A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-18 / 7. szám
vámvizsgálat elöl. Ugyan ki gondolta volna, hogy az a terem sarkában üldögélő őszhajú férfi —. maga a fövámos. Még akkor sem figyeltünk fel rá amikor bajusza alatt csendes kis mosollyal .kisétált. Aztán következett az „Istenítélet"! Bemondta a hangosan beszélő, hogy mindenki vonuljon >be a kajütjébe, nyissa ki a bőröndjét és így várja a vámost. Ami persze óriási pánikot keltett a hölgyek között. Hiszen hirtelen nem tudtak egyebet tenni, mint hogy magukra kapkodták a féltett pulóvereket. Bár ne kapkodták volnál A furfangos vámos kérésére Ugyanis úgy bedurramtott a fűtő a hajó kazánjában, hogy e nyári délutánon majd szétrobbantak a pokoli 'hőségtől megtréfált hölgyeink. És csak úgy egy Jő óra múlva Jelent meg mosolyogva a vámos, és az csak természetes, hogy meg sem nézte a cuccot II Hagyjuk azonban az elmúlt dolgokat, nézzünk Inkább végig egy mai vámolást. Szánjanak fel hát kedves olvasók, a Bratlslaváből hét óra tíz perckor induló .berlinibudapesti nemzetközi gyorsra és nézzük meg ml történik azon? Nos, mindjárt a felszálláskor megállapíthatjuk, hogy nem ártana Itt egy kis ügyesebb szervezés. A vonat hely Jegyes, hogy melyik kocsiba szól azonban a helyjegy, az nem mindig világos. Van ezért aztán olyan fejvesztett szaladgálás, hogy majdnem eltapossák az utasok egymást! A vonat nem olyan zsúfolt most mint a nyaralási Idényben. Elegen utaznak azonban Magyarországra ma Is. Hiszen olyan olcsó egy Ilyen kirándulás, hogy Jóformán egy Jó színdarab kedvéért is érdemes Budapestre menni Tíz koronába kerül az utazási betétlap kiállítása és ugyanennyibe a kétnapos ottartÓBkodűs után fizetendő bőlyeg-llleték. A vonatjegy pedig Budapestre és vissza 76 korona, plusz 4 korona a helyjegy! Ez az olcsóság magyarázhatja meg aztán, hogy miért lendült fel az utóbbi években olyan nagymértékben turistaforgalmunk. Hiszen a miült évben csupán a komáromi határállomásnál 1 559 000 utas és 153 042 autó lépett át Magyarországra, Illetve Jött át odaátról. A vonat utasai csendesek és magukba zárkózottak.. Mindenki Ideges, mindenki arra gondol, jaj csak túl legyen már a vámvizsgálat purgatórlumán. Mert hiába nem visz Itt senki nagyobb értékű holmit, mégis gyakori, hogy néhány koronával túllépik a megszabott határértéket. A vámtörvények ugyanis 300 koronában határozzák meg azoknak az ajándéktárgyaknak az értékét, amelyeket vámmentesen ki szabad vinni be szabad hozni a határátlépéskor. Érsekújvár után szinte pattanásig feszült a hangulat. Megjelennek az útlevélvlszgáló határőrök és a vámosok. Hozzácsatlakozunk Magdalen Viktor ás U2ok János elvtársakhoz és az ő kíséretükben járjuk végig a vonatot. Különösebb . esemény azonban nem 'történik. Itt egy kis táskát nyittatnak fel, ott egy hátizsákba kukkantanak bele a vámosok. Persze hogy kitűnő lélekismerők, már az utasok szeméből ki tudják olvasni, kinek van vagy kinek nincs rejtegetni valója. Végre azonban mégiscsak történik valami! Egy papos kinézésű gömbölyded emberke gyanúsan viselkedik. Igen sokat beszél, sőt mintha egy kissé remegne is a keze. A vámosnak Is feltűnik ez és ezért udvariasam megkéri emberünket, mutassa meg a csomagját. Az utas zavarodottan feláll és óriási bőröndöt emel le a csomagtartóból. A vámos utasítására kinyitja, s íme, egy valamivel kisebb koffer kandikál ki belőle. Azt is .kinyitja, s abban még egy koffer. Majd a kis kofferben még egy s abban megint csak egy. Mindegyik üres, az utolsóban sínese semmi. Persze, hogy óriási kacagás tör ki a fülkében, kacag Itt mindenki, maga a vámos is. Csak az ipse komoly, világ minden kincséért sem tudja megérteni, hogy mit kacagnak rajta. Érdekes egyébként megfigyelni, hogy a vámvizsgálat lezajlása után menynyire megváltozik az utasok hangulata. Amint egy-egy fülkéből elköszönnek a vámosok, szinte a vulkán tőr ki ott. Egyszerre beszél mindenki, mosolyognak, nevetgélnek az emberek. Szinte el sem lehet hmm, hogy milyen méla hangulatban gubbasztottak néhány perccel ezelőtt. Hiába no, félelmetes mumus a vámos, még akkor is, ha a legudvariasabb, a legaranyosabb ember. Komáromban leszálltunk az expresszről és autóbuszoztunk a közúti forgalmat ellenőrző vámhivatalhoz. itt Is érdekes az élet, szinte állandóan ácsorog egy-két autó vagy autóbusz, ellenőrzésre várva. Úgyszólván Itt eszméltünk rá Igazán, hogy milyen hősies, emberfeletti munkát végeznek ezek a mai derék vámosaink. Olyan ez a szerény kis vámház, mint a megbolygatott hangyaboly, amely éjjel, nappal nyüzsög, hiszen egy percig sem lehet őrizetlenül hagyni a posztot. És ha elgondjuk, hogy több mint másfél millió embert ellenőrzött ez a viszonylag kis számú kollektíva egyetlen esztendő alatt, igazán csak a legnagyobb elismeréssel gondolhatunk rájuk. ArendáS Marekkal a komáromi vámház főnökével, és Leplei Pállal, a közúti vámhivatal vezetőjével elbeszélgettünk egynéhány érdekességről. Elmondották, hogy előfordul ám Jő néhány „nem egészen tiszta eset“ is a gyakorlatukban. Megmutatták pl. a vámház háziraktárát, ahol mindenféle elkobozott és „megőrzésre“ átvett áru hever. Háromféle büntetéssel lehet ugyanis sújtani az üzleti szellemmel a kelleténél Jobban megáldott „világjárókat". Enyhébb esetben egyszerűen csak megőrzésre veszik át tőlük a kiviteli tilalomnak alávetett vagy a megengedett 300 koronán felült értéket meghaladó holmit. Ezt azonban egy hónapon belül visszakaphatja a pórul Járt turista. Súlyosabb esetben azonban nemcsak elkobozzák a csempészárui, de kihágást, sőt bűnvádi eljárást is indíthatnak ellene. Intő figyelmeztetés lehet a meggondolatlan vándorok számára pl. az a hivatalos adat, amely szerint az elmúlt esztendőben 712 000 korona értékű holmit vettek el „megőrzés“ céljából és 139 000 koronányl értéket koboztak el végleg a vámosok. NEUMANN JÁNOS Prandl Sándor felvételei