A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-02-04 / 5. szám
önarckép feleségével és fiával. Doctor fudatcus. az önarcképek mesteré Ifi Kspecky-év keretében a prímáspalota föktsalatl kiállítótermében nem mindennapi tárlatban gyönyörködhettek a képzőművészet kedvelői. A XV,III. század metszetkészítő mestereinek ragyogó alkotásai képezték a tárlat anyagát, mell.ynek közösnevezője azonban Kupecky neve volt. A metszetek ugyanis Kuipecky eredeti alkotásainak metszetváltozatát áibrázodták, mölyek még a mester életében müvei népszerűsítésére készülitek. Városi Galériánk tulajdonában mintegy 125 Ilyen metszet van, melyek jelentősége abban rejlik, hogy hozzájárulnak a még nagyszámban ismeretlen Kupecky kép azonosságának megállapításában. Ennek a ténynek annál nagyabb a jelentősége, bogy éppen erre az évre esik születésének harmadik centenáriuma. Kupecky Bazmban (Pezlnok) született, de a nap és hó pontos dátuma ismeretlen, mert a Tárogatós férfi. # r városka protestáns anyakönyve az 1832-es tűzvész áldozata lett. Apja takács volt s a csehországi vallásüldözés elől települt át Bazln városába. Óhaja az volt, hogy négy fia Is kövesse mesterségét. A legklsebblk — János — azonban nem érzett elhivatottságot a szövőszék lébitóinak és vetélőlnek kezeléséhez, hanem Inkább irajzolgatott és farigcsált, s mikor ezért összetűzésre került sor apa és fiú között — örökro elhagyta a szülői házat. Bolyongásai során elkerült a Czöbor grófok holiest kastélyába, ahol a faliképek restaurátora — a svájci Benedikt Klaus — fedezte fel a fiú tehetségéit. Ez az esemény dönti el a 14 éves János sorsát s a mecénás hajlamú gróf anyagi támogatása teszi lehetővé, hogy Klaus magával vigye Bécsbe s ott 3 évig tanítsa. A fiú azonban hamar rájön, hogy tanítójától — aki Inkább csak mesterember mint művész nem sokat tanulhat s Így alig 18 évesen elindul Olaszországba. Először Velencében majd Rómában telepszik meg az olasz mesterek másolásával tökéletesíti tudását, hogy majd megnyithassa saját műhelyét. Ezután neve egyre jobb hangzású lesz s így egy Rómában élő lengyel herceg fogadja szolgálatába. Évek múlva, mikor már kellő anyagi bázisra tett szert, tudásszomja és a tökéletesség utáni vágya tovább űzi Bologna és Firenze felé. összesen 22 évet él és bolyong Olaszországban ahonnan majd egy hercegi meghívásra Bécsbe Jön, ahol főleg arcképek festésével foglalkozik. Közben több udvari-festői ajánlatot kap, de nem fogadja el, hogy művészi önnállőságát megtarthassa. Életének harmadik, utolsó szakaszát a protestáns Nürnbergiben tölti, ahová szintén vallási meggyőződése mialt kénytelen áttelepülni. Itt alkotja legszebb müveit, melyek sara a portrék mellett vallási és történelmi tárgykörrel Is bővül. Ezek az alkotásai azonban sajnos nagy részt elvesztek s csupán grafikai lapokról Ismeretesek. Közben még Bécsben megnősül, s mintegy hálából első tanítójának nyomorban élő lányát veszi el, akiben azonban mélyen csalódnia kell. , Rosszul sikerült házasságálban az egyetlen reménysugár a fia volt, aki apja tehetségét örökölte, de alig 17 évesen a fekete himlő áldozata lett. Ez a tragédia teljesen megtöri, az ecsetet már icsak ritkán veszi kézbe s fia emlékének élve készül a halálra mely 1740 februárjában váltja meg szenvedéseitől. Kupecky, aki cseh származását hangsúlyozva képeit gyakran „pictor boemus“ jelzéssel látta el, a barokk arcképfestészet egyik legjelentősebb alakja, s mint Ilyen — főleg bécsi periódusában — a főúri megrendelők egész sorát örökítette meg, akik között nem kisebb egyéniségek mint 1. Pé'ter cár és Savoyai Jenő is képviselve voltak. Művel dekoratív jellegükkel, gazdag színskálájukkal hódoltak ugyan a kor pompakedvelő ízlésének, de magában az arc kifejezésében hoztak valami újat. Szinte amatomlkus részletességgel Igyekezett kifejezni az arc mögött rejtőző egyént mert a külsőségeknél előbbre helyezte az emberi lélek és szellem visszatükröződését. Ezt a törekvését — mellyel kortársait maradandóságában messze túlszárnyalta — legszebben példázza önarcképeinek sorozata. Mintegy tizenhét változatban festette meg önmagát és családját élete során s ezért Joggal liléié őt az „önarcképek mestere“ elnevezés. Emnak a sorozatnak egyik legszebb alkotása az „önarckép feleségével és fiával“, mely a budaipesti Szépművészeti Múzeum tulajdona. Itt van ugyanis müveinek leggazdagabb gyűjteménye, mintegy 26 darab, s közöttük olyan alkotások, mint a „Kuruc vitéz“, melyet egyldőben II. Rákóczi Ferenc arcképének tartottak, valamint a híres — hamisítványok formájában több változatban is ismert — „Tárogatós férfi“. • VARGA JÓZSEF E333”
