt érzi magát Igazán otthon. A külföldi atomkutató intézeteket is megjárt szakember radioaktív izotópokról, Hevesy György magyar származású Nobel-dljas tudósról s az általa kidolgozott nyomjelzéses módszerről, a Geiger —Müller-féle számlálóról beszél a nyárasdlaknak. A kérdezők a nehézvízről, a felezési időről, az űrkutatásról, a dubnal atommagkutató intézetről, a kemlzálásról szeretnének valamit hallani. A kemlzálás szorosan összefügg a mezőgazdasági gyakorlattal, a többi érdeklődési terület kevésbé. Ámbár ki tudja? Valahogy úgy érzem, az utóbbi években a műszaki tudományok közt a hegemóniát a vegyészet ragadja magához. A kémiai elemek kilépnek megszokott szürkeségükből s megváltoztatják a világ arculatát. A nemek, fajok, nemzetek, társadalmi osztályok emancipációjával egy időben az elemek és elemrészecskék emancipációjáról Is beszélhetnénk. A világűr föltárásának korában tulajdon testünk legkisebb porcikál is soha nem sejtett, lélegzetelállítóan izgalmas fölfedezésekre nyújtanak kilátást.

VÁLTOZIK-E AZ EMBER?

De noha testünk elemekből tevődik össze, s bár az elem-részecskék, az atomok annyi titkot árultak el már eddig, maga az ember évezredek óta szinte monoton változatlansággal születik, él, szenved vagy örül, amíg csak meg nem kell halnia. Milyen távlatok kínálkoznak az emberi testtel foglalkozó orvostudomány számára?

Kvasz László dr., minit a Comenlus -Egyetem orvosi kutató laboratóriumának dolgozója

ugyan parazitológus, tehát az élősködőiket tanulmányozza, egyébként azonban a pszichoterápia híve és propagátora. Elmefuttatásában az orvostudomány több szűkebb szakterületét érinti — a szervátültetést, a higiéniát, a nemi fölvilágosítást —, de -mindenekelőtt az ember lelki egyensúlyának a helyreállítását hangsúlyozza. Szoros párhuzamot von a tudomány és az ember erkölcsi magatartása között — ha erkölcsösen élnénk, tehát úgy, hogy magunknak és másoknak ne ártsunk (káros élvezetek, ideges élettempói), sokkal kevesebb megbetegedés adódna elő. A szervátültetés — gondoljunk csak a közelmúltban világszerte óriási

visszhangot kiváltott szívműtétekre — nenn lehet az orvostudomány fő célja. Minden ilyen operáció kényszermegoldás csupán — az orvosoknak arra kell törekedniük, hogy a beteg szervet valami műanyagból készült pótszervvel. helyettesítsék, ment rossz erkölcsi hozzáállásra ösztökélhet, ha a beteg azt várja, mikor kapja meg egy halálos baleset-áldozat szivét. Kvasz dr. véleménye szerint minden betegség elsősorban lelki eredetű, tehát minden betegnek elsősorban kikapcsolódásra, lelki higiéniára, zökkenőmentes, nyugodt életre van szüksége. S természetesen nemcsak a betegnek.

— A közmondások, régi. igazságok, évezredes normák életbölcsességéhez kellene Igazodnunk

— állapítja meg az indiai kultúrában is Jártas fiatal orvos.

Vissza a.z elődökhöz? Igen is meg nem Is. Hisz látszólagos nehézkessége ellenére az orvostudomány rengeteget fejlődött az utóbbi években. Am mivel kutatásai a természet legmagasabbrendű lényét, az embert közvetlenül érintik, e kutatások eredményei csak hosszas ellenőrző kísérletek, gyakran évtizedekig tartó óvatos tapogatózás után válhatnak eleven gyakorlattá. (Ami ma az orvosi kutatóintézetekben esetleg korszakalkotó eredménynek számit, abból, lehet, csak valamikor a Jövő évezred elején lesz az emberiségnek haszna.

NEMTUDOM.ÁNYOS ZÁRÓAKKORD- TANULSÁGGAL

A késő délutánba nyúló előadássorozat fehér asztal mellett meghitt csevegéssé változik.

Varga Gyula, a szövetkezet ökonómusa elárulja, hogy a nyárasdiak meg szeretnék vásárolni a dunaszerdahelyl konzervgyárat. Rájöttek ugyanis, hogy a gyümölcskertészet kifizetődőbb, ha a gyümölcsöt nem nyers állapotban, hanem tartósítva dobják piacra. Most kezdték el egy 50 vagon befogadóképességű gyümölcstároló építését. (Kertészetüket az ambiciózus, fiatal Belucz János mérnök vezeti.)

A szövetkezet 330 állandó tagja közül mintegy háromszáznak a tiszta fizetése havi 2500— 3000 korúnáTa rúg. Körülbelül kllen-cvenen havi három és fél, négy, négy és fél ezer koronát kapnak (egyesek még ennél Is többet). S ötvenen fölül van azoknak a száma, akiknek a fizetése nagyobb, mint a szövetkezet elnökéé.

Borozgatás köziben valaki megkérdi: dolgozik-e sok asszony a szövetkezetben? lm©, Dömény János elnök válasza:

— Szerintünk az asszony arra való, hogy a férjének legyen kit simogatnia, becézgetnle,, és nem arra, hogy dolgozzon.

Nőket a nyárasdiak huzamos beosztásban — például az állattenyésztésben — egyáltalán nem foglalkoztatnak, s szezonmunkában is csak néhányat.

Ez Igenl Ezt nevezem! Szociológusaink megállapíthatnák, nincs-e valami összefüggés a nyárasdl asszonyok otthonmaradása és a szövetkezet kiváló eredményei között. Mert úgy vélem, a női emancipáció kardcsörtetői meg szoktak feledkezni egy talán lényegtelennek látszó, ám nagyon Is lényeges körülményről: arról, hogy a nő nem férfi. Lám, a nyárasdiak erre Is rájöttek már. Nyárasd elég érettnek mutatkozik, hogy átlépje a kétezredik év küszöbét.

Prandl Sándor felvételei