A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-03-03 / 9. szám
TOLVAJ BERTALAN „Igazat hirdetni.. fi A teljes idézet így hangzik: ..Igazat* hír«, detni és hasznos dolgot javasolni aB-gffibereKnéTT — biztos módjaannak, ho^ üldözzenek minkef.~“~-ft- nagyfrancia fílőzófus, Voltaire írta le ezt két évszázaddal ezelőtt. Azóta — különböző történelmi helyzetekben — számtalanszor igazolódott ez a gondolat. Nem sok évet kell visszamennünk saját történelmünkben sem, hogy példákat hozzunk fel bizonyítására. A Csemadok Királyhelmecen megtartott járási konferenciája azonban túllépett ezen az igazságon, s ezzel megdöntötte látszólagos örökérvényűségét. A párt központi bizottságának januári ülése, ill, az azt követő tisztultabb atmoszféra olyan felszabadult hangulatot teremtett, hogy senki sem tartott az üldözéstől, bármennyire is kemény igazságokat mondott ki. Pedig — ugyancsak Voltaire szavaival — „veszedelmes, ha igazunk van olyan dolgokban,’ a ni e lyekbeiT feki rilelyes e m berek nekni nosigazuk“>—Most a zó u ball üTyari helyzet alakuU-ki, amelyben az egyszerű ember igaza oly közel került a „tekintélyes“ emberek igazához, mint még soha az elmúlt húsz esztendőben. (Nemhiába méri a szlovák sajtó a januári plénum jelentőségét — talán túlzottan — a húsz évvel ezelőtt lezajlott februári eseményekéhez!) Ezért nem érezte most senki veszélyesnek a szabad véleménynyilvánítást, ezért mert mindenki hasznos dolgokat javasolni. A konferencia azt bizonyította, hogy az , emberek többet és jobban gondolkodnak, ' egyre kisebb rgszük ítél elhamarkodottan vagy olvas felületesen, s a véleményeket már nem úgy fogadják el, „ahogy a pénzt elfogadjuk azért, mert forgalomban van.“ Jó volt mindezt érezni, látni és hallani a konferencián. Jó volt hallani mindenekelőtt, amint a nagykapor Erdélyi János Ifiúsáji Klub képviselöje^IjelelvfMteT^VanmegBTzfíaló ifjúságunk?"~TötBSBtt az is, hogy a nagytárkányi és szirénfalvai küldött elismeréssel beszélt a pedagógusuk munkájáról, a kula Hét irodaimi melléklete turális életben való készséges részvételükről. Nagy eredménynek könyvelhető el, hogy Tiszacsernyőn nyolcvan taggal Csemadok-csoport alakult. Külön elismerés illeti a nagykaposi négyszáz tagú alapszervezet vezetőségét, amely igazán élő kapcsolatot tart — utcák szerint — szinte minden egyes taggal; nem véletlen, hogy szervezni kiválóan tudnak, s hogy felnőtt énekkaruk legszínvonalasabb a járásban. Királyhelmecen fordul meg viszont a legtöbb író és költő. Meg kellett azonban hallgatnunk a kevésbé jó híreket is- a híréi a tét—ét—n—p-a— naszt, a -lóvéaségekat és a követeléseket is, mert hisz énéikíil—konferencia el sem képzelhető. Az életnek — egyelőre — a negatívumok, a gondok-bajok lerázhatatlannnk tűnő velejárói. Ilyen baj — hét baj —, hogy Kiskövesden sokasodnak a fellegek az egykor híres szövetkezeti klub felett, s hogy egyes járási (termelési) vezetők nem szívesen látják a szövetkezet fizetett népművelési dolgozóját. Még nagyobb baj — hetvenhét baj —, hogy a járási konferencián a meghívottaknak csak a fele jelent meg. Emögött közöny és „minden mindegy“ hangulat rejlik, ami viszont annál inkább veszélyes, mivel a tizenkét magyarlakta! járás közül éppen nálunk, a tőketerebesihen a legaggasztóbb a helyzet. Nem véletlenül ütötte fel a fejét olyan jelenség, hogy magyar iskolaigazgató szlovák iskolába toboroz gyerekeket, s hogy bőven akadnak értelmiségiek — sajnos, köztük pedagógusok is akik nem olvassák sem ^a Hetet, sem az Irodalmi Szemlét. Pedig mi sorsproblémáinkat tükrözik. Saját őrsünk se érdekelne már bennünket? A konferencia legtöbb felszólalója — háPistennek — arról győzött meg bennünket, hogy az egészségesen gondolkodóknak nem közömbös, hogyan alakul tovább a sorsunk. Mert nem mindegy például — s ezt igen szenvedélyesen hangsúlyozták többen —, hogy kik képviselnek majd bennünket a legközelebbi választások után a nemzeti bizottságokban, a Szlovák Nemzeti Tanácsban vagy a Nemzetgyűlésben. Nem elég ugyanis, hogy a nemzetiségi jelöltek a százalékos arányban ott lesznek majd a képviseleti szervekben, ha a négy évet leülik a széksorokban anélkül, hogy egyszer is hallatnák hangjukat a választókörzet érdekében. Más felszólalók — nagyon helyesen — azt a kívánságot is kiféjezték: nem elég, ha a jelölt csupán beszél vagy ért magyarul — magyarul kell éreznie és cselekednie is. Ügy, ahogyan azt a szlovák’képviselőknél tapasztalhatjuk. Mert a képviselőktől is függ, mennyi jut a nemzeti jövedelemből Bodrogköznek, s hogy a járás évi beruházási költség vetéséből megkapjnk-e a min kéj ille•tő részt. A hajbókolok ideje, akikjnpg ak-Varga Lajos rajza kor is bólogatlak, amikor tudták, hogy amire—ból tata »aki -.-rossz — lejárt. Nincs szükség hintázó és kéjs_znni vezetőkre, akiknek más véleményük- van—felfelé és más lefelé. Mindjárt biztatóbb lenne a Csemadok helyzete is! Nem csodálkozhatunk azon, hogy a szűkebb értelemben vett kulturális problémákon kívül politikai és gazdasági kérdések is felvetődtek. Ez~^rtE5o:ei::tííkulható.<Ném íenet ugyanis mindegy pl. a nagytárkányiaknak, vajon a jelenlegi (likvidálásra váró) dohánybeváltó hivatal épületeibe tyúkfarmot telepítenek-e, vagy gyümölcskonzerváló üzemet létesítenek bennük. Ez ugyanis nemcsak a falu lakosainak alkalmaztatottséga szempontjából nem mindegy, hanem a község arculata, kulturáltsága, életkörnyezete szempontjából sem. Aminthogy nem lehet közömbös az -sem^yajon a vajáni hőerőműben níín den magvaF~döIgozó"szabadon használhat ia^e—anvanvelvét. s~felelossegre vonják-e azokat, akik Nagykaposon bemázolták a magyaj: feliratoka£i_S-üí.l hls?éTn7 jogosan bírál túli a h trial magyar nyelvű sajtót is, amely a kényesebb — főként nemzetiségi — kérdésektől általában távol tartja magát, s a szlovák nyelvű lapok éles, kritikai hangjához viszonyítva csak „halkan szól“, akkor is rendszerint késve. Lehetne még tovább válogatni a hozzászólásokban, de a konferencia légkörének érzékeltetésében, úgy vélem, ennyi is elég. Az emberek igazat hirdettek és hasznos dolgokat javasoltak, s nemcsak a felét mondták ki annak, amit gondoltak. Ez végeredményben biztató jel. Azt jelzi, hogy a párt januári ülésének szelleme kezd teret hódítani a tőketerebesi járásban is.
