A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-10-08 / 41. szám
NAPIRENDEN A KÖNYVKLUBOK A Magyar Könyvbarátok Köre Rangidős sorozatunk 1950-ben indult, s az elmúlt 17 esztendőben több tucat könyvet adott a csehszlovákiai magyar dolgozók kezébe. Sokat vitatták az utóbbi években a sorozat jellegét, a kiválasztott könyvek helyes vagy helytelen voltát, egyet azonban senki sem tagadhat: hogy a sorozat, különösképpen létének első évtizedében, hiányt pótolt, missziót töltött be, s hogy az ötvenes években ugyancsak gyéren sorakozó magyar könyvek újrakiadásával mégiscsak kitöltött egy bizonyos űrt. Hogy a sorozat, mint általában a könyvsorozatok, bizonyos mértékben kiöregedett, ezt megint csak nem akarja senki vitatni. Azt azonban igenis vitatjuk, hogy nincs szükség rá. Nem a megszüntetése íontos tehát, hanem a felfrissítése, megfiatalítása. De erről majd később. Itt annyit kell még csupán megjegyeznünk, hogy a jelenlegi taglétszámmal (kb. 4000) korántsem vagyunk megelégedve, s hogy ezt a létszámot csak úgy tudjuk emelni (akár a duplájára is), ha kiadónk képes lesz arra, hogy a kor követelte igényeknek megfelelően újjáteremtse a sorozatot. Látni fogjuk, hogy erre a kiadó minden előkészületet megtett. A Versbarátok Köre Az MKBK-hoz viszonyítva még nagyon fiatal, alig néhány éve, 1965-ben indult. Indulásakor sokat foglalkozott az eseménnyel mind a sajtó, mind a közvélemény, s ennek meg is volt a maga eredménye: a mi viszonyainkhoz képest hihetetlenül magas létszámmal: 4000 taggal indult. Ma, hasonlóan az MKBK-hoz, a VBK létszáma is jóval kisebb, mint az előző években volt, ennek azonban nemcsak az az oka, hogy a kezdeti eredmény mesterségesen felduzzasztott valami volt, aminek szükségképj>en el kellett hogy jöjjön a böjtje is. Az oka egészen másutt van. Hogyan indult a Versbarátok Köre? A sajtópropagandán túl úgy, hogy néhány ember, akiknek szívügyük volt a dolog, nyakukba vették az országot, elsősorban az iskolákat, s elmagyarázták az illetékeseknek, hogy miről van szó tulajdonképpen. A jjesszimisták, akik mindent előre látnak, mosták a kezüket: meggondolatlanság egy ilyen ügyet „csak“ diákokra építeni. A diákok, mondották, a tömegpszichózis, rosszabb esetben a pedagógusi nyomás hatására ráállnák mindenre, ám amilyen hirtelen volt a lelkesedésük, olyan hirtelen lesz a megfutamodásuk is. Három esztendő tajjasztalatai után, mindazok után, hogy a kezdeti lelkesedők közül valóban 9 a Hét irodalmi melléklete • 41. sokan cserbenhagyták a sorozatot, most is csak azt tudjuk mondani: egy verseskönyvsorozat aranyfedezete, nemcsak a mi viszonyaink között, egyetlen réteg lehet: a diákság, a fiatalság. Hogy cserbenhagyták volna az ügyet? Szó sincs róla. Sokkal inkább cserbenhagyták azok, akiknek kötelessége lett volna a VBK napirenden tartása, s akik nem törődtek azzal három esztendőn keresztül, hogy évről évre újabb és újabb évjáratok növekednek az iskolák padjaiban, s így úgy múlt el három év, hogy azalatt alig szaporodott valamivel a taglétszám. Van-e megoldás? E tavasszal próbaképpen újabb toborzást csináltunk néhány iskolában. Az eredmény ugyanolyan meglepő volt, mint 65-ben: a diákság több mint ötven százaléka kitöltötte a belépési nyilatkozatot. (Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mindenfajta pedagógiai nyomás nélkül). Folytatni, sajnos, nem lehetett a toborzást, mert a kiadó ez évben már képtelen lett volna kielégíteni az újabb igényeket. Lehetséges lesz ez viszont a következő kiadói évben. Adva van hát a feladat: azonnal nekivágni az újabb tagtoborzásnak, s tekintettel arra, hogy a 65-ös toborzás óta teljes egészében kicserélődött a harmadfokú iskolák diáksága, így tulajdonképpen ugyanolyan szűz területre lépünk, mint annak idején, az induláskor. Korántsem jelentheti ez azonban azt, hogy a Versbarátok Körében csak a diáksággal számoljunk. Sőtl Minden ellenkező híreszteléssel szemben, a tények azt bizonyítják, hogy világszerte nő a nagyközönség érdeklődése a költészet iránt. Miért lenne a csehszlovákiai magyarság kivétel ez alól? A Versbarátok Körében helye van mindenkinek: fiatalnak, idősebbnek egyaránt. Eddig a múlt. Most pedig fordítsuk tekintetünket a jövő felé. Számolva azzal, hogy az iménť vázolt remények nem voltak légből kapottak, s így a közönség érdeklődése nem marad el, mivel szándékozik a kiadó bizonyítani? Lássuk talán a soron következő, 1968-as kiadói évet! Az MKBK 68-as alapsorozatában négy kiváló mű igyekszik biztosítani azt, hogy a közvélemény valóban akceptálhassa a sorozat felfrissülésre, fiatalodásra való törekvését. A magyar klasszikusok közül ezúttal Gárdonyi Láthatatlan embere jelenik meg. A jelenlegi világirodalomból a pár évvel ezelőtt elhunyt William Faulkner: A szentély c. regénye. Faulkner, a modern amerikai próza klasszikusa, véleményünk szerint egyike azoknak az íróknak, akik egyrészt kielégítik a legmagasabb igényt is, másrészt viszont izgalmas cselekménybonyolításukkal, detektívregényszerűen megoldott történeteikkel, (különösen ebben az egyik leghíresebb regényében) biztosítják az érdekfeszítő, nagyközönséget érdeklő olvasmányosságot. A magyarországi Fejes Endre és a cseh Milan Kundera megint csak olyan szerzők, akik mindkét igénynek meg akarnak és meg tudnak felelni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Fejes előző regénye, a Rozsdatemető, s Kundera nálunk nemrég megjelent elbeszéléskötete, a Nevetséges szerelmek. A Magyar Könyvbarátok Körében jövőre mindketten új művekkel jelentkeznek. Fejes a „Szerelemről bolond éjszakán“ című, régóta nagy érdeklődéssel várt regényével, Kundera pedig az elmúlt év legnagyobb sikert aratott cseh könyvével, a Tréfával. Ugyanez a helyzet a nem kötelező sorozattal Is. Az első köztársaság magyar irodalmának legszebb novelláiból készülő válogatás, Ordódy Katalin új regénye, „Az idegen“, Tamási Áron, Csingiz Ajtmatov s még néhány más szerző művének besorolása igyekszik biztosítani a színvonalat. S azok, akik a kötelező alapsorozaton kívül a nem kötelező sorozatból átvesznek legalább két kötetet, Ingyen kapják meg a jövő év jutalomkötetét, Dušan Hamšík: A középszerűség géniusza c., Hitlerről szóló riportkönyvét. A Versbarátok Körében pedig így fest a dolog: a világirodalmat Andre Frénaud-nak, az élő francia líra egyik kimagasló alakjának Válogatott versei képviselik, a magyarországi lírát Weöres Sándor Üj versei, a hazai magyar költészetet pedig két érdekesség, Gyurcsó István „Percmutatók“-ja, amely a szerző eddigi legjobb kötetének ígérkezik, és Zs. Nagy Lajos „Tériszony“ című kötete, amely e sorok írójának véleménye szerint a csehszlovákiai magyar líra harmadvirágzásának kimagasló alkotása lesz. A jutalomkönyv pedig ezúttal nem vers, hanem egy esszékötet: A líra ma. Sokan állnak értetlenül a modern versek előtt. Ezeknek kíván segítséget nyújtani ez a válogatás, a XX. század költői törekvéseit elemző tanulmánygyűjtemény. S végül egy új sorozat: < Az Iskolai Könyvtár Régi panaszt kíván orvosolni a Magyar tízem, amikor megpróbálja biztosítani azt, hogy a csehszlovákiai magyar iskolák kötelező olvasmányai ne csak egy-két példányban (vagy még annyiban sem (álljanak a tanulók, illetve a diákkönyvtárak rendelkezésére, s így állandó gondot okozzanak pedagógusoknak, tanulóknak egyaránt. Az Iskolai Könyvtár évről évre folyamatosan kívánja megjelentetni a kötelező, illetve ajánlott olvasmányokat, olyan áron és olyan példányszámban, hogy azt lehetőség szerint minden tanuló megvásárolhassa saját magának is, s ne kelljen senkinek egy-egy ronggyáolvasott példányért állandó közelharcot vívnia. Kiadónk az elmúlt napokban levéllel fordult a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák igazgatóihoz: kérjük, állapítsák meg, milyen példányszámban lesz szükség az egyes kötetekre, s kérjük tőlük azt is, hogy a lehető legnagyobb mértékben igyekezzenek támogatni vállalkozásunkat, hiszen megfelelő eredmény csakis mindkét fél (kiadó és fogyasztó) aktív segítsége nyomán várható. Az egyes kötetek ára egyébként a minimális 4—8 Kčs között mozog majd, s így valóban senkinek nem okozhat anyagi megerőltetést. A 68-aá év programja: Jókai Mór: Az aranyember; Az ezeregyéjszaka meséi; Dickens: Karácsonyi ének; Arany János: Toldi estéje; Katona József: Bánk bán; Kosztolányi Dezső: Édes Anna; Madách Imre: Az ember tragédiája; Mikszáth Kálmán: Noszty fiú esete Tóth Marival. Ezeken kívül néhány természettudományos, ismeretterjesztő mű a Bölcs Bagoly, illetve a Búvár sorozatban. Könyv tehát lesz elegendő, csak legyen, aki megvásárolja. Ezért mindenkit szívesen látunk sorainkban, akinek szívügye a csehszlovákiai magyar kultúra ügye, s aki valamilyen módon segíteni tud ebben a felelősségteljes munkában CSELÉNYI LÁSZLÓ
