A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-12 / 46. szám

Moszkvában a NOSZF SO. évfordulójának tiszteletére befejezték a szovjet fóváros egyik fontos közlekedési ütőerének, egy hétszáz méter hosszú felül­járónak az építését A felüljárón óránként 8000 gépkocsi haladhat ét. jubileumi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának emlékéire. Péntekien a Kreml kongresszusi palo­tájában megnyílt az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának együttes ünnepi ülésszaka, amelyen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom S0. év­fordulójáról emlékeztek meg. Leonyid Breasnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára tartott ünnepi beszédet. Zentay Anna A budapesti operettszlníház 1983-as bratlslavai vendégszereplése iránt egész Szlovákiá­ban nagy volt az érdeklődés. Számos új­ságcikk foglalkozott azzal a ténnyel, hogy az előadásokra már hónapokkal a kitűzött időpont előtt elkeltek a jegyek. Hét előadás közül ötöt a vidéki közönség vásárolt meg, s a maradék kettő bizony nem tudta kielégíteni az operett valamennyi bratlslavai hódolóját. A Jegyhlény­­nyal nemcsak a PKO vezetőségének, hanem a szereplő művészeknek Is meg kellett küzdeni. Egyébként ebből az Időből ismeretes egy párká­nyi vasutas kijelentése: „Ha pedig nem adnak jegyet a Csárdásklrélynőre, nem Indítjuk el a vonatotl" Valóban nagy élményt jelentett azoknak a művészeknek a játéka, akik megmutatták mi­lyen szinten művelhető az operett. Az már a magyar operett hagyományaiból ered, hogy az operettek legtöbb szereplője kiváló színész, énekes és táncos is egy személyben. Ezt a hely­zetet már a színművészeti főiskola alapozza meg. Csupán Így magyarázható, hogy kitűnő színművészek minden megerőltetés nélkül ven­A Marica grófnő és a Lili bárónő Bratislavában A budapesti Fővárosi Operettszínhái vendégszereplése dégszerepelnek az operettszlnházban. A háború előtti operett egyik legkiválóbb szereplője Rát­­kay Márton Harpagonként fejezte be pályafutá­sét a Nemzeti Színházban. Bessenyei Ferenc a nagy drámai színész szintén operett szín­padról indult s számos hasonló példát talál­nánk még a magyar színház történetében. Az Idén a bratlslavai PKO-ban látjuk vendégül id. és ifj. Latabár Kálmánt, Gallay Judltot, Né­meth Sándort (képünkön), Csényt Jánost, Főnay Mártát, Zentay Annát, Széky Józsefet és még számos más kitűnő művészt, akik november 18-a és 19-e között a PKO nagytermében bemu­tatják a Marica grófnőt és a Lili bárónőt. Az első, Kálmán legismertebb és legnépszerűbb operettjei közé tartozik. Mindkét operettet Se­regi László rendezi. A koreográfia Hidas Hed­vig munkája, a zenekart Bródy Tamás és Breit­­ner Tamás vezényli. A Marica grófnő előadásai­val az együttes nagy sikert aratott Olaszor­szágban, Ausztriában, Jugoszláviában, Romá­niában, a Szovjetunióban és Görögországban. Nem marad az előbbi mögött Hervé világhí­rű operettje, a Lili bárónő sem. Az előadás színvonalát bizonyítják azok a cikkek és recen­ziók, amelyek az idei budapesti bemutató után jelentek meg a magyar sajtóban. A sikerben kétségtelenül nagy része van a Kossuth-díjas Latabár Kálmánnak és fiának. Mindkét operettet négyszer adják elő a ven­dégművészek. Az érdeklődés Szlovákla-szerte Igen nagy, a vidékről csoportos kirándulásokat szerveznek, még a rimaszombati járásból Is eljönnek megtekinteni a budapestiek előadá­sait. Bár ma még van elég jegy, mégis aján­latos lenne, ha az érdeklődők mér most be­biztosítanák helyüket a budapesti operettszín­ház előadásaira. |A vidéki üzemek dolgozói, akik közösen akarják megnézni az előadást, Jegyeket a Če­dok járási irodáiban, vagy közvetlenül a bra­­tislaval PKO-ban rendelhetnek. — 1. — Gallay Judit és Németh Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents