A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-10-08 / 41. szám

Tíz évvel ezelőtt bocsátották a szovjet tudások Föld körüli pályájára az első műholdat Tíz éve kezdődött, hogy a világűrből olyan rádiójelek érkeztek a Földre, melyeket egy ember által felbocsátott rádióadó sugárzott ki az éterbe, illetve küldött Földünk felé. Azóta az űrhajózás világraszóló sikerekkel dicsekedhet, az ember az űrbe lépett, meg­valósulás előtt áll a Hold meglátogatása. S az első műhold mai, modern utódai... ? A Szovjetunióban négy Molnyi]a-I. (VlllámJ típusú távközlési műholdat bocsátottak fel, melyek az univerzális összekötő köz­pontok szerepét töltik be. Nagy távol­ságra biztosítják a fekete-fehér és színes tv-adások közvetítését, és számos csatorná­juk telefon és távíró összeköttetéseket tesz lehetővé. Használhatók képtávíró képek továbbítására is. Lényegében mint kozmikus továbbító állomások szerepelnek. Miután a társadalmak mai fejlettségi foka megköve­teli, hogy a távközléses rendszerek egész Földünket behálózzák, hogy kivétel nélkül minden ország használhassa őket, az össze­köttetést biztosító műholdaknak biztosíta­niuk kell óriási mennyiségű információ ope­ratív adását és vételét. Ehhez, technikai és gazdasági szempontok figyelembevételével, célszerű egy egységes vllágtávközlő rend­szert használni, melyet műholdak segítsé­gével lehet létrehozni. Ez a nagyszabású program megvalósítható, ha az ENSZ veze­tése mellett az összes országok a Nemzet­közi Távközlési Szövetségben egyesülnek. ■ A Molnyija-I. szovjet műholdak pályája ellipszis alakú, apogeumuk bolygónk észa­ki féltekéje fölött van. A négyes csoport első műholdja 1965. ápr. 23-án startolt. Kor­rigálása után a következő paraméterekkel rendelkezett: apogeum 39 957 km, perigeum 548 km, a pályának az egyenlítő síkjával bezárt szöge 65 fok, s a Földet 12 óra alatt kerüli meg. Pályájának megválasztása nem volt vé­letlenszerű. A műhold minden fordulata al­kalmával 9 órát van a Szovjetunió rádió­­látószögében. A kísérletek azt mutatták, hogy ez a típusú műhold mind a Szovjetunió tá­voleső részeinek összekötésére, mind pedig az országnak a nyugati fölteke országaival (Franciaország, Kuba, Japán, USA) való kap­csolata megteremtésére egyaránt Jól hasz­nálható. A kozmikus állomás hajtóanyagkészlete és automatikus berendezései segítségével pá­lyáját néhányszor kiigazíthatja. Az utólagos korrekciók még a nagyon pontos pályárave­­zetés esetében sem hagyhatók el, mert a mű­holdra egyaránt hat a Föld, a Hold és a Nap gravitációs tere. A Molnytja-I.-ed való néhány hónapos kísérletezés bebizonyította, hogy a vele való távközléses rendszer ki­válóan használható. Erről a tv-készülékek mellett a Szovjetunió sokmlllió lakosa meg­győződhetett. Tavalyelőtt májusban a Szov­jetunió európai részének tv-adól műsorokat kezdtek sugározni „a világűrön át“ Vladi­­vosztokba. Sőt, fordítva is sugároztak prog­ramokat. Ma a távolkelet lakói — az őket Moszkvával összekötő „kozmikus híd“ se­gítségével — közvetlenül megnézhetik a május elsejei felvonulást a Vörös téren. Már 1965 májusában az első Molnylját használták színes tv-programok kísérleti közvetítésére. E ez év novemberében „via kozmosz“ színes programot sugároztak Moszkvából Párizsiba. Az adás, kb. egy óra hosszáig tartott. Később, ugyancsak a koz­mikus csatornán színes program „ment“ Párizsból Moszkvába. A sikeres adások le­hetővé tették egy nagyon Jó minőségű szí­nes tv-rendszer létrehozását, a szovjet­­francia SECAM-III. rendszert. 1965 Júniusától a szovjet „villámokat“ a szokásos interurbán telefonbeszélgetések közvetítésére is használják. A résztvevők dicsérik a hang tisztaságát és érthetőségét. A szovjet szakemberek előtt most sürgős feladat áll: távközlési holdak segítségével bebiztosítani az egész országban a központi tv-adó vételét. A feladat rádiórelékkel vagy kábelekkel való megoldása túl költséges lenne az óriási távolságok miatt, ezért a tervezők igyekeznek a kozmikus műholdak­kal való kapcsolatokat mind olcsóbbá ten­ni. Mindenekelőtt meg kell hosszabbítani a műholdak élettartamát és csökkenteni a komplex földi vevőberendezések költsége­it. A Molnyíja-I. adójának teljesítménye 40 watt. Ez tízszerese a hasonló jellegű, Early Bird (Hajnalmadár) nevű, amerikai távköz­­lési hold adója teljesítményének. Ezért a Szovjetunió sokkal kisebb vevőantennákat állíthat fel, mint az USA (itt a kozmikus távközlés vevőantennái reflektorának átla­gos átmérője 25 méter). A Molnyi]a-I.-et kvarcfényelemek látják el árammal, melyek a nap energiáját villa­mos energiává változtatják, s az áramellá­tás állandó színvonalát vegyi elemek bizto­sítják. összesen hat panel fényelemmel van ellátva és két parabolikus antennával. A vi­rágalakban kinyílt panelek kissé- a napra­forgót juttatják az ember eszébe. S ugyan­csak a napraforgóhoz hasonlóan, az állo­más mindig a nap felé fordul. Elfordulása lehetővé teszi, hogy állandóan a félvezető elemek egész felületével nyerje az elektro­mos energiát. 1966-ban a Molnyija-I. müholdcsoport egész sor fontos feladatot hajtott végre. A rájuk szerelt tv-adók segítségével, vagyis a „műhold szemével“ megtekinthetik az emberek Földünket 40 000 km távolságból. Bolygónk képe ilyen magasból lehetővé te­szi a meteorológusoknak az északi félteke légkörének alaposabb vizsgálatát és így tökéletesíteni a tartós időjárásjelentéseket. hét20 J lóm-ľ műsort közvetít

Next

/
Thumbnails
Contents