A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-09 / 28. szám
Várnai nyár A Várnai Nyár tízéves hagyományra tekinthet vissza. Ez idő alatt sok volt az útkeresés, sok ötlet született, milyen tartalommal töltsék ki eme rendezvény kereteit. Ebben az évben már mint évente ismétlődő zenei fesztivál szerepel, melyen nemzetköz! balettversenyre is sor kerül. Az idén a Várnai Nyár című fesztivált az NOSZF 50. évfordulója, jövőre a népek közötti barátság, 1969-ben Bulgária szocialista forradalmának 25. évfordulója. 1970-ben Lenin születésének 100. évfordulója jegyében rendezik. Ebben az évben a fesztivált az állami szimfónikus zenekar és Szvetoszlav Obretyenov bolgár vegyes zenekara nyitja meg. A szimfónikus zene kedvelői meghallgathatják Chrennyikov „Hangverseny hegedűre és zenekarra“ és Szviridov szovjet teneszerző „Patetikus oratórium“ elmű művét. A fesztiválon részt vesz jako Szato japán hegedűművésznő. Első ízben szerepel Várnában a bukaresti opera és a lipcsei rádió szimfónikus zenekara. A műsor súlypontját az idén is a várnai nemzeti opera előadása jelenti, az Aida, az Igor herceg és az Othello szabadtéri bemutatásával. Az opera-előadásokon világhírű énekesek vendégszerepeinek. Ezenkívül a fiatal operaénekesek szófiai versenyének győztesei is bemutatkoznak a Várnai Nyár keretében. <► <> <► n <> <► <► < > o <> <• O <> <■ < > < > *> <> <. ' - o <► o <> <<► <► <> o <► t v [ßütc&efi masait fa Wells egyik barátjával The News Review' címmel folyóiratot alapított, mely bizony igen rosszul ment. Egyszer a két tiszteletre méltó szerkesztő egy kávéház teraszán üldögélt, amikor halottaskocsi ment el előttük az utcán. Wells keserűen jegyezte meg: — Fogadjunk, most is egyik előfizetőnket temetikl Az óriáskígyó Egyszer Wells társaságában különös eseményről beszéltek. Valamelyik állatseregletből ugyanis elszabadult egy óriáskígyó, s a sussexi meztelenek szektájának telepén megjelenve nagy riadalmat okozott. Az író csipkelődve szólt közbe: — Óriáskígyó a nudisták telepén? De hiszen ez nagyon is természetes. A szegény állat valószínűleg azt hitte, hogy a földi Paradicsom korszaka jött vissza. Az orvos versei Edgar Wallace angol író lakásán megjelent egy londoni or» vos. Verseit hozta el, hogy Wallace olvassa el őket és mondjon róluk kritikát. — Mi az, ön verseket ír? — kérdezte az író. — Igen, de csak azért, hogy agyonüssem az időt. — Hát egyáltalán nincs páciense? — csodálkozott Wallace a legkomolyabb arckifejezéssel. A szabad vers Gilbert Chesterton angol író jelenlétében egy alkalommal a szabad versnek, mint műfajnak a művészi értékéről vitatkoztak. A vitázók egyike, aki teljes meggyőződéssel állt a szabad vers pártján, Chestertonhoz fordult: — Ugye, ön is az én nézetemet vallja? — Hogynel — felelte Chesterton udvariasan. — Miért is ne nevezhetnénk például azt a cselekedetet, ha valaki a fűben fekszik és alszik: szabad építészetnek? Az egyetlen könyv Chestertonhoz ezt a kérdést intézte egy újságíró: — Melyik lenke az egyetlen könyv, amelyet magával vinne egy lakatlan szigetre? — Thomas Gyakorlati tanácsok a hajóépítéshez című művét vinném magammal — felelte Chesteron. A költészet két oldala ( John Drinkwater angol költő mondta: — Magasztos dolog az embereket arra ösztönözni, hogy olvassák a költészet remekeit, de vajon ugyanolyan erény-e a versek írására is buzdítani? Ä strandon A férj hason fekve hevert a strand zöld gyepén, és egy fűszálat rágott. A hátán hangyák sétáltak. Az ég makulátlan kék volt. Mellette kuporgott törökülésben a felesége és a fürdőzöket nézte. Egyszer csak megszólalt: — jövő héten meg kell vennünk a tüzelőt. Egy-kettőre itt a tél Brikettet vegyünk vagy kokszot? — Brikettet — felelte a férfi lustán ásítozva, aztán megkérdezte: — Bekennéd a hátamat napolajjal? — Miért nem inkább kokszot? A Zelenkáék koksszal fütenek és mindig olyan meleg van náluk, hogy nem lehet kibírni .. . Elhoztuk egyáltalán a napolajat? — Akkor vegyél kokszot — rebegte a férj rekedten és félig lehunyta a szemét. — A napolajnak ott kell lenni a táskádban ... Az asszony sokáig turkált a táskában, míg végre megtalálta a napolajas üveget, aztán lassan, ünnepélyes, szakértő mozdulattal kenegetni kezdte a férj hátát. — Azt mondod, kokszot rendeljünk? — motyogta gondterhelten. — Azt hiszem, a mi kályhánkban jobban ég a brikett. Három karcsú, izmos, barna testű, szőke lány szaladt el a férj előtt. Az egyik megállt futás közben és szamárfület mutatott neki. — Kérdeztem valamit — szólt rá az asszony. — Ne vegyek mégis brikettet? — Vegyél brikettet — nyögött , fel a férfi, aztán alélten, pihegve megkérdezte: — Nem megyünk be a vízbe? — Előbb beszéljük meg a tüzelőt — válaszolt ellentmondást nem tűrő hangon a feleség, és rácsapott egyet a férj lapockájára. — Brikett vagy koksz? Abban a pillanatban hat fiatal lány húzott el közvetlenül a férj orra előtt, aki csak tizenkét különböző nagyságú bokát és hatvan lábujjat látott, na meg a hangjukat hallotta, mind össze-vissza beszéltek, egymás szavába vágva. — Vegyünk kokszot — könyörgött a férfi erőtlen hangon, verejtékezve. — De honnan tudod, hogy idén is lesz tél? A Föld története folyamán már többször előfordult, hogy megváltozott egy földrész éghajlata. Mi lesz, ha ináról holnapra tropikus éghajlat alá kerülünk? Lelki szemeimmel magam előtt látom: a karácsony estét itt töltjük a strandon, negyvenfokos melegben, ünnepi fürdőruhában, és itt fogyasztjuk el az ünnepi beiglit. .. Tudod mit? Ne vegyél se kokszot, se brikettet . .. Néhány hordó barnasört kellene vennünk ... — Veled semmit sem lehet megbeszélni — mérgelődött a felesége. — Télen aztán te fogsz morogni a legjobban, ha nem lesz elég meleg. Na, komolyan kérdem: brikettet vegyek, vagy kokszot? — Brikettet . .. — Ne inkább kokszot? — jó, inkább kokszot . . . Valahol a közelben egy méh zümmögött, és a hangszóró immár tizenötödször harsogta el a „Csini babát“. Ekkor a férj délibábot látott: a feje tetején álldogált egy csapat lány között, akik szintén a fejük tetején álltak. — Azt hiszem, mégis brikettet veszünk. Aztán télikabátot is kell vásárolnunk. Nem is télikabátot. Télikabátokat. Nekem, neked és a gyerekeknek... — Télikabátot — hörögte a férj, kicserepesedett ajakkal, égő szemét a semmibe meresztve. — Jó meleg télikabátot — folytatta az asszony. — Esetleg cromby anyagból, vatelin béléssel, vagy inkább irhabundát akarsz, báránybörbéléssel? — Báránybőrbéléssel — hallotta messziről. — Fincsi meleged lesz benne... A férj már nem szólt egy szót sem. Ajultan hevert a zöld gyepen. A felesége úgy ült mellette, mint egy piros szobor és azt kérdezte: — Brikettet vegyünk vagy kokszot? MIKES GYÖRGY
