A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-25 / 8. szám
Műteremlátogatásra hívjuk meg kedves olvasóinkat. Hangsúlyozni szeretnénk a helyszín mivoltát, mert esetleg félreértésre kerülhetne sor. Ugyanis ha az ember benyit Barta Gyula festőművész iMUetlí utca 17 szám alatti műtermébe, az első benyomás után az az érzése támad, hogy vegyészeti laboratóriumba tévedt be és bocsánatot kérve sarkon fordul... Csak hát Itt nincs szó tévedésről. Igaz ugyan, hogy az átható, csípős szag nem a klasszikus műtermek kellemes terpentln-lllata. Az asztal mellett a lombikot forgató vegyészmérnök, lent a padlózaton különféle alakú formák látszólag rendezetlen összevisszasága — ez mind más, mint ahogy a műtermeket eddig elképzeltük. És mégis műterem ez a javából, éppen csak magán viseli a korszerű képzőművészet számos, szoikatlan, néha kissé furcsa, de érdekes Jegyeit. Lépjünk csak közelebb az alkotókhoz, Ismerkedjünk meg munkájukkal. Az Illem úgy kívánja, hogy bemutassam azokat, akiket olvasóink nem Ismernek. Ezek szerint nem a művész ikerpár Barta Gyulát és Drexler Károlyt kellene előbb megneveznem, hiszen nevükkel, müveikkel bizonyára sokan sok alkalommal találkoztak már. A vegyészmérnököt kellene bemutatnom, aki ebben a műteremben a tudománynak a művészet számára elengedhetetlen fontos tulajdonságait képviseli. Utána a korszerű képalkotás új elemével, a poliészterekkel kellene folytatni az ismerkedést. A vegyipar új anyagokat állít elő, korunk embere újszerűén lát, másképp érez, mint elődeink. A művész ezekre a Jelenségekre reagál, keres újszerű választ. Korunk egyik legjellemzőbb vonása az ipari fellendülés, az országos építkezés. A .képzőművészet szempontjából különösen fontos az ipari központok, társadalmi Intézmények létesülése. Ezek a korszerű stílusban kiképzett épületek adekvát művészi díszítést Igényelnek. Az egykori falfestészet Itt úgy tűnne, mint mini-szoknya szegélyén a népi csipke. A megoldás az új formák, szerkezetek és árnyalatok harmóniájában rejlik s ezek egyik alapanyaga lehet az Imént bemutatott műgyanta Is. >Ez a mézszerű anyag olajíestékikel színesíthető és úgynevezett 'közvetítő (katalizátor) és gyorsító hozzákeverése után néhány órán belül szilárd lesz. Tulajdonképpeni alkalmazására nincsen szabály, alkalmazását nem tanítják az iskolákban, a képzőművész egyedül, esetleg vegyészmérnök segítségével kísérletezi ,kd a felhasználás technológiáját. Kétszeres kísérletről, .kétszeres kalandról van Itt szó, a művész két Ismeretlen úton Indul el, a vegyészet és a művészet útján, és keresi az érzések, a vegyi tulajdonságok, az anyaglság, a gondolat, a szeretet magasabbrendű megnyilvánulását — amit ml képzőművészeti alkotásnak nevezünk. Barta Gyula és Drexler Károly 15 évvel ezelőtt táblafestőkként hagyták el a képzőművészeti főiskolát. Több éven át hódoltak kizárólag a leg- Igazibbnak nevezett képalkotásnak, az úgynevezett Ipari tájképfestés úttörőiként harcoltak ki maguknak nevet ős elismerést. A kor azonban nagyvonalúbb alkotásokat követelt tőlük és Így született meg számos modern monumentális, dekoratív művük. Iskolaépületek homlokzatán, gyárépületek és szállodák csarnokaiban, szórakozóhelyek és intézmények fő falain találkozhatunk alkotásaikkal. Íme néhány példa: a Roíöov pod RadihoSten-l Tesla üzem főcsarnoka (epoxld), a stráiskél Chemko vállalat csarnoka és folyosója (bronz), a bratislavai Jalta borozó (alumínium és bronz), a bártfal fürdőszanatórlum föcsamoka '(intarzia)... Hosszan sorolhatnánk még a példákat, amelyek egy-egy ú] ötletről, új technikáról tanúskodnak. Látogatásunk Idején a Dubnlcal Városi Nemzeti Bizottság épülete esketőtermének képzőművészeti díszítésén dolgoztak. Azokban a napokban készültek a pozsonylvánkal baromfltenyésztSsl technikum faldíszítményének étadására. Köziben veszélyesen közeledik egy fontos munka leadásának az Időpontja. Ok ugyanis a párkányi papírgyár képzőművészeti megbldásának a társzerzői. Barta Gyula erre a munkára különösen nagy súlyt fektet, hiszen a Duna menti kisváros szülötte, s ebben a müvében kifejezi majd a párkányi emberek, rétek, erdők szólősdombok Iránti mély szeretetét is. A párkányi tervek felett szokta Idézni József Attila fent közölt sorait. Bratlslavában a Majerník-teremben ősszel érdekes és a maga nemében páratlan kiállítás lesz. A tárlaton a látogatók nem a tulajdonképpeni alkotásokat láthatják majd, (egy-két kicsinyített utánzat kivételével ), hanem színes fényképeiket. Lehetetlen volna ugyanis másképp megmutatni a művőszetkedvelő közönségnek azokat a müveket, amelyek örökre eggyé váltak az épületekkel, helyiségekkel, amelyeket díszítenek. De még ha lehetséges is lenne leválasztani a falról, nem férnének el a nem ritkán 10 méternél Is szélesebb kompozíciók a kiállítási csarnokban. A fényképek és a diaíilmvetítő azonban eléggé érzékelteti majd a monumentális festészet e két Jeles képviselőjének az utóbbi tíz év folyamán készült alkotásait. Olyan munka ez, amely méltó része „a nagy építkezések korának“, jelentős művészi tett, sajátos hozzájárulás a hazai képzőművészethez. PETRIK JÓZSEF A párkányi papírgyár éttermének falát díszíti maid ez a kompozíció Ez a alkotás a pozsonytvánkat baromfitenyésztési technikum csarnokában található Barta Gyula és Drexler Károly, az „Ikrek" munka közben. hét17
