A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-15 / 42. szám

Az évzáró közgyűlések előtt Az egész világon tanüi vagyunk a tudomá­nyos és technikai forradalom hatalmas fejllö­­désének, mely lényegesen megváltoztatja az emberek életét és befolyásolja az emberi viszo­nyok további fejlődését. A világra a tudomá­nyos felfedezések óriási tömege zúdul, percen­ként 16 tudományos munka és felfedezés lát napvilágot, mely az Iparban való gyors felhasz­nálás révén döntő tényezővé jé vált a szabad idő szüntelen növekedésének. A tudományos és technikai forradalommal párhuzamosan mindinkább előtérbe kerül a szabad idő kérdé­se, amelyet tudományos dolgozók a szabad Idő explózlájának neveznek. De még Jobban elő­térbe kerül az a probléma, hogy mit fog kezde­ni az emberiség a lényegesen megnövekedett szabad Idővel, és hogy vajon ez a szabad idő nem-e fog negatívan hatni az emberi Jellemek és kapcsolatok kialakulására. Arról van szó tehát, hogy uralni tudja-e az emberiség a hatal­mas technikát, vagy ez a technika az emberiség ellen fordul. A nyugati fejlett kapitalista orszá­gokban, ahol a tudományos és technikai forra­dalom teljes gőzzel tör magának utat a terme­lésben, amelynek következtében a szükséges munkaidő Is lényegesen csökkent, már jelent­keznek az első negatív Jelenségek és sok nyu­gati tudós rémülten állapítja meg, hogy a sza­bad Idő növekedése a bűnözés növekedéséhez és különbőzé narkotikumok tömeges élvezeté­hez vezetett. Mindez azt jelenti, hogy a társa­dalomnak fel kell készülnie a szabad idő növe­kedésére, és főleg a szocialista társadalmat nem érheti olyan meglepetés, amelynek ma a nyugati kapitalista országokban vagyunk tanúi. Valaki azt kérdezhetné, vajon mindennek, amit elmondottunk, ml köze a Csemadok évzáró köz­gyűléseihez és ml köze a kultúrához? Ügy hi­szem, van köze, hiszen a szabad idő lényeges és szüntelen növekedésére való felkészülés azt Is jelenti, hogy állandóan tökéletesítjük a tár­sadalmi szervezetek, tehát a csehszlovákiai ma­gyar dolgozók kulturális szövetségének mun­káját. Minden esztendőben a Csemadok évzáró közgyűlései és Járási konferenciái Jelentik azt a fórumot, ahol tagságunk az elvégzett és elvég­zendő munkáról tárgyal, tehát értékel és új feladatokat tűz ki. Ha helyesen akarjuk kitűzni a feladatokat, mélyebben kell Ismernünk azo­kat a követelményeket Is, amelyeket éppen a szocialista társadalomban is bekövetkezendő tudományos és technikai forradalom teremt. Elsősorban hangsúlyoznunk kell, hogy min­den társadalmi szervezet, köztük a Csemadok legfontosabb feladata Is az, hogy olyan formák­kal dolgozzon, amelyek lehetővé teszik a tag­ság és részben a többi magyar dolgozó tudá­sának és általános műveltségének emelését. Nagy súlyt kell helyezni arra, hogy a falun vagy a városban élő magyar dolgozók értékes szakmai és politikai előadásokat hallgassanak, a Szocialista Akadémiával közösen olyan elő­adássorozatokat és népi akadémiákat szervez­zünk, amelyek segítenek dolgozóinknak a leg­haladóbb munkamódszerek elsajátításában, és felkeltik a tanulás Iránti vágyat. Ez az a kor­parancs, amely a tudományos-műszaki forra­dalom motorja és egyben, velejárója. Hisz mi­vel Is tölthetné el a tudományos és műszaki forradalom korszakának embere szabad Idejé­nek túlnyomó részét, ha nem a tanulással, már csak azért Is, mert ezt az igényt táplálni fogják az objektív körülmények, a termelőeszközök színvonalának szüntelen változása és emelke­dése. Szükséges tehát, hogy a Csemadok hatá­sos és meggyőző propagátora legyen a szak­­képzettség emelésének és a tanulásnak. Helyi szervezeteink a legkonkrétabban lássanak hoz­zá annak propagálásához és szervezéséhez, hogy minél több dolgozó, de elsősorban tagsá­gunk, megszerezze az általános műveltséget, il­letve befejezze kilencéves alapiskolai tanulmá­nyait. Ez ma kulcskérdés, hisz sok esetben ta­núi vagyunk annak, hogy magasabb műveltség és szakképzettség megszerzésénél milyen nagy akadályt jelentenek azok a fiatal évek, ame­lyeket — sokszor önhibánkon kívül — nem for­dítottunk tanulásra. Természetesen ezzel a tevékenységgel még távolról sem merül ki egy társadalmi szervezet és különösképpen a Csemadoik munkája. A tár­gyi tudás és szakképzettség emelésével párhu­zamosan óriási feladata van és lesz majd kul­turális szövetségünknek a tudományos és tech­nikai forradalom Időszakában is, a kulturális munka területén. A technika és a kultúra fogal­ma nem fedi egymást. A tudományos-technikai forradalom nagy hatással van az emberi kapcso latokra, de az embert kapcsolatokat nem oldja meg, sőt bonyolultabbá teszi. Itt nagy Jelentő­sége van a kultúrának, a kulturális életnek, az Irodalomnak, a művészetnek, amely elsősorban az emberi léleikhez szól, de más módon, mint ahogyan az automata gépek. A kultúra kira­gadja az embert a munka mindennapi ritmusá­ból, megmutatja az élet mélyebb értelmét, szép­ségét, tehát az emberi lelkét nemesíti. Sokszor ma Is tanúi vagyunk annak, hogy az emberi vi­szonyokból hiányzik az elvtársiasság, a kollek­tív érzés, egymás kölcsönös támogatása és meg­becsülése. Sokszor az Individualizmus és a te­­ktntetnélküllség lesz úrrá a társadalom tagjain. Vajon miért? Természetesen vannak objektív okak. Az egyik például az, hogy az anyagi ér­dekeltség általában helyes követelményét min­dent megváltó színben tüntetik fel, megfeled­kezve arról, hogy az amberek között kialakuló viszonyokat nem csak egyetlen tényező befo­lyásolja, bármilyen fontos is legyen az. Ezért különösen nekünk, kulturális dolgozók­nak és Csemadok tagoknak tudatosítanunk kell hogy az emberi viszonyok, az elvtársi légkör, a kollektív élet megjavítása területén külö­nösen sokat tehetünk. Nagy eredményeket ér­hetünk el az irodalom megismertetésével, va­lamint a különböző népművészeti együttesek, a tánc- ének-, zene-, színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok és más érdekkörök helyes Irányításával. Ne feledjük, hogy ma imár a Cse­madok közel 50 000 tagot számláló népes csa­ládjából több mint 15 000 Csemadok-tag külön­böző érdekkörökben fejti ki tevékenységét, s ez nagy lehetőségeket teremt számunkra a helyes emberi viszonyok kialakításában, az elvtársias­­ságra és a kollektív életre való nevelésben. Ezért Igen fontosnak mutatkozik, hogy évzáró közgyűléseinken arról tárgyaljunk, hogyan fqg­­juk felhasználni a falvakban és a városokban a műkedvelő együtteseket és a különböző ér­dekköröket az emberi viszonyok megjavítása érdekében. Az emberi kapcsolatok területéhez tartozik a különböző nemzetiségek és nemzetek tagjai közötti viszony kérdése is, mely különösen a ml többnemzetiségű hazánkban igen fontos kér­dés. A Csemadok egyik .legfontosabb feladata volt és marad, hogy a proletár nemzetköziség alapján állandóan építse és erősítse a csehszlo­vákiai magyar dolgozók és a szlovák dolgozók megbonthatatlan barátságát, hozzájárulva ezzel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság népei er­kölcsi és politikai egységének megszilárdítá­sához. A Csemadok összes népművelési és nép­művészeti munkaformáját ennek az alapgondo­latnak kell áthatnia. Ügy irányítsuk munkán­kat, hogy kulturális tevékenységünk segítse a csehszlovákiai magyar dolgozókat, de főleg tag Ságunkat, a szlovákok életének és történelmének mélyebb megismerésében és megértésében. Min­denkor hangsúlyozzuk azt, ami a két nép törté­nelmében közös, támaszkodjunk a haladó mun­kásmozgalmi hagyományokra, melyek hatásos fegyvert jelentenek kezünkben az egészségte­len nacionalizmus elleni harcban. Az évzáró közgyűlések feladata továbbfejlesz­teni a megkezdett munkát, és lerakni a Jövő évi munka alapjait, hozzájárulni a Csemadok IX. országos közgyűlése és a CSKP XIII. 'kongresz­­szusa határozatainak végrehajtásához. VARGA JÁNOS A Csehszlováklnl Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Föszerkesztó Major Ágoston tószerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postaflók C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hfrlapszolgála­­ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesílö. Szerkesztőség: Bratislava, |e*en­ského T. Külföldre szőlő előfizetéseket el intéz: PNS — Ostredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/Vil. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla­­lel, Bratislava, Štúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kčs, fél évre 39,— Kčs. egész évre 78. Kéz. Kéziratokat nem őrzflnk meg és nem küldünk vlsZ- zza. Európa valamennyi megszállt országából szál­lították ide a német fasiszták áldozataikat, en­nek megfelelően minden nemzetnek a saját nyelvén készítették el az áldozatok emléktáb­láit. Képűnkön: a magyar nyelvű emléktábla. (Prandl) A Csemadok KB szakszerve­zeti csoportja szeptember utolsó napjaiban társaski­­róndulást rendezett Lengyel­­országba, ahol a csoport tagjai meglátogatták az auschwttz-btrkenaui egykori náci „halálgyárat“, a len­gyel királyok egykori szék­helyét, Krakkót és a felső­­sziléziai Iparvidék központ­ját, Katowicét. — A képe­ken: 1. a csoport tagjai a mártírok emlékművánöl; 2.

Next

/
Thumbnails
Contents