A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-11 / 6. szám
Williams 100 yardon beállította a világcsúcsot, de már jönnek az újakr Smith is társai Boston Vilma Rudolph Is 3—4 másodperc alatt futják le a százméteres távot, hogy rúddal átugorhat majd a versenyző egy húsáé me Jete* házat, vagy kinyomhat ezer kilát. S ez Így logikus is. Tehát az emberi teljesítőképességnek is van hatéra valahol. A szakemberek össze it á'Utottak Jó néhány táblázatot. A harmincas években Brutus Hamilton amerikai szakember készített ilyen táblázatot. Ml is lehet a maximális teljesítmény futásban, ugrásban és sölylíkésb’n. S ma ezt a táblázatot mór múzeumba tehetik, s csak azok Ismerik, akik a sportolás történelmét tanulmányozzák. Megállapítása szerint 211—213 cm-nél magasabbat soha mám ugorhat át ember, s. ma a világrekord 22B cml... Azt állította, hogy 400 métert nem futhatnak Te 45,6 másodpercnél Jobb Idő alatt. A két utóbbi olimpiészon négyen is túlszárnyalták Hamilton úr „szárnyaié fantáziájának“ sziUam árnyát. Harminc év alatt három cm! S ki merészelne most ilyen jóslásokba bocsátkozni? Még az utóbbi évek teljesítményei sem bátoríthatnak fel erre. Valaki azt mondta, hogy ha egy bizonyos rekordot hosszabb ideig nem múlnak falUl, akkor az már megközelítette az emberi teljesítőképesség végső határát. S mit Igazol a gyakorlat? 1932-től 1952-lg csak négy om-rel javították meg a magasugrás világrekordját, az utőbbl tizenkét év alatt viszont tizenhét centiméterrel. S mindez azért, mert bizonyos sportolók massza felülmúlják • többi sportolót. Hol van még erőtartalék? Ma már tudományos alapon foglalkoznak a sportteljesítmények kérdéseivel, s a tudósok, szakemberek megállapítása szerint főként azokban a sportágakban születhetnek csak ez eddigieknél lényegesen jobb eredmények, melyek az emberi erőt teszik próbára, tehát például súlyemelésben. Azokban a sportágakban, melyekben a gyorsaság a döntő tényező, mér kevesebb rekordra számíthatunk. Viszont további rekordok várhatók súlylökésben, diszkoszvetésben, kalapácsvetésben és gerelyvetésben. Súlylökésben csakhamar túlszárnyalják a 22 méteres hatért, diszkoszvetésben pedig a hetven métert. S az edzési módszerek tökéletesedésének tudható be, hogy csakhamar 27,40 perc alatt futják majd le a tízkilo méteres távot (Zátopek harminc percen belül fntott). A sportolók célja nemcsak az új rekord! „Csak az isten tudja, ml vár ránk! Az ember izomzata efsatnyul, a hideg ellen majd nem véd meg a kesztyű, az emberi tüdő annyira érzékennyé válhat, hogy a tulajdonosa csak szűrőn keresztfa lélegezhet EnútkUI olyan lesz, mint a partra vatett hal...“ jósolgatják a szkeptikusok. Legyünk mi csak optimisták és bízzunk abban, hogy még nagyon sok ideig hallunk szenzációs új rekordokról! A rekordok is halandók Paavo Nurmlnak, az 1928-as olimpia egyik győztesének még életében szobrot emeltek, mint minden idők és minden nemzetek legjobb futójának, a nézzük csak ezt az aranyérmes teljesítményt! Tíz kilométer — 30 perc 18,8 másodperc alatt. Akkor ez óriási teljesítménynek tűnt, s ma már ilyen eredményért még az érdemes sport mester cimat sem kaphatná meg a Szovjetunióban. Egy másik példa. Tizenhárom évvel ezelőtt Rodger Bannister angol versenyző négy percen belül futotta le a mérföldé? távot. Az újságok „utolérhetetlennek“, „fetiilmúlhatatlannak" titulálták, t ő maga is kijelentette, hogy aki jobb eredményt akar elérni, mint ő, annak oxigén-dopingot kell kapnia. S azóta már, amint" tudjuk, több mint százan futották le ezt a távolságot négy percen belül, pedig a versenyszabályok mindmáig nem engedélyezik, hogy a versenyzők oxigént kapjanak futás közben. John WeissmUUert a négyszázméteres úszás 1924-es győztesét úgy emlegették, mint a világ hetedik csodáját. A szakemberek véleménye szerint csaknem elérte az Binbari teljesítőképesség végső határát, úgy tűnt, hogy az üt perc Őtven másodperces időt majd talán csak száz év múlva múlhatják felül. S nézzük c-aik az 1984-es olimpia eredményeit: az amerikai Don Schallender Ideje 4 perc 12,2 másodperc, a nyolcadik versenyző ideje pedig 4 perc 21,4 másodperc. Hamilton úr baklövései S most felmerül a kérdés: Ven-e hatóra egyáltalán az emberi teljesítőképességnek? Hiszen az emberi teljesítmény fizikailag korlátozott!,.. Senki sem tételezheti fel például azt, hogy va’aha I Iatártalan-c az emberi teljesítőképesség? Az 1932-es olimpián a csehszlovák Sknlila .1(111 kg os leljesflinenoyel győzött mint súlyemelő, a tokiói olúnpiászon, 1964-ben Zsahotinszkij pedig 572,5 kg-os teljesítménnyel. A különbség kétszáz kg és az ered meny ugyanaz — olimpiai aranyérem. Évről évre új országos rekordokról és új világrekordokról szerzünk tudomást. S ezek a rekordok aránylag igen rövidélelíiek. H. C. Frisch amerikai szakember írja, bogy az utóbbi százötven év alatt a versenylovak teljesítménye nem javult lényegesen. Az ember viszont ugyan annyi idő alatt szinte hihetetlenül megnövelte teljesítőképességét min den egyes sportágban.
