A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-15 / 42. szám
EDGAR DEGAS 1834—1917 ... A lóversenyek és zsokék festője, a balettpatkányok festője, a moső és vasalónők festője, a meztelen nők festője... Mennyi ellentétes jelző, milyen különböző világból merített témák hosszú sora s ez mind-mind belefért egy művész életpályájába. S ha ehhez hozzávesszük rohamosan súlyosbodó szembetegsége után a viaszból gyúrt szobrocskák hosszú sorát, előttünk áll az ötven éve elhunyt francia mester, Edgar Degas életének vázlata. Párizsban született, Párizsban halt meg s ott élte le egész életét, az általános müvészsorstól eltérően mindig jómódban és kiegyensúlyozottan. Nemesi családból származó szülők gyermeke volt, akinek művészetkedvelő bankár apja szívesen látta, hogy az 'Ifjú Edgar a múzsák bűvkörében él. Bár jogot hallgatott, Intenziven foglalkozott rajzolással, festészettel, s rövidesen ez töltötte ki egészen az életét. Tanulmányainak gyújtópontéban a régi olasz mesterek másolása állott s egy életre szóló tapasztalatokat gyűjtve, fiatalon bejárta Olaszországot. Innen hozta magával későbbi műveinek három jellegzetes alkotóelemét: a részformák pontos körrajzát, a tanulmányok és vázlatok alapján való pontos és részletes műtermi munka szeretetét, végül alakjainak póztalanságát, mely képeit hallatlanul életszerűvé, döbbenetesen szuggesztlvvá teszi. Degast általában a nagy francia Impresszionisták nemzedékével — Manet, Renoir, Monet nevével együtt szokták emlegetni. Közös vonásaik azonban — egy érintkezési pontot le-Vasalónők (1884) Zöld táncosnők (1878) számítva — csak annyi volt, hogy egy korban éltek, őszinte barátság fűzte őket egymáshoz, közösen állítottak ki. Művészi téren nem jártak azonos utakon. Az az egy pont pedig, amelyen találkoztak, az volt, hogy Degas is mindig egy visszahozhatatlan pillanatot, egy Jellegzetes mozdulatot örökített meg vásznain és ezzel aktivitással telített belső feszültséget adott képeinek. Ezek után nem csoda, hogy vonzották a lóversenyek mozgással, dinamikával teli jelenetei, majd a színházak, történetesen a toalettöltözők és próbatermek világa, épp úgy, mint a női test szépsége a hiúság megnyilvánulásának pillanatában, a tükör előtt és a fürdőkben, budoárokban. Degas, bár alapjában véve egyik irányaihoz sem tartozott, a XIX. század egyik legnagyobb művésze volt. Alkotásait a Louvre legféltettebb kincsei között tartják számon. VARGA JÓZSEF Aranyos öregek A 83drónÍ8lvi “«“y* énekeinek Nem tudok találóbb elmet adni ennek a cikknek, mert olyan aranyosak voltak ók, a sztrénfalvt „Idősebb nemzedék“ tagjai, amikor Gombaszögön, abban a tikkasztó hőségben bemutatták — Izzadva ugyan, de szívesen és fáradhatatlanul — a már-már feledésbe merülő szép táncaikat és dalaikat. A közönség sok tapssal Jutalmazta őket, nem Is sejtve, mennyi akadályt kellett leküzdeniük, míg eljutottak a nagy nyilvánosság elé. Sikerük főleg Titka Róbertné tanítónőnek és segítőtársának, Márczl Ferencnének köszönhető. Valamikor tavasz vége felé hírt kaptunk róla, hogy a sztrénfalvtak tanítónőjük kezdeményezésére fel akarják újítani s színpadra akarják vinni régi néphagyományaikat. Hamarosan útrakeltünk, hogy megnézzük, mivel is készülnek tulajdonképpen, s ha kell, segítséget nyújtsunk nektk. Érdeklődésünkre, hogy merre ts van az a Sztrénfalva, a ktrályhelmectek nevetve mondták, hogy a világ végén. Onnan ugyanis már sehova se vtsz út, mert a kts falu közvetlenül a szovjet határ szélén fekszik. Amikor megérkeztünk, a kultúrháznál már várt a kedves „tanltónénť', meg még egypáran a csoportból. Kértük az asszonyokat, hogy amíg a többiek összegyülekeznek, énekeljenek nekünk. Nem sokat kérették magukat; mindjárt felhangzott a „Sztrénfalvt szegelet", a „Kertem alatt egy kis patak“ és a többi — ki tudná felsorolni mind a sok szép népdalt, ami csak úgy ömlött a szájukból. Közben a tanltónénl ts elpanaszolta, milyen ellentéteket váltott kt ez a kezdeményezés a faluban. Voltak, akik kinevették a csoport tagjait, hogy „vén” fejjel kiállnak táncolni, mások felsülést jósoltak nekik. Csak a tanítónő végtelen türelme és faluja Iránit szeretete tartotta össze a kts csoportot. Pedig neki magának ts épp elég a gondja: a tanítás mellett háztartást vezet, három kiskorú gyermekével törődik, s az ura ts betegeskedik az utóbbi Időben. De sem ez, sem a falu ellenvéleménye nem akadályozta meg abban, hogy az elkezdett munkát folytassa. A szlrénfalvlak Igyekezete nem volt hiábavaló — Gombaszögön egész produkciójukat filmre vették, s a táncuk közben fel-felcsattanó taps ts jelezte, hogy általános tetszést arattak. KXllön-külön meg kellene neveznem a huszonnyolc fönyt lelkes csoport minden egyes tagját, akik a fárasztó napi munka után napról-napra összejártak próbálni, de ez helyszűke miatt lehetetlen; hadd említem meg mégis Tóbtásékat, Gyllánytékat, Pásztorékat, Erzsi nénit és Ilona nénit, aktk mind olyan lendülettel, ftataios hévvel ropták a „dübögőst“, hogy az embernek szinte viszketett a talpa, hogy közlbük álljon. (Csakhogy nem olyan egyszerű ám azI Bn próbáltaml) A szlrénfalvlak sikere iskolapéldája annak, mtre képes akár egy kts határszéli falu közössége Is, ha türelemmel és a népi kultúráért lelkesülő hittel Irányítják munkáját. Bárcsak minél több tanító tenné ezt szerte az országban! Hemerkáné L. Olga Bolyki híradós Ezen a nyáron a Csemadok bolyki helyt szervezetének tagjai a kultúrmunka mellett a fizikát munkából ts kivették részüket. A csúcsmunkák Idején 10—10 órát dolgoztak az állami gazdaságban. A bolykt állami gazdaság a természetbenlek mellett 700 koronával honorálta a Csemadok helyi szervezetének segítségét. Ezt a 700 koronát a Csemadok-tagok a szervezet közös céljaira fordítják. Mint Lukács János, a Csemadok bolykt helyi szervezetének titkára közölte, a 700 koronából társasjátékokat kívánnak venni és rendbe hozatni Katona István történetíró bolykl emlékművét. S. L. A de.néndi tánccsoport (Belányj ). felv.) Közösen ünnepeltek A Csemadok deméndl helyi szervezetének tagjai kultúrműsorral köszöntötték a szövetkezet fennállásának 15. évfordulóját. Ez annál ts dtcséretre méltóbb tett, mivel a szervezet vezetői valamenynylen az állami gazdaságban dolgoznak. A lelkes Csemadok tagok két hét alatt olyan színvonalas kultúrműsort tanultak be, hogy nemcsak a szövetkezett tagság, de a magyarországi' (kondorost) vendégek ts nagy tetszéssel fogadták előadásukat. A siker nem utolsó sorban Prandorffy Piroska kultúrfelelősnek köszönhető, aki új tánc- és esztrádcsoportot szervezett. Sok tapsot aratott Huszár Sándor, akt népi elbeszéléseket adott elő. A Csemadok-tagok elhatározták, hogy a bemutatott kultúrműsort tovább bővítik, s a tél beállta előtt a szomszéd községeket ts meglátogatják vele. Belányi János
