A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-10 / 10. szám
Kßi’SZttVKC J. Mul! ás joliMi l'alálko/.ása: a fl.it«i 1 — uz ághaj hit hoz kissé szokatlanul folfiltrtzvt», az Idos r1111;i11ci11uI. „Oltfi/.éke" min<Misszn egy snlatah; vél-csokor. 2. Matakam lány az orrán átszűrt pálcikát aimi lettként viselt. 3. Két bírom thrzshoz tartozó no (Nigéria). 4. Csati pásztiuiány. Klóiról nem engedte magát lefényképezni. 5. Kameruni klrdl asszony gyermekével. ■3R A civilizáció Közép Afrika legtávolabbi részeiben is mérföldes léptekkel halad előre.' A távirat élénk vissrhangia talált a nők körében. A nők persze mindenhol nők, és V ami a divatot illeti, mindig minden újdonságot szívesen fogadnak. Sokan szives* ^ örömest lemondtak itt is a hagyományokról, és sürgősen alkalmazkodni kívánlak ai európai*? szokásokhoz. Használt ingeket, régi szvettereket kezdtek viselni, csakhogy mihamarább ; eléijék az európai nők színvonalát - legalábbis öltözködésben. Ez a fejlődés aztán terme- f szetszeiüleg sok érdekes ellentétet hoz magával. A lagosi Victoria Beach strandon például? a bennszülött nők hosszú alsóruhában jelennek meg, mig mellettük az európai nők, akik ? a bennszülöttek színét szeretnék napozással elérni, mini-bikiniben mutatkoznak. A primitívek tehát felöltözködnek, a civilizáltak pedig levetkőznek ... yjá Az öltözködés terén mutatkozó ellentétek sokszor nem kis bosszúságot okoznak a gyöngédéi' nem tisztelőinek. Pellegrini egyszer a biram törzs lakta vidézen utazott vonaton. A fülkébe'^ egy ragyogó szépségű fiatal lány lépett be, aki ha nem is a páiizsi, de mindenesetre ofW ottani divathoz képest egészen jól volt öltözve. A többi női utas — legnagyobbrészt al oliikai forró nap alatt hamar elfonnyadt idősebb asszony - csaknem mind meztelen felsőiV-ií testtel utazott ... A civilizáció teret hódít. Pellegrini felemliti egy élménvét 1952-ból: Közép-Afrikában, neml|ii messze a betonúitól látott egy embert, aki két fadarabot egymáshoz döizsölve csiholt tüzet, y,’ Ugyanazon a helyen ma modern trafik van, neonreklámmal. Van azonban még sok olyan ország, ahol könnyen meg lehet győződni arról, hog ;an -* éllek egykoi őseink. A modern outósztrádáktól nem is olyan nagyon messze lehet még ta-jrl lálni falvakat, melyek lakosai nem járnak félmeztelenül, sem fügefalevéllel, de egyszerűen ... teljesen meztelenül. Fejüket tornyos diszitményekkel ékesítik, lelsö ajkuk fölött a húsba lesüllyesztett korongot viselnek. Számtalan esetben tapasztalható a múlt és jelen találkozása. Mokolo kameruni városban f-' például mindenki felöltözve jár. Az olasz újságíró ugyanott találkozott egy teljesen mez-fc tolen emberrel is, akinek nagyon megtetszett az európai látogató fényképezőgépe. Úgy | látszik tudta, mire szolgál, mert szüntelenül követte a riportert és igyekezett a gép lencséjét elé kerülni, nyilvánvalóan azzal a céllal, hogy fénykép készüljön róla. Amint a heh beliek ,*■ elmondták, a meztelen férfi egyike az „utolsó vadaknak", akik a környező hegyekből le szoktak rándulni a városba. ’/t Sok alrikai országban különleges szépitési módok vannak még divatban. Kenva, Tanzániáéi és Uganda sok helyén az orreimpát átszúrják és a nyíláson csontot húznak át. Persze aztán v'annál meglepőbb, amikor az igy felékesitett férfi amerikai gyártmányú gázöngyújtóval-; t . gyújt cigarettára . . . >j* Vannak különleges temetkezési szertartások. A kird törzsnél például, ha egy fontos sze-éíi mólyiség hal meg, holttestét tiz napon keresztül közszemlére teszik ki, hogy az ismerősök;^ és rokonok elbúcsúzhassanak tőle. A hőmérő higanyszála ol.kor 40 foknál is többet mutal \ árnyékban, de a búcsúzási időt nem rövidítik meg. Tiz nap múlva aztán a holttestet lepedőbe ;y csctvarják és elhantoljók egy gödörbe, minden különösebb szertartás nélkül, csupán a* \ asszonyok siránkozása közepette. A szó szoros értelmében vett „vadak" ma már nem léteznek. A Kamerun hegyeiben élő áj pigmeusok törzséhez tartoznak a „legvadabbak", ezek idegenekkel nem érintkeznek. Ünvé-.\ delmi célokra évszázados receptek szerint gyorsan ható mérget készítenek, és ezzel kenik be a nyílvessző hegyét. Egyébként kitűnő nyilazók. Számuk a körülöttük élő és a haladóbb - életmódra hajlamos törzsek között egyre inkább csökken. fi: A tánc minden afrikai törzsnél továbbra is az érzelmek kifejező eszköze. Táncolnak mu- í loíságon, temetésen, tánccal tiltakoznak az adóemelés ellen is. A haragot kifejező táncoknál egyesek hófehér festékkel mázolják be magukat, és hóemberre emlékeztetnek. Ahová még nem hatolt el a civilizáció, a gyógyítás módja házi receptek szerint történik, Némelv helyi gyógyszer kis adagja elég egy fehér ember elpusztításához. Nincs orvosságuk a lepra ellen sem. Ez a betegség még sok országban elterjedt, és van hely, ahol a lakosság -ÍS 5 százaléka leprás. Ezek együtt élnek a többi lakossal, megkülönböztető jelük — ott ahol-;?? ez megkülönböztető jel lehet - a kötelező fügefalevél. i-ij Az emberkereskedelem és főleg a leánykereskedelem a kormányok minden gátló intéz- f kedése ellenére is még — titkon — divatban van. A lakosság főként Kelet-Afrikában több-'^J ségében mohamedán. Ezeket lelkiismeretlen kufárok mekkai látogatásra csábítják. Az írni- á olvasni nem tudó hivöknek ctzonban nincs visszafelé jegyük és természetesen pénzük sem. A mekkai búcsúból igy aztán életfogytiglan tartó „búcsú" lesz: a zarándok férfiak és ' lányok, kiszolgáltatva a szervező kénye-kedvének, rabszolgaként Szaúd-Arábiában vagy Je« • menben maradnak. [‘A A házasságkötés módja országonként, törzsenként változik. Általában a leánygyermeket 'K'l mát zsenge korában eladják a vőlegénynek, illetőleg a vőlegény családjának, mert a nősülendő fiatal még szintén gyermek. Chiarelli olasz néprajzkutató professzor mesélte, hogy i 9 éves Gianna nevű leányát a helybeli törzs egyik családja feleségül kérte. Az olasz Afrika kutató nem akarta megsérteni a töizset, elrontani a fennálló jó viszonyt, azért kije- st*. Jentette, hogy megtiszteltetésnek veszi a házassági ajánlatot. De kikötötte 9 éves lánya , árát: jégszekrény, rádiókészülék és személygépkocsi. Minthogy a vőlegény családja csupán két kecskét és néhány zsák kölest tudott volna adni a menyasszonyért, a házasságból nem lett semmi. L. I). > A Domenico del Corriere nyomán ;^ 1AVIRAT ÉRKEZETT A KERÜLETI EIÖIJARÓTOL VALAMENNYI PREFEkiff^ IUSIIOZ MONDTA EGY BENNSZÜLÖTT LINO PELLEGRINI OLASZ UJ* Pf SAGIRoNAK HOGY A NŐKNEK NEM SZABAD TÖBBÉ MF/TEI T#P I ELSŐT EST HL MUTATKOZNIOK NYIT VANOSAN
