A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-26 / 48. szám

körül — Nem valami jól — válaszolja érdekes, olaszos kiejtéssel, de folyékonyan — hiszen soha sem jártam Magyarországon. — S hol tanult meg .. ? — Egyiptomban, ahol valamikor, kereske­delmi utazó koromban, gyakran jártam. — Egyiptomban élnek magyarok? — No nem. Találkoztam viszont néhány ma­gyarországi kereskedővel, hallottam őket be szélnl az anyanyelvükön és nagyon megtetszett ez a gyönyörű nyelv. Megtanultam. Sajnos már negyven éve nem beszéltem magyarul senkivel. — Egyébként ön honnan származik? — Máltai vagyok, de már huszonöt éve élek Itt. Ügy látszik, ennél a foglalkozásnál mér kitartok. Am közben megérkezünk, Angiolierí úr kény­telen folytatni előadását. — Hát kérem, ez az lArethusa-forrás. Édes vizű, ez benne az érdekes. Az ott lent, a me­dence közepén Diana szökőkútja. Hogyan ke­letkezett a forrás? A monda szerint Arethusa nimfa egyszer a peloponnészoszl Alpheiosz olyó ban fürdött s meglátta őt a folyó istene. Ügy látszik, a női szépség iránt az istenek Is igen fogékonyak, mert ez a folyóisten olyan szere­lemre gerjedt hirtelen, hogy szegény nimfát egész idáig, Artygia szigetéig kergette. Itt aztán Artemis (Diana) megkönyörült rajta és forrá­sé változtatta... Ez a monda. A valóság, hogy a víz a szicíliai hegyekből a tenger alatt jut ide. De Így talán még érdekesebb, nem gon­dolják? Angiollerl űr leveszi szalmakalapját, meg­pörgeti és a hangját is halkabbra fogja. — És ami talán még ennél is érdekesebb: a forrás már régen nem ődesvlzű, ugyanis egy régi földrengés következtében sóssá változott, de ezt — emeli fel ujját — nem áruljuk el senkinek. Ezután egy érdekes fára mutat. — Ez kérem, a papirusz. Pontosan olyan, mint az egyiptomi, hiszen onnan származik, ennek a kérgéből készítették a híres papirusz­­tekercseket, melyeket bizonyára valamennyien olvastak. Sajnos, most már csupán ilyesmit ké szltenek belőle élelmes slracusal kisiparosok — és kísérőnk egy anzlx-sátorhoz lép, kis virág­­díszes, kaktuszrajzos papirusztekercset emel le a polcról s felmutatja — ilyesmi készül most a paplruszfa éjjelente lehántott kérgéből, amit bizonyára önök felé is giocsnek neveznek. Ezzel meghajol lovaglásán, kezet csókol a hölgyeknek, vezetőnőnktől átveszi a pénzes bo­rítékot, számolatlanul kabátja belső zsebébe dugja és még e sorok írórájól sem feledkezik meg. — Erőt, egészséget! — mondja magyarul és kalaplengetve, vidáman távozik. (Folytatjuk) Az Ordögsziget A GÖRÖG NÉP I ÁROST ÖRDÜGSZIGETNEK NEVEZI. EZEN A 17,2 KMa KITERJEDÉSŰ SZI­GETEN — AMELY ATHÉNTŐL 80 KILOMÉTER­NYIRE, AZ EGEI TENGERBEN TERÜL EL — ÓRIÁSI KONCENTRÁCIÓS TABOR VAN. A GÖ­RÖG KORMANYKLIKK ADATAI SZERINT A SZI­GETEN 2.893 POLITIKAI FOGOLY ÉL, A GÖRÖG HALADÓ ERŐK BECSLÉSE SZERINT E TERÜ­LETEN — SZÖGESDRŐTOK ÉS PATKÁNYOK KÖZÖTT — HAT-HÉT EZER EMBER SZENVED. Amikor a görög nép este nyugovóra tért, az országban még demokratikus rendszer ural­kodott, de reggel mér katonai önkényuralom dühöngött. Az athéni püspök a puccsot követő napon felszentelte az új kormányt. A kormányprogra­mot a harcias jellemű Patakos tábornok azon­nal megfogalmazta. És akkor megrendült a vi­lág lelkiismeret©. Valamennyi rádiókészülék, hangszóró kato­nai szigorral bömbölte: „Az április 21-1 válság a görög nép szabadság és demokrácia utáni vágyát valósítja meg. A nép túlnyomó többsége velünk van. A görög tisztek nem alkotnak sem­minemű kiváltságos osztályt, egyáltalán nem különböznek más demokratikus ország tiszt­jelnek rétegétől, űk szintén a nemzet gyerme­kei — engedtessen azt mondanom, — hogy a nemzet egészséges magvának a gyermekei. Ezért a népnek az igazi demokrácia visszaté­résének reményét nyújtom. A magas rangú bí­rák kormányban való részvétele semmi esetre nem szégyenteljes jelenség, hanem éppen el­lenkezőleg, a kormány számára különleges tiszteletet jelent. Olyan emberekről van szó, akik az Igazság szolgálatában őszültek meg, és éppen ezért nagy tiszteletnek örvendenek a nép körében ...“ Egy régi közmondás a következőképp hang­zik: „Akárhogy oearanyozom a kanálist, min­dig bűzlenl fog.“ (A demokráciáról elhangzott legfennköltebb szavak sem homályosithatták el annak a valóságnak a hitelét, hogy a kor­mánypálcát magas rangú tisztek és bírák ragad­ták magukhoz. Vajon, kik lehetnek ezek a meg­becsülésnek örvendő férfiak, akik az államnak tett szolgálat következtében őszültek meg? Nem véletlen, hogy az új kormány uralomra jutásával egyldőben ismét megjelent a JAROS név. Ez egy világtól elzárt sziget, melyet hajó körül nem hajózhatott, mely fölött repülőgép nem repülhetett, melyre Idegen ember nem te­hette lábát. A puccs végrehajtói így akarták el­titkolni gaztetteiket a világ elől. Repülés a JAROS lelett A világ közvéleménye tudni akarja, milyen a világ Jelenlegi legborzalmasabb koncentrá­ciós tábora. A titok fátylát Fred Ihrt német pilóta segítette lerántani. Megpróbálkozott a lehetetlennel: átrepült az Ördögsziget felett. A repülés közben szerzett élményeit Így írja le: 9 óra 50 perc. A sebesség 260 km. Kinyitom az oldalsó ablakocskát. Erős szél csap meg. A sziget lakott területe egyaránt szabadon terül el filmező gépem és azon 400 rendőr előtt, akik a tábort nehézgéppuskákkal őrzik. Olyan magasságban repülünk, hogy radar készülékkel ne szerezhessenek rólunk tudomást. 9 óra 52 perc. (A pilóta hirtelen függőlegesen, nagyobb magasságban repül, a nap Irányába tart. 2000 m távolságra vagyunk a tábortól. El­készítem az első felvételeket. Aztán a főépü­letet és a fogolytábor udvarát mérjük be. A ma­gas épület előtt, amely bizonyára a parancs­nokság épülete, kihalt a térség. Majd a ma­gas falak között sötét pontokat pillantok meg. A foglyok azok. 9 óra 55 perc. Másodszori átrepüléssel pró­bálkozunk. A parancsnokság épülete előtt be­népesedett a térség. Rendőrcsoportok verődnek össze nagyobb csoporttá, és a magasba néznek. Fognak-e lőni? A hatalmas udvar megtelt emberekkel. A tá­borok mellett lévő sátrakból Is emberek futnak elő. Sokan Integetnek. 9 óra 57 pare. A gép újra magasba repül. Legfőbb ideje, hogy eltűnjünk. Irány: Olaszor­szág. A hiteles felvételek igazolták azokat a hí­reket, amelyek a tábor borzalmairól terjeng­tek. Ma már senki nem kételkedik abban, hogy a hat ezernél több rab között (a falazott épü­letek nem elegendők valamennyi rab elszállá­solására) 21 nő is van három évnél fiatalabb gyermekeivel. (A falazott épületekben a „külö­nösen veszélyes kommunistákat", a sátrakban a „mérsékeltebb“ rabokat tartják. Az „Ormos-1" jelzésű tömb úgyszólván valamennyi foglya szívbetegségben, asztmában, vagy vesebajban szenved. A Pireaból tankhajón szállított víz meleg, bűzös folyadék. A koszt kevés és szá­raz. WC-k nem léteznek. Nyugat-Európa turistái Görögország partjain élvezik a vizet és a napfényt, néhány kilomé­ternyire tőlük viszont emberek éheznek, asszo­nyok és gyerekek haldokolnak. Arra a kér­désre, hogyan Ítélkeznek a görög koncentrációs táborokról, Így felelnek: „Nem hallottam ró­luk." A militaristák Athénben valószínűleg elér­ték célúkat —■ a külföldiek kezdik megszokni az önkényuralmat. De minden külföldiről ez állltható-e? Ford.: szí

Next

/
Thumbnails
Contents