A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-24 / 52. szám
fél - 'sö- tét... Ár - nvak tin-col-nak tje a lé - nwn ilt! D. S. «1 Coda A SZOCIALISTA IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ALAPJAINAK LERAKÁSA 1922 végéig Szovjet-Oroszország sikeresen felszámolta a Távol-Keleten még működő, utolsó fehérgárdista és japán intervenciós erőket. Véget ért a polgárháború. Most már teljes lendülettel hozzá lehetett látni a népgazdaság helyreállításához, a szocialista ipar és mezőgazdaság alapjainak lerakásához. A Lenin által javasolt és a X. pártkongresszus által elfogadott új gazdasági politika, a NÉP alkalmazása gazdasági és politikai téren biztosította a szocialista gazdaság alapjainak megteremtését. A hadikommunizmus felszámolása után bekövetkezett élénk gazdasági tevékenység elsősorban a könnyűiparban, de a mezőgazdaságban is számottevő eredményeket hozott. Lényegesen emelkedett az Ipari termelés, felélénkült a piac és általában stabilizálódott a népgazdaság. A polgárháború és az intervenció sikeres felszámolása után sor került a Szovjet-Oroszország és a kapitalista államok közötti viszony bizonyos fokú rendezésére. Több tőkés ország gazdasági egyezményeket kötött a fiatal szovjet állammal, Így Nagy-Britannla, Olaszország, Norvégia, Ausztria. A két rendszer békés egymás mellett élésének lenini politikáját követve 1922 áprilisában az OSZSZSZK delegációja a többi szocialista köztársaság képviseletében is részt vett a genovai konferencián, majd Németországgal megkötötte a rapallói egyezményt, s ezzel meghiúsította az imperialista hatalmaknak a szovjet köztársaságok elszigetelésére Irányuló tervét. 1922. december 30-án a szovjetek I. össz-szövetségi kongresszusa kimondta a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége megalakulását. A Szovjetunió 1924 folyamán újabb külpolitika!' sikereket ért el: diplomáciai kapcsolatokat létesített Nagy-Brltannlával, Olaszországgal, az északi államokkal, Kínával, Franciaországgal, Japánnal és más államokkal. A népgazdaság helyreállításának időszakában az új gazdasági politika jelentős eredményeket hozott. 1925-ben a párt XIV. kongresszusa kitűzte a szocialista Iparosítás programját, amely az egész népgazdaság, a korszerű véderő és az életszínvonal emelésének alapja lett. Figyelembe véve a fiatal szovjet állam még mindig korlátozott anyagi lehetőségeit, az első ötéves terv végrehajtásához a szovjet munkásosztály lelkesedése volt a legnagyobb biztosíték. Az anyagi eszközök hiányán kívül a népgazdaság nélkülözte a megfelelő ir.enynyiségű műszaki értelmiséget is. A polgárháborúról Savinkov, az orosz ellenforradalom egyik vezére azt írta emlékirataiban, hogy szinte érthetetlen, hogyan tudtak munkásokból és parasztokból lett hadvezérek győzedelmeskedni a magas szakképzettségű orosz és külföldi tábornokok felett, most az ötéves terv idején az egész világ csodálattal figyelte, hogyan pótolta a szovjet munkásosztály lelkesedése és leleményessége a műszaki értelmiség hiányát. Az első ötéves terv nyomán gigantikus építőmunka bontakozott ki. A régi aktív munkásokat és főleg az ifjúságot soha nem látott lelkesedéssel töltötték el az első ötéves terv távlatai. Létrejött az egész országra kiterjedő szocialista munkaverseny, és a bámuló világ szemeláttára, szinte egyik napról a másikra változott meg a Szovjetunió arculata. ÜJ gyárak épültek, tudományos munkahelyek létesültek, új városok nőttek ki a földből. Folyók változtatták meg évszázados medrüket, arrafelé véve útjukat, amerre a szovjet ember akarata irányította őket. A Szovjetunióban sok puszta el-A szovjet repülőgép tervezők és technikusok világhírt szereztek maguknak. A képen: a legújabb típusú „TU-134“ óriás utasszállító, repülőgép szerelése.
