A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-02-11 / 6. szám

Williams 100 yardon beállította a világcsúcsot, de már jönnek az újakr Smith is társai Boston Vilma Rudolph Is 3—4 másodperc alatt futják le a százméteres távot, hogy rúddal átugorhat majd a versenyző egy húsáé me Jete* házat, vagy kinyom­hat ezer kilát. S ez Így logikus is. Tehát az emberi teljesítőképes­ségnek is van hatéra valahol. A szakemberek össze it á'Utottak Jó néhány táblázatot. A harmincas években Brutus Hamilton ame­rikai szakember készített ilyen táblázatot. Ml is lehet a maximális teljesítmény futásban, ugrásban és sölylíkésb’n. S ma ezt a táb­lázatot mór múzeumba tehetik, s csak azok Ismerik, akik a spor­tolás történelmét tanulmányozzák. Megállapítása szerint 211—213 cm-nél magasabbat soha mám ugorhat át ember, s. ma a világ­rekord 22B cml... Azt állította, hogy 400 métert nem futhatnak Te 45,6 másodpercnél Jobb Idő alatt. A két utóbbi olimpiészon négyen is túlszárnyalták Hamilton úr „szárnyaié fantáziájának“ sziUam árnyát. Harminc év alatt három cm! S ki merészelne most ilyen jóslásokba bocsátkozni? Még az utóbbi évek teljesítményei sem bátoríthatnak fel erre. Valaki azt mondta, hogy ha egy bizonyos rekordot hosszabb ideig nem múl­nak falUl, akkor az már megközelítette az emberi teljesítőképes­ség végső határát. S mit Igazol a gyakorlat? 1932-től 1952-lg csak négy om-rel javították meg a magasugrás világrekordját, az utőbbl tizenkét év alatt viszont tizenhét centi­méterrel. S mindez azért, mert bizonyos sportolók massza felül­múlják • többi sportolót. Hol van még erőtartalék? Ma már tudományos alapon foglalkoznak a sportteljesítmények kérdéseivel, s a tudósok, szakemberek megállapítása szerint fő­ként azokban a sportágakban születhetnek csak ez eddigieknél lényegesen jobb eredmények, melyek az emberi erőt teszik pró­bára, tehát például súlyemelésben. Azokban a sportágakban, me­lyekben a gyorsaság a döntő tényező, mér kevesebb rekordra számíthatunk. Viszont további rekordok várhatók súlylökésben, diszkoszvetés­ben, kalapácsvetésben és gerelyvetésben. Súlylökésben csakha­mar túlszárnyalják a 22 méteres hatért, diszkoszvetésben pedig a hetven métert. S az edzési módszerek tökéletesedésének tudha­tó be, hogy csakhamar 27,40 perc alatt futják majd le a tízkilo méteres távot (Zátopek harminc percen belül fntott). A sportolók célja nemcsak az új rekord! „Csak az isten tudja, ml vár ránk! Az ember izomzata efsatnyul, a hideg ellen majd nem véd meg a kesztyű, az emberi tüdő annyi­ra érzékennyé válhat, hogy a tulajdonosa csak szűrőn keresztfa lélegezhet EnútkUI olyan lesz, mint a partra vatett hal...“ jósol­gatják a szkeptikusok. Legyünk mi csak optimisták és bízzunk abban, hogy még nagyon sok ideig hallunk szenzációs új rekordokról! A rekordok is halandók Paavo Nurmlnak, az 1928-as olimpia egyik győztesének még életében szobrot emeltek, mint minden idők és minden nemzetek legjobb futójának, a nézzük csak ezt az aranyérmes teljesítményt! Tíz kilométer — 30 perc 18,8 másodperc alatt. Akkor ez óriási teljesítménynek tűnt, s ma már ilyen eredményért még az ér­demes sport mester cimat sem kaphatná meg a Szovjetunióban. Egy másik példa. Tizenhárom évvel ezelőtt Rodger Bannister angol versenyző négy percen belül futotta le a mérföldé? távot. Az újságok „utolérhetetlennek“, „fetiilmúlhatatlannak" titulálták, t ő maga is kijelentette, hogy aki jobb eredményt akar elérni, mint ő, annak oxigén-dopingot kell kapnia. S azóta már, amint" tudjuk, több mint százan futották le ezt a távolságot négy percen belül, pedig a versenyszabályok mindmáig nem engedélyezik, hogy a versenyzők oxigént kapjanak futás közben. John WeissmUUert a négyszázméteres úszás 1924-es győztesét úgy emlegették, mint a világ hetedik csodáját. A szakemberek véleménye szerint csaknem elérte az Binbari teljesítőképesség végső határát, úgy tűnt, hogy az üt perc Őtven másodperces időt majd talán csak száz év múlva múlhatják felül. S nézzük c-aik az 1984-es olimpia eredményeit: az amerikai Don Schallender Ideje 4 perc 12,2 másodperc, a nyolcadik versenyző ideje pedig 4 perc 21,4 másodperc. Hamilton úr baklövései S most felmerül a kérdés: Ven-e hatóra egyáltalán az emberi teljesítőképességnek? Hiszen az emberi teljesítmény fizikailag korlátozott!,.. Senki sem tételezheti fel például azt, hogy va’aha I Iatártalan-c az emberi teljesítőképesség? Az 1932-es olimpián a csehszlovák Sknlila .1(111 kg os leljesflinenoyel győzött mint súlyemelő, a tokiói olúnpiászon, 1964-ben Zsahotinszkij pedig 572,5 kg-os teljesítménnyel. A különbség kétszáz kg és az ered meny ugyanaz — olimpiai aranyérem. Évről évre új országos rekordokról és új világrekordokról szerzünk tudomást. S ezek a rekordok aránylag igen rövidélelíiek. H. C. Frisch amerikai szakember írja, bogy az utóbbi százötven év alatt a verseny­lovak teljesítménye nem javult lényegesen. Az ember viszont ugyan annyi idő alatt szinte hihetetlenül megnövelte teljesítőképességét min den egyes sportágban.

Next

/
Thumbnails
Contents