A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-12-17 / 51. szám
PSZICHIKAI TORNA A természet igazán pazar kedvében alkotta meg az emberi agyat. Valakinek például egyharmadával kisebb agya lehet az átlagos amoerénél, s ennek ellenére még Anatole Franc© is lehet. Az emberi agy fele elegendő, hogy valaki korszakalkotó felfedezésre lehessen képes, mint például Pasteur, akinek fél agya vérzés miatt nem volt teljesen egészséges. Hol itt, hol ott ragyog fel egy-egy emberi lángész csillaga, ahol az agy megmutatja, mire képes. S már itt le keli szögeznem, hogy a lángésznek semmi köze sincsen az elmekórhoz, — amint ezt egyes tudósok magyarázni Igyekeztek. A lángész csupán a természetadta lehetőségek ideális kihasználásában rejlik. Az érdekesség azonban az, hogy a lángésznek két válfaját különböztethetjük meg, mondhatnánk azt Is, hogy két pólusát és ezt a két pólust az átmenet egész skálája kapcsolja össze. A zseni egyik fajtáját született zseninek nevezhetnénk, a másik fajtája pedig az, amelyik akaratának és kitartásának köszönhet mindent. \Az egyik csoportba tartozik Mozart, Rafael, Puskin, akik szinte játszi könnyűséggel alkotják meg remekműveiket, ük már gyermekkorukban kitűntek rendkívüli képességeikkel. Már életútjuk elején kedvezett nekik a sorsuk. Egyébként éppen olyan emberek voltak, mint a többi, sőt... Mozart, a zenei zseni egyébként nagyon Is átlagos volt. Gyermekesen naiv maradt felnőtt korában 18. De egész életére rányomta bélyegét apja akarata, aki szinte kényszerltette őt a maximális erőkifejtésre egy Irányban. Tehát tulajdonképpen apjának az akarata juttatta őt a zeneművészet egére. A zseni másik fajtája lassabban teljesedik ki, a sors gyakran kegyetlen hozzá. Hatalmas energiát fejt ki, hogy azzá lehessen, ami lenni akar. Példaként felhozhatnánk a dadogó Démoszthenészt, aki a legnagyobb görög szónok lett. Lomonoszov csak felnőtt korában tanult meg írni és olvasni. Wagner is csak húszéves korában ismerte meg a kottát. James Wattot, Swiftet és Gausst a tanárai tehetségteleneknek tartották. Newton nem boldogult az Iskolában a matematikával és a fizikával. Walter Scottnak az egyetemen egyik tanára azt mondta: „Buta vagy és buta is maradszl“ Elég gyakori Jelenség, hogy az ember nincsen formában. Máskor viszont megy minden, mint a karikacsapás, tehát „formában van". Ilyenkor fordul elő, hogy a kezdő legyőzi a mesterét. AZ EMBEREK NINCSENEK MAGUKKAL MEGELÉGEDVE Leginkább a fiatal emberek teszik fel maguknak a kérdést, hogyan is alakíthatnának valamit saját magukon. Ezek nagyrészt egészséges emberek, akik elégedetlenek a saját pszichikumukkal. S bizonyára nem tévedek, ha kimondom, hogy nagyon sok az Ilyen ember. Egyszer az ismerőseim között szétosztottam a következő kérdéseket tartalmazó lvet: Melyik csoportba tartozik ön? 1. Meg van elégedve magával és a többi emberrel? 2. Meg van elégedve magával és a többi emberrel pedig nem? 3. Elégedetlen saját magával és a többi emberrel szemben ts? 4. Nincs megelégedve salát magával, de az emberekkel általában Igen? Amint ez előrelátható volt, a harmadik csoportba sorolták magukat legtöbben. Ha az aránylag jelentéktelen dolgokat figyelmen kívül hagyjuk és az emberek többségének saját magéval való elégedetlenségének a gyökerét keressük, akkor megtudjuk, hogy ezen fogyatékosságok oka általában ugyanaz, mégpedig az akarat hiánya. Tehát éppen az, amivel a második pólusba tartozó zsenik oly nagy mértékben rendelkeznek. 'Mert legtöbbször éppen az akarat hiánya teszi lehetetlenné egy életcél megvalósítását. Sokkal kisebb jelentősége van annak, ha valaki nem ura az érzelmeinek vagy ha érzelmi téren nem eléggé kiegyensúlyozott. Az érzelmi fogyatékosságok szoroson összefüggenek az akaraterő defektusaival. Sok ember szeretne más lenni, mint amilyen, de kételkedik abban, hogy az ember lelki téren megváltoztathatja magát. Ennek az elégedetlenségnek nagyon sok oka lehet. Talán az egyre jobban elterjedő kulturíamus bizonyltja leginkább, hogy mennyire megváltoztathatja az ember fizikumát az alaposan átgondolt, rendszeres torna. S az ember egyénisége, lelki és szellemi alkata Is formálható. Ősidők óta napjainkig alkalmazzák az önszuggesztlót a legkülönfélébb célok elérése érdekében: a mágiában, a vallásban, a gyógyításnál, a művészetben, a katonaságnál és a pedagógiáiban, s általában mindenütt, ahol szükség volt az emberi lélek erős befolyásolására. Különféle módszereket dolgoztak ki, melyek közül megemlíthetjük a jógát vagy Stanislavsky tanítását. Az önszuggesztló sok embert beteggé tett, sok embert halálba kergetett, de ugyanakkor sokat megmentett a haláltól és a szenvedéstől is. Reggeltől-estlg sorolhatnánk Itt a neveket, de talán elég-lesz, ha megemlítjük Nylkolaj Osztrovszkijt vagy Mereszjevet. Azt mondják általában,hogy ezeket az embereket „az emberiség nagy eszmélnek a szolgálata" késztette a „hősies ttnmegtagadásra", de ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk a dolgok technikai oldalát sem: ugyanis mindnyájan önszuggesztló segítségével értek el kimagasló eredményeket. Az önszuggesztló képessége a természet ajándéka, tehát egyáltalán nincsen benne semmi természetfeletti. Mondhatnánk talán úgyis, hogy az emberi agy fokozott erőkifejtésének a terméke. Ha valamit beszuggerálunk magunknak, ez azt jelenti, hogy kényszerítjük magunkat arrra, hogy valamit elhiggyünk. Ha pedig elhiszem azt, hogy ilyen vagyok és nem másmilyen, akkor alapjában véve már csakugyan olyan Is vagyok. Természetesen csak bizonyos mértékben, mert ha beképzelem, hogy Napoleon vagyok, ezzel még nem változtatom magam Napóleonná, viszont az is Igaz, hogy a vakon hivő vagy betegelméjü ember viselkedésében idővel kialakulnak olyan szokások, amiket nem tudna utánozni olyan ember, aki <5sak Napóleonnak mondja magát, de ezt maga sem hiszi el. Az önszuggesztló sablonja nagyjából ez: Azzá kell lennem, azzá akarok lenni — azzá lehetek — az vagyok. így változik át a hit meggyőződéssé. Amikor egy férfi reggel felkel, gondosan megborotvélkozik, tiszta inget vesz fel, kiválasztja hozzá a megfelelő nyakkendőt és önmagávaf elégedetten belenéz a tükörbe, nem Is sejti, hogy ez tulajdonképpen önszuggesztló. S ez bizonyos embereknek elegendő egész napra, másoknak fél napra és Ismét másoknak csak körülbelül fél órára. Salnt-Símon megparancsolta szolgájának, hogy a következő mondattal ébressze őt minden reggel: „Keljen fel, gróf úr, Igen fontos feladatok megoldása vár önre.“ Ebből a leglényegesebb az, hogy éppen reggel ébredt ezekre a szavakra, amikor azok behatolhatnak a még félig alvó nagy utópista agyába, s reggel az agy a legfogékonyabb. Megismertem az orvosok által használt módszerek egész sorát és bizonyos vagyok abban, hogy ezeket a módozatokat vagy ezek némelyikét használhatják az egészséges emberek Is. S ezzel nem mondtam semmi újat. A lengyel televízió ilyen tanfolyamot közvetít is. Természetesen a legegyszerűbb módszert választják, s a legkényelmesebbet. Legcélszerűbb a pszichikai torna. Lássuk, hogy ml is ez tulajdon- • képpen. A pszichikai torna koncentrálásiból, Irányított önszuggesztlóból tevődik össze, amely azután bizonyos Irányt szab és lehetővé teszi az önszuggesztló technikájának az elsajátítását. Ennek a technikának az elemeit azután bármilyen helyzetben hasznosíthatjuk. Képzeljék csak el, milyen érzéssel ébrednek reggel, ha Jól kialudták, kipihenték magukat. Az izmok fellazultak, s a fej könnyű, a légzés szabályos. !Az ember a gondolatait bármely irányba terelheti, mert nem nyomják még a napi gondok. Ez egy átmeneti állapot az álom és az ébrenlét között és a legalkalmasabb időpont a pszichikai tornára. Üljünk fel, hajtsuk le a fejünket és támaszkodjunk karunkkal kissé széthúzott térdünkre. „A jobb kezem nshéz és meleg, mint a meleg vízzel átitatott vatta!“ — ezt a mondatot párszor elismételjük és pár perc múlva valóiban érezni is fogjuk, amit érezni akartunk. Hosszabb-rövldebb edzéssel elérjük azt, hogy az Ismertetett őrzés pár másodperc alatt bekövetkezik. Azután ezt az őrzést az ismertetett módon átvisszük a másik kézre, majd az egész testre. Ha ez már bekövetkezett, akkor kerül sor a kővetkező mondatra: „Teljesen hideg a homlokoml" Ez a két érzés szinte előfeltétele a teljes nyugodtságnak, a koncentrálásnak és az önuralom állapotának. PSZICHIKAI KULTURIZMUS A pszichikai kulturíamus legegyszerűbb és legbeváltabb módszere a légzés szabályozásában rejlik. A légzés ritmusát lelassítjuk. Reggelente és este 10—15 perces gyakorlás elegendő. Legjobb, ha valaki egyedül gyakorol. Kezdetben az ember elálmosodlk, de nem szabad elaludnia. S közben azután a teljes nyugalom állapotából a lehető legrövidebb idő alatt kell átugrania a teljes feszültség állapotába. Ezzel az ember akcióképességét fejleszti ki és természetesen a pszichikai rugalmasságát is. Az Ilyen ember másodpercek alatt meg tud nyugodni és villámgyorsan reagál saját agyának a vezényszavaira is. |\z önszuggesztlónak mindig „pozitív töltésűnek" kell tenni©, tehát nagyon helytelen, ha ezt mondom: „Nem vagyok ldegesl“ így kell és ezt kell magamba szuggerálnom: „Nyugodt vagyok!“ Három-négy hőnapos gyakorlással — rendszeres gyakorlással — az ember elsajátíthatja az önszuggesztló technikájának alapjait és képes magát szinte teljesen átalakítani. Az azelőtt ideges, tétova ember egyszeriben rugalmassá és kiegyensúlyozottá válik. Az agya villámgyorsan dolgozik. Az önszuggesztló során bizonyos képességek el is mélyülhetnek. A huszas években az európai cirkuszokban fellépett To-Rama, aki önszuggesztló segítségével leküzdötte a fájdalom érzését: hosszú tűkkel szúratta át a testét. „Kidolgoztam egy módszert, melynek segítségével teljesen ura vagyok önmagámnak, s ha nem akarom érezni, egyáltalán nem érzem a fájdalmat!“ — állította. S mindehhez csak kitartás és akarat kell! hét 8
