A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-17 / 38. szám

Annál az első ügyetlen csóknál Dobos Attila — Szenes Iván szerzeménye An-nál az el - sň ii-gyct-len csók-nál, drá - gám, An -nál az el - sň «-gye!-len csók-nál, drá - ga, Ke-resz-te-zň - dés, egymás-ra Iá - gyan néz - tünk, & t...... fí , b ---^t=q j --fi i k-------^ Jr ■h A-zon-nal tud-tam,-------sLI--------­nem hagylak mb- bú ár - ván. Roman - ti - káz- ni SÍ- et-tünk át Bu -dá - ra. Nem vettük ész- re, ti- los piros - ba lép - tünk. Em Am Azon az el - sň fe-lejt-he-tet - len es - ten, Pa-rá- nyi öt - let, hajad - ba ró - zsát tűz - tem, A rend-flr-síp-ra hi - á - ba ad-tünk vá - laszt, $±==q i 1). D. i— j Tagad-ni ké - sň, bo-ká-ig be - léd es - tem, A tus-ke meg- szúrt és et - tói jöt- tem tűz - be. Fejenként ak - kor fi - zet-tünk egy- egy szá-zast. Egy meg egy-ből könnyen le- hét Fisni____________D há- rom, Csak S a - kár - mi tör -'tént, de jó, hogy úgy tör - tént. Hál gy tör - tént. Hát így tör - tént. „ így csinál forradalmat Cl a nép A XIX. század vége felé az im­perialista államok fokozott harcot kezdtek a Csendes-óceán feletti uralomért. 1900-ban a cári csapa­tok japán, német, angol és francia csapatokkal együttműködve hallat­lan kegyetlenséggel fojtották el a kínai nép felkelését, amelynek éle a külföldi imperialisták ellen irá­nyult. A cárizmus Korea felé töre­kedett. Az orosz burzsoázia arról szőtt terveket, hogy Mandzsúriá­ban „Sárga Oroszországot“ létesít. A cárizmus távol-keleti hódításai során összeütközésbe került egy másik hódítóval, Japánnal, amely gyors ütemben változott át impe­rialista országgá, és szintén hódí­tásokra törekedett az ázsiai konti­nensen. Érlelődött az orosz—japán háború. A cári kormányt ebbe a háborúba a nagytőkések sodorták bele, akik új piacokat akartak ma­guknak szerezni. Japán nem várta meg, míg a cá­ri kormány háborút üzen neki, ma­ga kezdte meg a háborút. 1904 ja­nuárjában váratlanul megtámadta a port-arthuri orosz erődítményt, és komoly veszteségeket okozott az ott állomásozó orosz flottának. A cári kormány arra számított, a háború segíteni fog neki abban, hogy politikai helyzetét megszilár­dítsa és gátat vessen a forradalmi mozgalomnak. De számítása nem igazolódott be. A háború még job­ban megingatta a cárizmust. A ja­pán haderő sorozatos győzelmek után Mukden alatt teljesen szét­zúzta a cári hadsereget. Ezt követ­te a cári hajóhad teljes szétverése és pusztulása a Csuzimai-öbölben. A háborút a cári Oroszország vég­leg elvesztette. A dolgozó tömegek nyomorúsá­gát az 1900—1903-as évek gazdasági válsága csak növelte. 1904 decem­berében a bakul munkások a bol­sevikok Bakui Bizottságának veze­tése alatt nagyszabású, jól szerve­zett sztrájkot folytattak le. Ez a sztrájk a munkások győzelmével végződött. Vihar előtti villámlás volt ez a sztrájk, mely a nagy for­radalmi. zivatar közeledtét jelezte. A forradalmi vihar az 1905. január 9-1 pétervárl eseményekkel kezdő­dött. 1905. január 3-án Pétervár leg­nagyobb üzemében, a Putyilov­­gyárban sztrájk tört ki, s ez gyor­san elharapódzott. Csatlakoztak hozzá más pétervárl gyárak és üzemek is, úgyhogy csakhamar ál­talános sztrájkká fejlődött. A cá­ri kormány elhatározta, hogy a mozgalmat csírájában elfojtja. A rendőrség Gapon pópa provo­kátor! segítségével még 1904-ben, a sztrájk előtt munkásszervezetet létesített: az ún. „orosz gyári mun­kások gyülekezetét“. Gapon pópa ennek az egyesületnek a gyűlése­in provokációs tervet Javasolt: gyűljenek össze január 9-én az összes munkások, vonuljanak fel békés menetben, templomi zász­lókkal és a cár arcképével a Téli Palotához és nyújtsanak át a cár­nak egy petíciót, melyben feltár­ják neki bajaikat. 1905. január 9-én reggel a mun­kások felvonultak a Téli Palota elé. II. Miklós ellenségesen fogad­ta őket, parancsot adott, lőjenek a fegyvertelen munkások közé. Ezernél több munkást megöltek, a sebesültek száma meghaladta a kétezret, Pétervár utcáit munkás­vér öntözte. Január 9-e után a munkások for­radalmi harca kiélesedett, és poli­tikai jelleget öltött. Különösen ma­kacs és szervezett jellegük volt a sztrájkoknak azokban a városok­ban, ahol jelentékeny munkástö­megek éltek, mint Pétervárott, Moszkvában, Varsóban, Rigában és Bakuban. A szociáldemokraták be­folyása gyorsan nőtt. A május 1-1 tüntetések sok helyen összeütközé­sekhez vezettek a rendőrséggel és a katonasággal. Varsóban a tünte­tők közé lőttek, aminek eredménye néhányszáz halott és sebesült volt. Különösen éles Jelleget öltött a harc Lódžban. a nagy lengyel ipari központban. Lódz munkásai bari­kádokat emeltek a város utcáin, és három napig folytattak utcai harcokat a cári csapatokkal. Le­nin véleménye szerint ez volt a munkásság első fegyveres felke­lése Oroszországban. " 1905 júniusában felkelés ütött ki a fekete-tengeri flottában, a Patyomkin nevű páncéloshajón, a fellázadt matrózok végeztek leg­­gyűlö'ltebb tisztjeikkel, és a pán­célost bevitték az ogyesszal kikö­tőbe. A Patyomkin a forradalom ol­dalára állt. A cár hadihajókat kül­dött a lázadó cirkáló ellen, dé azok matrózai nem voltak hajlandók fellázadt társaikra lőni. A páncé­loson napokig lengett a forrada­lom vörös zászlaja. 1905 őszén a forradalom kiter­jedt az egész országra. Október­ben országos sztrájk volt, több mint kétmillió munkás részvételé­vel. A sztrájk jelszavai a cárizmus megdöntését és a demokratikus köztársaság megteremtését hirdet­ték. Sok városban megalakult a munkásküldöttek szovjetje; ezek voltak az új, a népi hatalom csírái. A forradalmi harc a Moszkvában és más ipari központokban bekö­vetkezett decemberi felkelés ide­jén érte el tetőpontját. A felkelők­nek kevés volt a fegyverük, vé­dekező taktikát alkalmaztak, elszi­getelődtek egymástól, nem tudták maguk mellé állítani az ingadozó katonaságot. A decemberi felkelés veresége után a forradalom ha­nyatlásnak indult, de a harc egé­szen 1907-ig folyt. Az 1905—1907. évi forradalom veresége ellenére is óriási jelentőségű. Ez volt az imperializmus korszakának első népi forradalma. Az 1905-ös orosz polgári forra­dalom hatása világszerte megmu­tatkozott. Felrázta Kelet országait, Perzsiát, Törökországot. Ausztria— Magyarország népeinek szabadság­­vágya is megerősödött. Az osztrák munkásság követelte az általános titkos választójogot. 1905. október 31-én Bécs munkássága lelkesen

Next

/
Thumbnails
Contents