A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-15 / 42. szám
A világ legdrágább autója a Silver Shadow típusú Rolls Royce (ezüstös árnyalattal). 8 hengeres motorjának köbtartalma 8230 cm’, maximális sebessége, 18 literes fogyasztás mellett 190 km/ó. »KIlklIKSSijSli Munkatársunk, Karol Bachan képes riportja a frankfurti Nemzetközi Autószalonról A Delta jelzés ez ideig aránylag ismeretlen, de a prototípus után Ítélve nemsokára fogúink róla hallani. A Delta 1. műanyag karosszériával van ellátva, speciális négyhengeres, négyütemű motorja 120 LE-t fejt ki. Könnyű súlyánál fogva óránként 200 km-es sebességet ér el. NYUGAT A NYUGAT ELLEN Nyugat-Európában a háború utáni években a gépkocsigyártás tizennyolcszorosára emelkedett. A gépkocsiipar ma egy gigantikus komplexum, melyet kikötőktől és öntödei konszernektől a szörelővállalatokig és javítóüzemekig, különféle vállalatok alkotnak. Ma a gépkocsiipar helyzetétől függ sok ország gazdasági helyzete. Az automobilok száménak növekedése az európai országokban az utóbbi húsz év során ugyanúgy megváltoztatta e földrész képét, mint ahogy megváltoztatta a gépkocsi Amerika képét a huszas években. Akik azt jövendölték, hogy Európa megmenekül a „gépkocsi-civilizáció“ elől, tévedtek. Az európaiak ugyanúgy tisztelik — sőt, talán még jobban — és ugyanolyan szenvedéllyel gondozzák gépkocsijukat, mint az amerikaiak. De a mai nyugateurópai gépkocsiipart erősen veszélyezteti az amerikai tőke és technika. Tavaly télen a nyugateurópai gépkocsigyártó vállalatok nagy nehézségekkel küzdöttek és az amerikaiaknak újabb európai céget, az angol Rootes vállalatot sikerült megszerezniük. A nyugateurópai országok évi termelése, mely 1945-ben alig tett ki fél millió gépkocsit, ma kilenc millió. Ez alatt az Idő alatt olyan vélemény alakult ki, hogy a gépkocsiipar a technikailag fejlett államok egyik alappillére. S mint ilyen, a nemzeti büszkeség és karakter szimbóluma lett. A négy vezető európai cég — Fiat (Olaszország), Volkswagen (NSZK), Renault (Franciaország, BMC (Anglia) — oly jelentőségre tett szert, hogy ma nemzett szimbólumként könyvelik el őket. Az 1960-ban gyártott személy- és tehergépkocsik száma szerint így következnek egymás után az egyes nyugateurópai vállalatok: Volkswagen Fiat................. BMC................ Renault.......... Opel................ Ford (Anglia) Citroen.......... 1 770 000 1178 000 809 000 739 000 6B2 000 579 000 451 000 A vállalatok jogi helyzete viszont nem egységes. A Fiat magánvállalat, melynek egyetlen gazdag család a tulajdonosa. A Volkswagennak már hosszú évek óta nincs határozott tulajdonosa. A Renault teljesen államosított vállalat, míg a BMC (British Motor Corporation) ezernyi részvényes — melyek közül legtekintélyeseb a Nuffield alapítvány — tulajdona. Az európai gépkocsifront legerősebb résztvevői! a Fiat, a Renault, Volkswagen és BMC. A vállalatok vezetői a Közös Piac és konkurrencia hatására, saját országukon belül nemzetközi kategóriákban kezdtek gondolkozni. Még a legújabb gépkocsijaik konstrukciójában is megmutatkozott ez a törekvés, melyek igyekeztek felvenni valamilyen „európai“ gépkocsi vonalait. Ezeken a modelleken — BMC — 1100, Fíat-124, Renault-16 — sokkal kevesebb a nemzeti vonás, mint az előzőeken. Bár ezek a nemzeti jellegű vállalatok magukban hatalmasak, a sokkal nagyobb amerikai konszernek gondolata aggodalommal tölti el őket. Igaz, az amerikai veszély semmi újat nem jelent. A General Motors már 1927-ben megvette az angol Vauxhall céget, utána 1929- ben megszerezte a német Opel cég döntő részvénytöbbségét. 1930-ban a Ford cég megnyitotta angliai üzemét Dagenhanban. S most az utóbbi években az amerikai cégek, melyek a hazai piacokon nehézségekbe ütköztek, megindították nagy támadásukat Európa ellen. Az NSZK- ban gyártott autók 40 százalékát az amerikaiak kezén lévő üzemek gyártják. S amióta a Chrlsler megvette az angol Rootes vállalatot, az angol kocsik fele Is az amerikai nagytőke terméke. Szemtől-szembe az amerikai veszéllyel egyre többet beszélnek Nyugat-Európában az egyesülés szükségességéről. Még azok a nemzetgazdászok Is, akik állandóan a nagy kartellek veszélyére figyelmeztettek, másképp kezdenek már gondolkozni erről a dologról. Az egyes vállalatok számára a másik lehetőség a kelet felé való orientáció. E téren óriási sikerként könyvelheti el a Fiat cég a szovjet kormánnyal való megegyezését, melynek értelmében komplett gépkocsígyértó üzemet épít majd a Szovjetunióban. A Fiathoz hasonlóan a Renault is kelet felé keresi jövője útjait. A Fiattal egyidőben a Renault szerződést irt álé a Moszkvics üzem modernizálására vonatkozóan, .melynek következtében a mai 90 000-ről, évi 300 000-re emelkedik az üzem termelése. Ezenkívül szerződést kötött a Renault Romániával, egy évi 50 000 gépkocsi kapacitású üzem építésére, Magyarországon és Bulgáriában ugyanez az üzem szerelőműhelyeket épít. (100 + 1 ZZj A General Motors autókoncern 1988-as modell- Je, a legújabb Chevrolet az „Impala“ sorozatból. A V alakban elhelyezett nyolchengeres motor teljesítménye 300 lóerő.
