A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-08 / 41. szám
Tíz évvel ezelőtt bocsátották a szovjet tudások Föld körüli pályájára az első műholdat Tíz éve kezdődött, hogy a világűrből olyan rádiójelek érkeztek a Földre, melyeket egy ember által felbocsátott rádióadó sugárzott ki az éterbe, illetve küldött Földünk felé. Azóta az űrhajózás világraszóló sikerekkel dicsekedhet, az ember az űrbe lépett, megvalósulás előtt áll a Hold meglátogatása. S az első műhold mai, modern utódai... ? A Szovjetunióban négy Molnyi]a-I. (VlllámJ típusú távközlési műholdat bocsátottak fel, melyek az univerzális összekötő központok szerepét töltik be. Nagy távolságra biztosítják a fekete-fehér és színes tv-adások közvetítését, és számos csatornájuk telefon és távíró összeköttetéseket tesz lehetővé. Használhatók képtávíró képek továbbítására is. Lényegében mint kozmikus továbbító állomások szerepelnek. Miután a társadalmak mai fejlettségi foka megköveteli, hogy a távközléses rendszerek egész Földünket behálózzák, hogy kivétel nélkül minden ország használhassa őket, az összeköttetést biztosító műholdaknak biztosítaniuk kell óriási mennyiségű információ operatív adását és vételét. Ehhez, technikai és gazdasági szempontok figyelembevételével, célszerű egy egységes vllágtávközlő rendszert használni, melyet műholdak segítségével lehet létrehozni. Ez a nagyszabású program megvalósítható, ha az ENSZ vezetése mellett az összes országok a Nemzetközi Távközlési Szövetségben egyesülnek. ■ A Molnyija-I. szovjet műholdak pályája ellipszis alakú, apogeumuk bolygónk északi féltekéje fölött van. A négyes csoport első műholdja 1965. ápr. 23-án startolt. Korrigálása után a következő paraméterekkel rendelkezett: apogeum 39 957 km, perigeum 548 km, a pályának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok, s a Földet 12 óra alatt kerüli meg. Pályájának megválasztása nem volt véletlenszerű. A műhold minden fordulata alkalmával 9 órát van a Szovjetunió rádiólátószögében. A kísérletek azt mutatták, hogy ez a típusú műhold mind a Szovjetunió távoleső részeinek összekötésére, mind pedig az országnak a nyugati fölteke országaival (Franciaország, Kuba, Japán, USA) való kapcsolata megteremtésére egyaránt Jól használható. A kozmikus állomás hajtóanyagkészlete és automatikus berendezései segítségével pályáját néhányszor kiigazíthatja. Az utólagos korrekciók még a nagyon pontos pályáravezetés esetében sem hagyhatók el, mert a műholdra egyaránt hat a Föld, a Hold és a Nap gravitációs tere. A Molnytja-I.-ed való néhány hónapos kísérletezés bebizonyította, hogy a vele való távközléses rendszer kiválóan használható. Erről a tv-készülékek mellett a Szovjetunió sokmlllió lakosa meggyőződhetett. Tavalyelőtt májusban a Szovjetunió európai részének tv-adól műsorokat kezdtek sugározni „a világűrön át“ Vladivosztokba. Sőt, fordítva is sugároztak programokat. Ma a távolkelet lakói — az őket Moszkvával összekötő „kozmikus híd“ segítségével — közvetlenül megnézhetik a május elsejei felvonulást a Vörös téren. Már 1965 májusában az első Molnylját használták színes tv-programok kísérleti közvetítésére. E ez év novemberében „via kozmosz“ színes programot sugároztak Moszkvából Párizsiba. Az adás, kb. egy óra hosszáig tartott. Később, ugyancsak a kozmikus csatornán színes program „ment“ Párizsból Moszkvába. A sikeres adások lehetővé tették egy nagyon Jó minőségű színes tv-rendszer létrehozását, a szovjetfrancia SECAM-III. rendszert. 1965 Júniusától a szovjet „villámokat“ a szokásos interurbán telefonbeszélgetések közvetítésére is használják. A résztvevők dicsérik a hang tisztaságát és érthetőségét. A szovjet szakemberek előtt most sürgős feladat áll: távközlési holdak segítségével bebiztosítani az egész országban a központi tv-adó vételét. A feladat rádiórelékkel vagy kábelekkel való megoldása túl költséges lenne az óriási távolságok miatt, ezért a tervezők igyekeznek a kozmikus műholdakkal való kapcsolatokat mind olcsóbbá tenni. Mindenekelőtt meg kell hosszabbítani a műholdak élettartamát és csökkenteni a komplex földi vevőberendezések költségeit. A Molnyíja-I. adójának teljesítménye 40 watt. Ez tízszerese a hasonló jellegű, Early Bird (Hajnalmadár) nevű, amerikai távközlési hold adója teljesítményének. Ezért a Szovjetunió sokkal kisebb vevőantennákat állíthat fel, mint az USA (itt a kozmikus távközlés vevőantennái reflektorának átlagos átmérője 25 méter). A Molnyi]a-I.-et kvarcfényelemek látják el árammal, melyek a nap energiáját villamos energiává változtatják, s az áramellátás állandó színvonalát vegyi elemek biztosítják. összesen hat panel fényelemmel van ellátva és két parabolikus antennával. A virágalakban kinyílt panelek kissé- a napraforgót juttatják az ember eszébe. S ugyancsak a napraforgóhoz hasonlóan, az állomás mindig a nap felé fordul. Elfordulása lehetővé teszi, hogy állandóan a félvezető elemek egész felületével nyerje az elektromos energiát. 1966-ban a Molnyija-I. müholdcsoport egész sor fontos feladatot hajtott végre. A rájuk szerelt tv-adók segítségével, vagyis a „műhold szemével“ megtekinthetik az emberek Földünket 40 000 km távolságból. Bolygónk képe ilyen magasból lehetővé teszi a meteorológusoknak az északi félteke légkörének alaposabb vizsgálatát és így tökéletesíteni a tartós időjárásjelentéseket. hét20 J lóm-ľ műsort közvetít
