A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-11-19 / 47. szám
Calais-! polgárok Otven éve halt meg Rodin, a nagy francia szobrász Érckorsiak Párizsban született, ott nőtt fel és párizsi szemmel nézte a világot. Teljes erejével vetette magát kora művészi mozgalmaiba, a naturalizmus, az akademlzmus világában megőrizte gall forradalmlságát, francia szellemiségét, nem félt merészen újat formálni, s müvei önmagukért szólnak. Talán alig van még szobrász a világon, akinek alkotásai szélesebb körben váltak volna Ismertté, mint Auguste Rodin, aki 1840 november 4-én született a francia fővárosban és 1917. november 17-én halt meg Meudonben. Miben áll forradalmisága, újsága, megdöbbentő művészi hatása? A francia művészet forradalmi megújhodása a festészetben kezdődött. A pleln air, a teljes fény, a szabad ég alatt alkotott, a szabad természet fényeihez Igazodó festészeti Irány lassú, de feltartőzhatatlan kibontakozásával olyan változás következett be a világ művészetének fejlődésében, amelynek kihatásai csaknem egy egész fél évszázadra meghatározták a művészetek Irányát. ‘ Huszonöt éves volt Auguste Rodln, araikor Edouard Manet vezetésével egy francia festőcsoport 1865-ben először állította ki a szabad ég alatt készült* képeit. A csoport tagjai közé tartozott Claude Monet, Camille Pissarro, Alfred Sisley, Auguste Renoir és később Paul Cézanne Is. Forradalmi újítás volt ez, heves ellenállást Gondalkod6 váltott ki. Az emberek elsősorban azért mentek erre a tárlatra, hogy felháborodásuknak vagy rosszindulatú, rosszmájú megjegyzéseiknek adjanak kifejezést, noha elragadtatott pártoló is akadt elég. A csoportnak se neve, se híre nem volt. A fiatalok törtek be tiszteletlenül az akademlzmus bástyái közé. Edouard Manet egyik, Impression című képét pőcézte ki különösen az akkori Párizs legkedveltebb élclapja, a Charivari, és a kép nyomán Impresszionistáknak csúfolta a fiatal festők csoportját. De mint már annyiszor a világon, ezúttal is a gúnynév csakhamar megtisztelő elnevezéssé változott, megszületett az impresszionizmus, a műtermen kívüli benyomások, a művész pillanatnyi, szabad ég alatti benyomásainak kifejezésére törekvő művészi irány. Rodln festőnek készült, néhány képe Igen tehetséges kezdő alkotása, rajzai már fiatalkorában Is kiválóak, De hamarosan a szobrászat is érdekelni kezdte. Rövid Ideig, 1864—70-lg a sévres-1 porcelángyár számára dolgozott, ezt követően Brüsszelben dekoratív szobrászattal foglalkozott és részt vett a brüsszeli Tőzsdepalota képzőművészeti kialakításában. Azután Olaszország következett. Megrendülve tanulmányozta az antik görög és a középkori művészet remekeit és híressé vált, nagy feltűnést keltett szobrán, Az ősember című művén az erős realizmus mellett Michelangelo hatása érezhető (1877). Később ez a szobra bronzöntvényben a párizsi Luxembourg-kertbe került. A francia impresszionista festők hatása a művészetek történetében egészen egyedül álló következményekkel Járt. Egy olyan folyamatot indítottak el, amely magával sodort mindent, ami kapcsolatban volt a művészetekkel. Az impresszionizmus fogalmát átvette a zeneművészet Is és Claude Debussy, az akkoriban mindent lenyűgöző, német wagneri hatással tudatosan szembeszállva lett a zene Impreszszionizmusának, az újkori szlnpompás francia zenei irányzatnak úttörője. Az Impresszionizmus erősen hatott számos francia (és nem francia) író és költő munkásságára Is. Rodin az antik és középkori művészet alapvető tanulmányozása után, saját kora szellemének megfelelően lett az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Későbbi szobrain a festőlesség lett az uralkodó elem, melyet az egyenetlen mintázás révén keletkező fény-árnyék hatással ért el. Alkotásainak egész sora megkapóan mutatja be fejlődését, amely a realizmusból kiindulva főleg Michelangelo és a régi görög szobrászok hatása alatt a szobrászati alkotás hallatlan szabadságát érte el. Az emberi test és az embert lőlek csodálatosan pontos Ismeretével, a bronz majd a márványtechnika minden lehetőségének kihasználásával páratlanul erős benyomásokat kelt. Szobrai legtöbbször elvont gondolatot, sokszor drámai tartalmat fejeznek ki. Vajon ki ne Ismerné világhírt elért művelnek sorából a calals-1 polgárok című megrázó szoborcsoportját, Az érckor, a Gondolkodó, az Örök tavasz, illetve A csók című szobrát? A párizsi Luxembourg Múzeumban műveinek egész sora található. Fontosabb alkotásai: az 1879-ben készült Keresztelő János magányos, meztelen, átszellemült, bronz szobor alakja, a Gondolkodó (1889), a Danalda (1889), a Kariatida (1891), a híres nevezetes Viellle Heaulmiére, eigy agg, sovány, horpadt keblű, meztelen öregasszonynak, az öregedés szimbólumának 'megrendítő szobra, az Éva, bűnbeesés után, az Ébredés, A tékozló fiú imája, \A szerelem ős a gyermek, Az első temetés, A párka és a gyógyuló leány. Rodin számos mellszobrot készített korának híres embereiről (Victor Hugo, Puvls de Chavannes, a kiváló festő, J. P. Laurens, Dalou szobrász, Rochefort, Gustav Mahler zeneszerző), Bastlen-Lepage emlékszobra Damvillers-ben stb. Rodin forradalmi művészete újdonságával eleinte heves ellenkezést váltott ki, de az 1900. évi párizsi világkiállítás alkalmával rendezett külön tárlatával sikerült a konzervatív művészetpártolók frontját áttörni és Így egyénisége az újkori szobrászat történetében fontos tényezővé lett, neve és művészete elismertté, majd világhírűvé. Alakjait az Impresszionizmus művészi elvei alanlAn sokszor csak részben faragta ki a márványtömbben, mint többek között a francia regényíró Balzacot ábrázoló, szinte fantasztikusan ható szobrát, a nagytestű, de beteg Balzac, szellemének minden erejét összeszedve Igyekszik úrrá lenni roskadozó egészségén, ilyen impresszionista felfogású még Jeanne d'Arc, Paul és Francesca da Rimini és sok más hasonló szobra vagy reliefje. Rodin műveinek egész gyűjteményét Párizs városának adományozta. Szobrai rendszerint több példányban készültek. Alkotásainak nagy részét a párizsi Rodln Múzeumban őrzik, de szobrai megtalálhatók Európa és Amerika Jelentős múzeumaiban is. Több alkotása a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, Így az Örök tavasz című gyönyörű szobra is, amely a szerelem himnusza. Egy karcsú fiatal férfi és egy fiatal lány önfeledten ölelkezik, ajkaik csókban forrnak össze. A magyar olvasók és műbárátok között talán a „Csók1 című műve a legismertebb, mert egy szerelemről szóló, több mint száznegyvenezer példányiban megjelent könyv borítólapján, reprodukcióként közkézen forog. Érdekfeszltőek a német Paul Gsellel folytatott és könyvalakban kiadott beszélgetései a művészetről, és különleges jelentőségű a francia középkori székesegyházakról rajzolt pompás gyűjteménye. |Auguste Rodin halálának ötvenedik évfordulóján is az Igazi, a nagy művészet örök tavaszát hirdeti. Az ember, a korszellem múlandó, de az úttörő nagy alkotások értéke el nem múlhat és egyre újabb nemzedékek csodálatát vívja ki. TANYA PÁL
