A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-24 / 39. szám
Napjaink Jiŕl Trnka nemzeti művész nevét ma már világszerte ismerik: bábfilmjei, könyvlllusztrációl, képeslapjai mesze az országhatárokon túl is sok tisztelőt szereztek ennek a nagy alkotónak, aki az élettelen anyagot, hétköznapjaink használati tárgyalt, csecsebecséit élettel, s mi több, a mese, s költészet varázsával tudja megtölteni. A „Szentivánéji álom“, a „Régi cseh varázslója regék“, valamint a népmesék figurái Trnka mester fantáziájában konkrét alakot öltenek, a művész keze nyomán megfogható valósággá válnak. Képzeletének szülötteit talán az ’elragadó báj Jellemzi a leginkább, de a bájos arcok, kecses mozdulatok csupán egy töredékét teszik ki a trnkai világnak. Ez a világ ugyanis olyan, mint az őstermészet: önálló, a XX. század civilizációjától független életet él, önnönmagából táplálkozik, s valami egészen különös, korunk nyelvén ki nem fejezhető atmoszféra veszi körül. Annál meglepőbb, hogy ennek a párjaníncs mesevilágnak a „teremtője“ izigvérig gyakorlati ember: fából, műanyagokból, textíliákból összeállt élőlényeit s azok környezetét maga színezi — hol ecsettel, hol festőpisztollyal —, ő végzi rajtuk az utolsó simításokat, ő leheli beléjük azt a bizonyos trnkai többletet, ami őket oly vonzóvá teszi. Roppant elfoglaltsága miatt nem képes rá, hogy minden munkát maga végezzen, ezért a fúró-faragó mesteremberek, szerelők egész raja sürög körülötte. De persze neki, a nagy mágusnak is ismernie kell a barkácsolás ezer cslnját-blnját, hisz elképzelései megvalósításáért végső fokon mégiscsak ő felel, neki kell hát az egyes munkafalyamatokra fölügyelnie. A montreali világkiállítás közönsége két helyen is gyönyörködhet Trnka sajátos művészetében: a csehszlovák pavilon „Gyermekvilág" című diorámája, amint a elme Is jelzi, legkisebbjeink érzéseibe, gondolataiba nyújt a kíváncsi idegennek bepillantást, míg egy kanadai pavilonban elhelyezett anyagával a cseh mester az ember szabadidejének kérdésein gondolkodtat el. Ez utóbbi vállalkozásra Jifl Trnka egyenest a világkiállítás rendezőségétől kapott ösztönzést; öt klállltócsarnokot öt ország egyegy művészére bíztak, a rendezők csupán a pavilonok témakörét szabták meg: az egyik anyagnak például az emberek közti kapcsolat fönntartását kellett szemléltetnie, a másiknak a városi életet, a harmadiknak a szabadidőt, s a szemléltető anyag realizációjával megbízott művészek közt volt egy francia, egy japán, egy kanadai, egy amerikai és Jiŕl Trnka. Kész paradoxán, hogy a szabaidő témájával olyan embernek kellett megbirkóznia, aki a szabadidőt csak hírből ismeri. — Soha az életben nem tudtam, mi a szabadidő, mivel az égvilágon semmi más dolgom nincs, csak az, hogy dolgozzak — jegyzi meg Trnka egy nyilatkozatában. — Szabály szerint unatkozom, ha olykor, külföldi útjaim alkalmával, marad néhány fölösleges percem, s én, kiszakítva megszokott környezetemből, nem tudok vele mit kezdeni. A prágai bábfilm-stúdió műtermeiben nem ritka látvány a naphosszat étien dolgozó mester, aki csodálkozik rajta, hogy a többiek, ha eljön az ebéd ideje, félbeszakítják munkájukat, ö, ha belefeledkezik az alkotásba, nem lát, nem hall, nem szól senkihez— figyelmének összpontosításából csak az elvállalt föladat teljesítése zökkenti ki. Reggeltől estig képes kibírni vízen és cigarettán. Hiába — nagy alkotóra nem használhatunk köznapi mércét. Még akkor sem, ha olyan köznapinak látszó ember, mint Jiff Trnka. —mir— Marosfalvi tudósítás Marosfalva a lévai tárás legkisebb községet közé tartoztk. Lakosainak száma mindössze 330. A lakosság régi óhaja, hogy községükben is legyen kultúrhál. Ezen óhajuk megvalósulását tette lehetővé a HNB községfejlesztést terve. A Z-akctó keretében újjáalakították a régi kovácsmühelyt és az ahhoz tartozó helyiségeket. Felépítették a kultúrházat és itt nyert elhelyezést a HNB irodája is. Az építkezés összesen 75 000 koronába került. A lakosság számos brigádórával járult hozzá a kultúrház mielőbbi felépítéséhez. A munkából kivették részüket a tömegszervezetek is, többek között a Csemadok és a Tüzoltóegyesület, sokat segített az EFSZ vezetősége és tagsága, de nem maradt tétlen az ifjúság sem. Sidó Sándor, a HNB elnöke elmondotta, hogy teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára tett kötelezettségvállalásukat. Az úl kultúrház befejezésén kiviül jelentős sikereket értek el a községfejlesztés terén. Pl. kiszélesítették a hangoshíradó hálózatát, az utcákat neonvtlágítással látták el, stb. Nem feledkeztek el a járdák építéséről sem, amely munkából a lakosság brigádórákkal veszi ki a részét, az EFSZ pedig anyagi támogatást ajánlott fel. A HNB és a tömegszervezetek között dicséretes az együttműködés. Végül pedig meg kell említenünk Öbert Jánost, a község festőművészét, aki szép festményekkel gazdagította az új kultúrházat. Somogyi L. Felejthetetlen este Gesztetén Augusztus 15-én Gesztetén vendégszerepeit az Ifjú Szívek dal- és táncegyüttes. A vendégeket Csank Gyula, a HNB elnöke üdvözölte. A mintegy 350 főnyi közönségnek felejthetetlen élményben volt része. A háromórás műsor ízelítőt adott a gazdag magyar népzenekincsből. Különösen a táncok nyerték meg a közönség tetszését. Sárközi Csilla, Jóba Lajos és Tóth János szólótáncosok produkcióját vastaps fogadta. A műsor után táncmulatság következett. Az egybegyűlteket Berki Pál cigányzenekara szórakoztatta. Reméljük az Ifjú Szívek a jövőben is ellátogat Gesztetére. Princz Sándor Nagykéri jegyzetek A Csemadok nagykéri helyi szervezete dicséretes munkát végez. Télen Szigligety Ede: A cigány c. színdarabjával szórakoztatták a közönséget, a nyári hónapokban pedig a Kultúrparkban rendeztek számos kultúrműsort. Síkei(ilt bevonni a munkába a fiatalságot, s így megalakult a 16 tagú táncegyüttes és a Csemadok zenekara. Megkezdte próbáit a férfiénekkar, melynek tagjai az idősebbekből verbuválódtak. Az első nyárt rendezvényt június 10-én bonyolították le. Ez alkalommal magyarországi művészeket is meghívtak. A kéméndl járást dal- és táncünnepélyen fellépett a 16-tagú táncegyüttes és a férfi énekkar. Augusztus 6-án tartották a nagykéri körzeti Csemadok-napot. Vendégszerepeit a községben az Ifjú Szívek, majd a magyarországi Rajkó-zenekar is. A felsoroltakból kitűnik, hogy a Csemadok nagykéri helyi izervezete példamutató tevékenységet fejt ki. Valaška Benedek A nagykéri Ifjúsági tánccsoport
