A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-07-30 / 31. szám

Hajlik a búzakalász Az ország széltében-hosszában, Csernyétől Chebig megélénkült a határ, arat a nép. Zúg­nak a gép8k, rendre dőlnek a kalászok, ma­gasra emelkednek a kazlak és telnek a mag­tárak az aranyszemü maggal. Ebben az évben Szlovákiában több mint 700 000 hektáron kell az aratást elvégezni. Míg az ország egyik ré­szében virágzik a rozs, lábon áll még a gabo­na, Csallóközben, Mátyusföldön, Gömörben és Bodrogközben már az aratás sikeres befejezé­sére isszák az áldomást. Hogy jól menjen az aratás, az valamennyiünk, de mindenekelőtt a mezőgazdasági dolgozók ügye, De csak az ő ügyük? Ahhoz, hogy jól menjen a munka, jó gépekre, elegendő pótal­katrészre, több ezer tehergépkocsira, frissítők­re van szükség. Este a fáradtan hazamenőt az Is érdekli, ml lesz a tévében, sőt ki nyert a Sportkán. Egyszóval minden úgy megy, mint máskor, mégis az aratás, a kenyérgabona be­gyűjtése az ország minden polgárát érdekli. Mert nem kevesebbről, mint a jővő évi kenyér­ről van szó minden egyes aratáskor. A kívül­állót talán nem érdekli a munka szervezése, s az sem, hogy hol, milyen és hány bizottsá­got állítottak össze. A termés minősége és az, hogy a Jókedvű aratónép Időben végezze el a betakarítást, mindenkit foglalkoztat. Ezekkel a gondolatokkal válik évről-évre az aratás az egész ország, az egész nép ügyévé. akárki akármit is mond, az aratás, cséplés, mindig a legnagyobb esemény volt és lesz a mezőgazdasági dolgozók életében. E munka je­lentősége a technika és a tudomány korszaká­ban sem kisebb. Az ország kenyeréről, a pa­rasztember nehéz munkája eredményéről van szó. Tudjuk, hogy sok függ ettől az eredmény­től. Senkinek sem lehet közömbös, hogy hek­táronként húsz vagy harm'nc-negvven méter­­mázsa terem meg, és sikerül-e vagy nem idő­ben és a legkisebb szemveszteség nélkül be­takarítani a termést. Ezek a gondolatok fog­lalkoztatták a mezőgazdasági dolgozókat, a gyári munkásokat, a szabadságukat töltő fiata­lokat egyaránt. Büszkék lehetünk arra, hogy az aratás, a cséplés, az egész ország ügye, ez egész ország gondja. Lehet, hogy voltak a múlt­ban felesleges dolgok, túlhajtások, de nem le­het kézlegyintéssel elintézni valamennyit és mindent feleslegesnek, nevetségesnek feltün­tetni. Ma már elértük azt a fejlődési fokot, hogy sok mindent nem kell mindig és mindenhol szervezni. A Csallóközben épp úgy, mint a Bod­rogközben, nem kell az aratáshoz az egész falu népét, a védnökség! üzemeket mozgósítani, Az eperjesi, a homonnai, a nagymihály', és még más járásokban kevesebb a gép, mások a ter­mészeti adottságok, későbben érik be a ga­bona és hamarább jön az esős időszak — ezért szükség van még a brigádokra. Az ország valamennyi polgára együtt érez a parasztem­berrel, akkor is, ha nem vesz részt az aratás­ban. A dunaszerdahelyi Járásban nemrég Német jenő mérnökkel beszélgettünk, szabadságra ké­szült, annak ellenére, hogy a járási termelési igazgatóság vezetője, Ha Így megy, mondta, pár nap és alig marad gabona lábon. Azt is elmondta, hogy a járásban az idén több min' 26 000 hektár kalászost kellett betakarítani, és ennek nagyobb része kenyérgabona volt. A nagy nyári munka üteme kielégítő. Mikor beszélgettünk, már félidőn túl volt az aratás, a szerződéses felvásárlás befejezéséhez köze­ledett. A Járásban naponta 300 vagon gabonát vásároltak fel. Lehet, hogy mire ez a cikk nap­világot lát, a dunaszerdahelyi járásban 100 szá­zalékra teljesítik a felvásárlási tervet. Hasonló a helyzet a komáromi járásban is. A mai napig itt sem maradt lábon álló gabona, még hírmondónak sem. Egyesek azt tartják, ha netán az aratókoszorút elfelejtették menet köz­ben megfonni, akkor a szomszédos kerülethez kell kölcsönért menni. De ide is hamarjában, mert itt is az aratás befejezése előtt állnak. Az egész országban jól megy a munka. Mert A Csehszlovákiai MaR5*ar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston ffiszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Poslafiők C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hírlapszolgála­ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Szerkesztőség: Bratislava, jeseň skélio ľ. Külföldre szóló előfizetéseket el­intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, dratisJava, Gottwaldovo nám. 48VI1. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­lat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kčs, fél évre 39,-- Kčs. egész évre 70. Kčs. Kéziratokat dem érzünk meg és nem küldünk visz zza. A szemmel telt búzakalász, a maggal telt csű­rök bizonyos megelégedettséggel, örömmel, sőt büszkeséggel töltenek el valamennyiünket. Nem volt hiábavaló a fáradság, a parasztember féltő körültekintése, mikor szürke, sötét felhők tűn­tek fel a láthatáron „n© adj isten, hogy jég legyen“, mikor szikkadni kezdett a föld „csak be ne süljön a szem“ stb. Mindez megismétlődik évről-évre. Mert a búzát, a gabonát meg kell becsülni, félteni, dédelgetni kell. Úgy látszik -- és azt hiszem ennek csak örülhetünk, — ná­lunk a búzának nemcsak értéke, de kultusza is van. Talán érthető is ez. Hisz ez a legérté­kesebb kenyérnövényünk, ezt termesztik a ga­bonafélék közül a legnagyobb területen. Az elmúlt évek során sokszor esett szó a búzáról. Mindig többet és többet akartunk. De évről évre több és több kell. A terméssel nem tud­tak megelégedni, betelni sem a parasztok, sem a tudományos dolgozók. És nemcsak nálunk, de az egész világon, mert aki elegendő ke­nyérgabonával rendelkezik, annak szava is van. Próbáljuk ki. Milyen szépen hangzik: 40 mé­termázsa hektáronként. Szép hangzása van en­nek a negyvennek, annak ellenére, hogy a mag neve — Bezosztája — Mironovl kicsit idegenül cseng. A dunaszerdahelyi és a komáromi járás­ban ezek a fajták a győztesek. Az elkövetkező években talán az egész országban termeszteni fogják, Hektárhozama a 35—45 métermázsa között mozog és Így termésben és minőségben felülmúlja az eddigi fajtákat. Az elmúlt évek során többször kételkedtünk, mikor Jó termés volt kilátásban, sikerül-e min­dent jól betakarítani? Akkor talán jogosak voltak az aggályok. Nem volt képzett munka­erő, hiányzott a kellő tapasztalat, és az alkat­rész-ellátásban is hibák mutatkoztak. Az idei aratásra optimális feltételek voltak. Ked­vezett az időjárás és a kombajnisták, a szál­­mapréselők, kiválóan dolgoztak. Azelőtt rit­kaság számba ment a napi nyolchektáros tel­jesítmény, csekély szemveszteség nélkül. Ma ez már általános. Az SZK 3-as és 4-es kombáj­nok nagyszerűen dolgoznak. Az olyan kombaj­nisták, mint Bakulár János, Szigeti, Takács, Sido, Bartalos elsajátították a szakma rejtett fogásait is, amelyeket könyvből nem lehet meg­tanulni. Sokat tanultak az elmúlt évek során a szövetkezeti tagok és a vezetők is. Gazdag tapasztalatokra tettek szert, egységesek tett­ben és akaratban. Azt tartják, hogy minél több jut az országnak, annál több Jut nekünk, szö­vetkezeti tagoknak, mezőgazdasági dolgozók­nak. Erre a jó és becsületes munkára érdemes lesz a családi asztalnál poharat emelni. SZIGL FERENC montreali Már maga az EXPO 67 egyes nemzetet pa­vilonjainak őrségét érdekes megszemlélni. Jellemző és tarka képet nyújt egy Ilyen se­regszemle. Képünkön balról Jobbra, fent:

Next

/
Thumbnails
Contents