A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-11-05 / 45. szám

s. November 7. Könyvek, újságcikkek, nyilatkozatok, filmek jelentek meg róla. Emléke ma is itt él köztünk. Dicsőn, felejthetetlenül. 1917 vihariként zúgott el Oroszország felett. A felhős ég komoran sötétlett. Háború volt. A falvak és városok vértengerben fürödtek, egy­mást ölték az emberek, nyögtek a cári elnyo­más járma alatt. Százados sérelmek értek forr­­ponthoz. S a nép már nem bírta továibb az el­nyomást, teli torokból kiáltotta „le a háború­val, békét a népnek, le a cárral, az Ingyenélők úri osztályával, földet a népnek, a gyárakat, bankóikat, bányákat a dolgozóik kezébe!“ A frontról özönlöttek haza a katonák. A gyá­rakban sztrájkok törtek ki. Az emberek szaba­don akartak élni, családjuk, övéik körében. „Úgy látszott, mintha többé sosem lehetne se háború, se gyűlölködés, csak még valahol valami magas harangtoronyra kell kitűzni a vörös lobo­gót s akkor az egész világ belátja, hogy ml va­lamennyien testvérek vagyunk, hogy nincs más erő a világon, csak az öröm, a szabadság, a sze­retet, az élet..írja Alexej Tolsztoj Golgota című könyvében. S az orosz munkásság és parasztság a bolse­vik párt vezetésével, Lenin lángeszű útmuta­tásával magasra tűzte a vörös lobogót, melyet a párizsi kommün óta a burzsoázia tiport. Kikiál­tották a szovjetek államát, az első szocialista köztársaságot. A munkásoké lett a gyár, a népé a föld, az ország Irányítását a dolgozók vették kezükbe. Megszűnt a nemzetiségek elnyomása, önálló, egyenjogú népekként egyesültek az új szocialista hazában. Ám alig Ízlelte meg a nép a szabadság ízét, a nemzetközi Imperializmus, Amerika, Anglia, Németország, Japán támadást Indított a szovjet állam ellen, hogy vérbe fojtsa a szocialista for­radalmat. A kiéhezett, lerongyolódott orosz munkás és paraszt új erővel egyesült hazája megvédésére. Létrejött a Vörös Hadsereg, s a katonák e Jel­szóval mentek harciba a túlerővel szemben: „Győztesként élni, avagy dicsőséggel meghal­ni...“ A forradalom megvédésére sietnek más nemzetek fial Is egész Európából, akik később sapkájukon ötágú csillaggal, szívükben a béke, a nemzeti függetlenség és szabadság vágyával tértek haza. Es természetesen gazdag forra­dalmi tapasztalatokkal. Eltűnt a monarchia, a feudális elnyomás, győzött a magyar, német, olasz, cseh és finn proletariátus és parasztság. Csak a hatalmat nem tudták megtartani a ke­zükben, mert a munkáspártoknak nem volt elég tapasztalatuk az állam vezetésére s a dolgozók árulói átlátszották a hatalmat a nemzeti bur­zsoázia kezére. Csak az orosz nép védte meg a forradalmat. A csírázó új élet felett ott lebegett az Igazság-A Csehsxloséklal Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston föszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiúk C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hirlapsxolgála ta, előfizetéseket elfogad mindeo postahivatal és levélkézbesítő. Szerkesztőség: Bratislava, jeseň skélio r. Külföldre szélé előfizetésekéi el Intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Goltwaldovo nám. 48/V1I. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj’ negyed évre 19.50 g Kčs, fél évre 39,— Kčs. egész tH étre 70. KCs. Kéziratokat nem őrzfink meg és ixa. nem küldünk ▼Isi­ň k ba vetett hlt s ez erősebbnek bizonyult minden­­ellenségnél. Ilyen körülmények között kezdte építeni az orosz nép a dolgozók első szocialista államát. S hogy mire képes az ember, ha látja, érzi, tud­ja, hogy amit munkájával létrehozott, az család­ja és az ő Javát szolgálja, akkor értjük meg legjobban, ha megnézünk, felsorolunk néhány adatot, melyek megmutatják, hogyan nézett ki Oroszország 1917-ben s hová fejlődött ma. Ala­kosság 70 %-a Írástudatlan volt. Csupán két­százezer közép- és főiskolát végzett szakember volt 1917-ben, míg a szovjet honban 13 millió szakember és 700 ezer tudományos munkatárs dolgozik. Ennek a kiváló tudós gárdának kö­szönhető, hogy a szovjet ember elsőként Jutott el a világűrbe, atomerőmüvei vannak s kiber­netikus gépekkel irányítja a termelés bonyo­lult folyamatát. 1917-ben Oroszországnak nem volt repülő- traktor- és egyéb gyára. Ma több 100 ezer traktor szántja a szovjet sztyeppékét és síkságokat a szovjet repülőipar a legfejlettebb a világon. Évente több mint 50 millió utast szál­lít a szovjet légiközlekedés, és több tízezer re­pülőgép vigyáz a szovjet határok sérthetetlen­ségére. Míg a cári Oroszország embere pislá­koló mécses mellett gubbasztott, írnl-olvasnl nem tudott, az őrét alig Ismerte, ma a világ legnagyobb vízlerőművével rendelkezik s éven­te 800 milliárd kilowatt villanyáramot termel, az óragyártásban megelőzte Svájcot is, s éven­te 24 millió zsebórát, karórát dob piacra. Az ember eme tudását, munkaszeretetét és kultú­­ráltságát nemcsupán a termelésben tapasztal­juk, hanem az irodalom, a művészet terén is. Egy főre számítva világviszonylatban a Szov­jetunióban jelenik meg a legtöbb újság, szép­irodalmi mű és tudományos könyv. A szovjet ember kulturális és anyagi fejlődését a nem­zeti függetlenséget és egyenjogúságot nyert né­pek dokumentálják a legjobban, mert a szovjet rendszer alatt sóik nemzet saját tudományt, Iparágakat és magas kultúrát hozott létre. Az új Szovjet Szocialista Köztársaság nem­csak a szovjet embert szabadította fel és bizto­sított számára soha nem látott Jogokat és anya­gi Jólétet, hanem támasza és példaképe lett a világ proletariátusának és a világ elnyomott népeinek a kapitalizmus elleni harcban. Sokat tanultunk mi Is, sokat tanultak más nemzetek is, hogyan döntsék meg a kizsákmányoló bur­zsoázia uralmát, melynek következtében ma már a világ nagy részében virágzik a szocializ­mus és leng a szabadság és nemzeti független­ség zászlaja. Földkerekségünkön több mint egy­­-mllliárd ember lépett a szocializmus útjára s egy másik milliárd ember Afrika- és Azsia­­szerte lerázta magáról a gyarmati elnyomást. Sőt a forradalom a háborgó tengereken is át­­vlharzott, győzött Kubában, s lángjai fellelhe­tők a latin—-amerikai államokban Is. Ezért a földkerekség minden Józanul gondol­kodó embere, minden szabadságot, békét, egyen­jogúságot és nemzeti függetlenséget kedvelő népe kegyelettel emlékezik meg november 7-ről. Ml Is ünnepelünk, Csehszlovákia népe. A mi számunkra november 7. nem csupán szimbó­lum. Eszméjét, vívmányát Itt hordjuk magunk­kal, éljük és építjük. Zászlónk, melyen a vörös csillag ragyog, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Jelképét hirdeti. Számunkra a szovjet nép nemcsak példakép, hanem barát és testvér. A Szovjetunióval együttműködünk a kultúra, a tudomány, az építés s az élet más területén. Kicseréljük tapasztalatainkat, gépeket, gabo­nát, olajat, lábbelit, élelmet, kapunk és adunk. Számunkra a Szovjetunió a szocializmus első hazáját Jelenti, ahová örömmel látogattunk el a múltban s örömmel utazunk ma is. Hazánk lakóinak százezrei Jártak már a Szovjetunióban, ahol sok barátot, Jó Ismerőst szereztek s min­den ilyen látogatás elmélyíti bennünk a szo­cializmusba vetett hitet, serkenti őket az építő­­munkában. Nem mondhatjuk azonban, hogy ma minden­ki úgy gondol 1917-Te, úgy ünnepli a győztes forradalmat, mint ml. Nyugaton és tengeren­túlon az iparmágnások, milliomosok, földes­urak, Imperialisták és kapitalisták, soviniszták és félrevezetettek a legmocskosabb rágalmak­kal igyekszenek beszennyezni az októberi forra­dalom és a szocializmus győzelmét. Ezt tették már ötven évvel ezelőtt is, amikor megjósol­ták, hogy csak hat napig, él a dolgozók új álla­ma, a hetediken elsöprlk a föld színéről. Ami­kor ez nem sikerült, gazdasági blokád alá vet­ték a Szovjetuniót, hogy kiéheztessék népeit. S amikor sem a rágalom, sem az intervenció, sem az éheztetés nem segített, a fasiszták véres háborút zúdítottak a Szovjetunióra, melyben 22 millió ember halt meg s felperzselték a szovjet városok és falvak nagyobb részét. De a szocializmust nem lehetett várbefojta­­ni, mint ahogy nem lehet ma sem. Hiába gyúj­­togafnaik az amerikai imperialisták Ázsiában, Afrikában, hiába börtönzik be a szabadságért küzdő négereket, mészárolják a kommunista és haladó népvezéreket, hiába szórják le a gyil­kos bombákat a demokratikus Vietnam népé­re. Azt az erőt, mely 1917-ben elindult a szabad­ságért, nemzeti önállóságért, a békéért és a ki­zsákmányolás nélküli életért, már megállítani nem lehet. A szovjet emberek az Auróra ágyú­­lövásére mécsessel a kezükben, magasra emelt zászlóval Indultak útnak a Putyllov gyárból, az orosz sztyeppékról, zászlajukon e Jelszóval: „Világ proletárjai egyesüljetek!" S ma a föld­kerekség száz és százmilliói egyesülnek e zász­ló alá. Erős támaszuk a szocialista vllágrend­­szer lett és a szovjet nép gazdasági és katonai ereje, mely nemcsak védi, de támogatja a világ dolgozóit, elnyomott nemzeteit a megkezdett úton, melyen addig fogunk menetelni, míg az egész világon nem leng a szabadság, a nemzeti függetlenség és a béke zászlaja, míg azt nem mondhatjuk, nincs kizsákmányolás és elnyo­mott ember, mindenki a tehetsége szerint dol­gozik és szükséglete szerint részesül a javak­ból. S ez a kommunizmus.

Next

/
Thumbnails
Contents