A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-12-17 / 51. szám

Jonathan Swift -',1% Ki ne ismerné Gullivert, gyermekkori olvas­mányaink közkedvelt hősét, a világjáró tenge­részorvost, aki fantasztikus és groteszk kaland­jaival időtálló egyénisége a gyermekirodalom mesevilágának? Színességéből, érdekességéből az évek során mit sem vesztett, sőt, új és új feldolgozásokban, filmeken, képeken ismét élet­re kel, hogy ámulatba ejtse, szórakoztassa és megnevettesse apró közönségét. Pedig már há­rom évszázad szállt el azóta, hogy szerzője, Jo­nathan Swift az írországi Dublinban megszüle­tett. Swift nagyon termékeny író volt. írásainak zömét pamfletek képezik. Verseket is írt, de költészetével nem aratott átütő sikert. A „Gul­liver utazásai“ tulajdonképpen az egyetlen olyan prózai műve, amelynek megírását nem valami konkrét helyzet vagy esemény ösztönöz­te. A gyermekirodalom sok más nagysikerű mű­véhez hasonlóan a szerző eredetileg a „Gulli­ver utazásai“-t sem szánta fíatalkorúaknak, s csak a sors különös iróniája folytán szolgál­ja éppen ez a könyv a gyermekek ártatlan szó­rakozását. A Gulliver megalkotójának igazi eleme a po­litikai élet volt: ide irányultak ambíciói, ezen a téren igyekezett érvényesíteni képességeit. Viharos, hol felfelé ívelő, hol pedig lebukó pá­lyafutásának vége felé Írországba visszakerül­ve írta meg a Gulliverről szóló könyvét, mint­egy összegezve benne az Angliáról, kora társa­dalmáról és általában az emberi nemről szer­zett tapasztalatait. A kalandregény négy részében különböző szemszögekből ítéli meg az emberi fonákságo­kat. A legkonkrétabb angliai vonatkozások az első részben találhatók. Swift a XVII. század Angliájának világát kicsinyítő lencsén szűri át, és így a lilliputiak birodalmában a század nagy problémáit, vitáit és harcait letörpítve, nevet­ségesen kicsinyes, semmiségekért hadakozó ap­ró emberkék körében látjuk viszont. Swift az emberi természetet, annak hibáit és gyengéit olyan jól ismerte, hogy kiváló szatiri­kus ábrázolásai még ma is élvezetesek, noha a bennük fellelhető történelmi helyzetek mái fe­ledésbe merültek. Élete során az író túl sok­szor csalódott az emberekben, ezért a könnyű szatíra a „Gulliver utazásaidnak utolsó két részében keserű szarkazmusnak ad helyet. Alig akad a világirodalomnak még egy alkotója, aki olyan lesújtó véleményt mondana az emberiség­ről, mint Swift, amikor kortársait az intelligens lovak országának yahhoival azonosítja. A „Gulliver utazásai“-t ma Swift főművének tekintik, és tulajdonképpen ez az egyetlen mű­ve, amely igazán világszerte ismert. Ám életé­ben az írót számos pamfletje tette nevessé, ame­lyekben kora aktuális politikai, vallási és egyéb problémáihoz szólt hozzá. Kivált írországi pam­flet jei vertek visszhangot; ezekben az író a tart­hatatlan gyarmati sorban élő írek jogai mellett szállt síkra. Az írások elsöprő sikere rákény­­szerítette az angol kormányt, hogy valamelyest javítson a helyzeten. Ez idő tájt Swiftet úgy­szólván Írország nemzeti hőseként ünnepelték. Pedig Swift nem volt ír. Igaz ugyan, hogy az írek fővárosában született, de nem szeretett Ír­országban élni. Élete egyik — több ízben meg­hiúsult — vágya az volt, hogy Angliában jus­son megfelelő papi álláshoz. Kinevezései azon­ban mind Írországba szóltak. Érdekes, hogy életrajzíróinak többségét Swift írországi sajtóhadjárata (amely pedig igazság­­szeretetére vall) sem győzte meg a nagy szati­rikus hibátlan jelleméről. Amíg Swiftet, az írót kiváló stílusáért, paradox ábrázolásaiért nagy­ra becsülik, Swiftet, az embert többnyire des­­potának, önző, kegyetlen, sőt néha gerinctelen embernek mutatják. Ennek a hagyományosan elítélő álláspontnak a forrását természetesen Swift magánéletében kell keresnünk. Elsősorban politikai állhatatlanságát vetik szemére. Angliában harmadfél évszázaddal ez­előtt két párt vetélkedett váltakozó sikerrel a hatalomért, a toryk és a whigek pártja. Hogy célkitűzéseik miben különböztek, nehéz meg­mondani. Lilliputba átültetve a két párt konflik­tusa abban állt, hogy az egyik fél mindig a tom­pább végén, a másik pedig a fordítottján ütöt­te fel a kemény tojást. Nos, Swift hol az egyik, hol a másik pártot támogatta, kritikusai szerint azért, hogy anyagi és e~yéb előnyökhöz jusson. Tény, hogy bár írónk eredetileg whig volt, ké­sőbb igen erőteljesen tolta a toryk szekerét — a remélt jutalom azonban mindig elmaradt. Érzelmi élete Is elég találgatnivalót hagy ma­ga után. Három leány is szerepelt életében, de egyiket sem vette feleségül. Első szerelmével azért szakított, mert a házasság gátolta volna karrierjében. A másodikhoz egy egész életen át tartó vonzalom fűzte: hozzá írt levelei a leg­kiegyensúlyozottabb baráti viszonyról tanúsKod­­nak. Swift Stellának hívta a lányt, aki csaknem egész életét az író közelében töltötte. A har­madik fiatal leány Londonban már mint közép­korú férfit szerette meg Swiftet, és követte őt Írországba is. Ez a különös háromszög mind a mai napig izgatja az irodalomtörténészek kí­váncsiságát. A magánéletét elmarasztaló bírálatok még­sem akadályozzák meg az irodalom tudósait, abban, hogy ma is elismerjék Jonathan Swiftet az angol prózai stílus legnagyobb mesterének. HEGEDÜSNÉ BOTH ZSUZSA KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, tolytatva a függőleges 12. és 31. sor­ban. 12. Női hangnem. 13. Olasz névelő. 14. Azonos massalhangzók. 15. Csacsi­hang. 16. A melléknév felsőfokának jele. 17. Zamat (ford.). 18. Nem ellentéte. 20. Pőkféle állat. 22 Sportág. 23. Lángol. 24. Ünnepi lakoma. 25. Kronométer. 26. Kötőszó. 27. Hiányos gin. 29. Névelő. 32. Igavonó állat. 33. A növény szára. 34. Menyasszony. 36. Állati lak. 37. Növény, főzete üdítő ital. 39. Állóvíz 40. Elad ellentéte. 41. Panasz. 43. A Magyar Légiforgalmi Társaság röv. 45. Kérdő­szó. 47. Óvja. 48. Község Baranya vármegyében, kénes fürdőjéről Ismeretes 49. Kevert terv. 50. Az első nő. 52. Két szó: fedd és princípium. 54. Üde betűi fel­cserével. 55. Hiányos erő. 56 Lágv hangsor (az ut. betű kettőzve). Lelle mássalhangzói. 59. Nem fél. 61. Zoltán Béla. 62. Távol-Keleti ország. 63. Kutat. 64. Disz. 66. Savanykás gyümölcs. 67. Nyílás. 69. Védett kikötőhely. 70. Monte Christo várbörtöne volt ezen a szigeten. 71. Szenvedés. 73. Kényelmes ülőal­kalmatosság. 76. Három — olaszul. 77. Battéria. 78. Görög betű. 79. Elme 80. Női név. 81. Piszok. 83. Nem tegnap. 84. Strázsa. 86. Ű — szlovákul (nőnem ). 87. Szintén. 88. Ilyen óra Is van. 91. Lágy fém. 94. A jószívű teszi. 95. Latin elöljáró; Jelentése: előtt. 96. Mázol. 98. Nagy tő Kanadában. 100. Times betűi felcserélve (é. b.). 102. Varga.............finom sült tészta. 104. Nem szórakoztat 106. Török katonai rang. FÜGGŐLEGES: 1. Török férfinév. 2. Mihály Tamás. 3. Jókedvű. 4. A bölcsőtől a koporsóig tart. 5. Kettős betű. 6. Napszak 7. Tézis kezdete és vége. 8. Női név. 9. Tibeti szarvasmarha. 10. Kelemen László biogramja. 11 Lopva figyel. 12. A vízszintes 1. folytatása. 18. Teher. 19. Az első bárkás. 20. Mátka. 21 Ál lami Illeték. 28 Két szó: ceruza és leányom férje. 30. Állatkert. 31. A függő leges 12. folytatása. 32. Llm ikerszava. 33. Tarvet készít. 35. Irat. 37. Ékezet tel' raktáról. 38. Ady Endre biogramja és nem ül. 40. Kelés — szlovákul 42. A dohányos igéje. 43. Kígyó teszi. 44. V. N. V. 46. Latin „és“. 51. A garat része 53. A kocsi része. 56. Tisztít. 57. Alaposan kiszid. 59. Bátor. 60. Visszaüti 65. Száz dekás. 67. Nem egészen rom. 68. Kétesl 70. Idegen Irén. 72. Halk zaj 74. Nagy európai város. 75. Nulla. 78. Vissza: nem itt. 82. ...alia, többek közt (lat.). 85. Énekkar. 88 Végnélkül intéz. 89. Gábor Ede. 90. Testrész. 92 Irány 93. Minta része. 95. All. 96. Szín. 97. N. E. ö 99 Becézett Etel. 101. Azonos a függőleges 2-vel. 102. Nem ki. 103. Sándor Dezső. 105. Nem egészen agg. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 12. és 31 számú sorok megfejtése la­punk megjelenésétől számított 6 napon belül Az előző rejtvény helyes megfejtése: „Ügy kell élni, hogy az ember szégyen kezés nélkül nézhessen a tükörbe és ne piruljon a múltja miatt.“ A művészet feladata Könyvet nyert: Méry Cecília, Zseliz. 10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents