A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-17 / 38. szám
Imádkozó arab Lefátyolozott nők. A fényképezés életveszélyes__ Középkor és Cadillac Bégen Ismert tény, hogy a " Vörös-tenger körzete a legforróbb helye a világnak. A Diesel-motorok egyenletes dohogása közben fogyasztja hajónk a mérföldeket. A legénység pedig a sört... A Jó hazai Pilzenlt, amely ha1 meleg Is, de azért némi enyhülést nyújt a kibírhatatlan hőségben. A fedélzet szinte Izzik a könyörtelenül tűző napfényben. A zuhanyokból meleg víz csorog. A hőmérő higanyszála több mint 60 C fokot mutatl A szolgálat leteltével verejtékben úszva támolygunk ki a szabadba. De hát menynyivel Jobb itt?... Alig várjuk, hogy elérjünk utunk következő állomását, Jenbo kikötőjét az Arabfélszigeten. Jenbo csalódást okoz. A kikötőbe vezető utat nem szegélyezi pálmasor, zöld növényzet, ahogy azt más kikötőkben megszoktuk, hanem sárga homokdűnék sora, mely kopár dombok között vész el a távolban. A városka ormótlan falaival középkori erődre emlékeztet. Növényzetnek sehol semmi nyoma, csak a gazdag sejkek kertjében szomorkodik egy-egy mesterségesen életben tartott pálma. A nappali órákban az európai számára szinte lehetetlen az utcákon közlekedni. Kegyetlenül tűz a nap, s a hőséget elviselhetetlenné teszi a sivatag idáig hatoló perzselő lehelete. Pedig a város a Ráktérítő, vagyis körülbelül Hongkong és Havanna magasságában fekszik, ahol a legkellemesebb az éghajlat. Itt, ha a legkönnyebben is öltözik fel az ember, pár perc alatt átizzad mindent, s a ruha kellemetlenül tapad az emberre. De hát aki meg akar ismerkedni ennek a furcsa középkori városerődnek az életével, annak el kell szenvednie valamit. A város szélén, az öles városfalhoz tapadva húzódik a bazár. Itt mégcsak lézeng egy-két ember, egyébként a nappali órákban teljesen kihalt az egész város. A bazár sem olyan, mint amilyeneket megszoktunk a Keleten, Itt mindegyik kis bolt barlangszerűen a városfalba van bemélyítve. Meglepő az árübőség és a választék. Kapni Itt mindent, „mi szem-szájnak Ingere“ — a rágógumitól a Japán tranzisztoros rádión keresztül a legújabb típusú luxuskocsikig. Van itt Ford Corsair és Mercedes, Buick és Cadillac. A kereskedők nem kínálják hangos szóval a portékájukat, nem cibálják be a vevőt a boltokba, mint azt másutt meg- ' szoktuk a Keleten. Ott ülnek s bóbiskolnak az árnyékban, s csak akkor mutatnak némi érdeklődést, ha a vevő már kiválasztotta az árut. Estefelé megélénkülnek az utcák. Megtelnek a keskeny sikátorok, rajzanak az emberek, g> kerekek. De mindenütt csak férfiakat látni. Nő sehol. Csak itt-ott mutatkozik egy-egy kislány, de az is tíz éven aluli. Barangolok a városban. Az egyik festői kis téren nagyobb ház, gyönyörű arabeszkekkel díszítve. Az ablakok mögül néhány pár női szem villog elő. De amint arra fordítom a tekintetem, mintegy varázsütésre egyszerre eltűnnek. Itt-ott azért látni nőt az utcán, pers.r(3 talpig lefátyolozva, amint átszalad egyik házból a másikba. A nők csak férjük beleegyezésével hagyhatják el a házat, s akkor is csak az anyós vagy valami más vénasszony kíséretében. Szaúd-Arábia az Iszlám utolsó fellegvára, ahol még ma Is középkori erkölcsök uralkodnak. A büntetések, európai szemmel enyhe vétségekért is, hátborzongatóan kegyetlenek. Lopásért például levágják a delikvens kezés — enyhébb esetben csuklóig, súlyosabb vétség esetén könyökig ... Az ítélet végrehajtása nyilvános, a hóhértól függ, hogy enyhíti vagy meghosszabbítja az elítélt kínjait. Ez Itt az egyetlen látványosság, szórakozás, mert mozi, távé nincs, ilyesmit nem enged meg igazhitű alattvalóinak Fejszal király ... A fényképezés is nehézségekbe ütközik. A Korán tiltja az emberábrázolás minden fajtáját. S itt ezt halálosan komolyan veszik. „Ha azt akarja, hogy épségben maradjon a gépe, ne vigye ki a szárazföldre“ — tanácsolta kiszállás előtt a görög révkalauz. De hát aki nem fényképez, annak nincsenek fényképei. Márpedig van itt megörökítésre való kép elég. Mindenesetre óvatosan kell csinálni a dolgot. Ha ott lóg az ember nyakában a gép, az még nein olyan nagy baj. De ha a szeméhez emeli, mondjárt legalább egy tucat arab veszi körül, s Allah legyen irgalmas neki meg a gépének. Legjobb telbújni egy sarok mögé, vagy csak úgy vaktában kattintgatni, feltűnés nélkül... Lassan leszáll az est. A város sötétbe borul. Csak a kávéházak környékén pislákol némi fény és a mecsetek, dzsámik vannak kivilágítva. Felhangzik a müezzin elnyújtott éneke. Imára hívja az igazhitűeket. „Allah in Allah, Muhammad rasul Allah“ — „Egy az Isten és Mohamed az ö prófétája“. De a hitvallás magnószalagról szól és megafonok bömbölik a világ négy tája felé. A modern technika vívmánya behatolt a legsötétebb középkort idéző Jenbóba Is. Szálem alejkum, Jenbo ... ŠTEFAN NOVÁK A szerző felvételei 21 I
