A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-17 / 38. szám

letariétus öntudatosabb, háborúellenes rétegeivel.

1921-ben, amikor Csehszlovákiában megalakul a kommunista párt, azonnal kommunista szervezetet alapit Komáromban, amelynek vezetőjévé, mozgató erejévé válik. A ílátal forradalmár állandó harcban áll a kizsákmányoló, kapitalista uralommal. Állandó üldöztetéseknek van kitéve, s 1924 végén forradalmi tevékenység® miatt két évre elítélik Ebben az Időben zajlanak le a parlamenti választások. A párt képviselőnek jelöli 3 a népszerű Steiner Gábort meg Is választják. Így a bíróság kénytelen volt Steiner Gábor ügyét újra tárgyalni s a két évre szóló eredeti ítéletet nyolc hónapra csökkenteni. A párt és a képviselői mandátum védik Steiner Gábort és így sikerül elodázni a büntetés letöltését egészen 1929-lg, amikor Is két hónapot tölt a börtönben. A dolgozók Ismerik, szeretik Steiner Gábort, napirenden vannak a tüntetések a komáromi fogház előtt. Követelik Steiner Gábor szabadon bocsátását. A hatósági közegek a tömegektől való félelmükben Steiner elvtársat átszálllttatják a nyltral kerületi bíróság fegyházába és Itt tölti le büntetése hátralévő részét.

Steiner Gábor főleg Szlovákia déli vidékén, a magyar dolgozók között agitál, nevel, szervez. Nagyon népszerű a földmunkások, cselédek között. Irányítja, vezeti bérharcukat egész Dél-Szlováklában. Részt vesz a csallóközi földművessztrájkok megszervezésében.

Steiner Gábor

Most lett volna 80 éves Steiner Gábor, a csehszlovákiai munkásmozgalom harcosa. 1887. szeptember 9-én, szegény család gyermekeként született Komáromban.

Gyermekkorát Igen nehéz életkörülmények között töltötte. A kis Steiner Gábor életében Budapest lett az első önálló állomás. A tizenhárom éves gyermek rajong a könyvekért, a betűért, de nem adatott meg neki, hogy Iskolába járjon, tovább tanuljon; Ennek ellenére minden vágya a könyv, a betű. Meg akarja ismerni az élet törvényeit, titkait. Olyan állást keres, ahol a megélhetést Is, a tanulás lehetőségét Is biztosítva látja. Sorra járja a könyvesboltokat, hogy talán ott Jut álláshoz, de seholsem veszik fel. Majd a nyomdákat keresi fel, a betűhöz, a könyvhöz Itt is hozzájuthat. Végre az egyik budapesti nyomdában mint nyomdászlnas helyezkedik el. Nehéz körülmények között él, Inaskodlk, mégis tanul, olvas, szabad Idejében a könyveket bújja. Bekapcsolódik a politikai életbe, az Ifjúmunkásmozgalomba. Minden alkalmat kihasznál, hogy megismerkedjen a munkásmozgalommal.

1914-ben kitör az első világháború. A fiatal Steiner Gábor nem lelkesedik a háborúért, látja, hogy nem a munkásosztály érdekeiért folyik a vér, s keresi a kapcsolatot a budapesti pro-A riflhtilovAktil MáRjrar l)nl>>i>túk Kulturális SiöveUéRÚunk hetilapja. Mttgjelenlk minden vasárnap. Pftsscikesstfi Major Ágoston Ifisxerk. helyettes: Ossvald Árpád rostálták C 398 telefon 533.04 Terjnssll a Posta llírlapstolgAla ta, ni fill i«t Ások e t elfogad minden postahivatal As levAlkAzhestlß. SxnrkosItOsAg: Bratislava. Jeseň

skAho P.

Küllőidre ssfíHi elflf Isetésekel cl IntAz: PNS Ústredná espadlcla tlače, llralislava, Uottwaldovo nám «8 VII

Nyomja a PRAVDA nynnidaválla lat, Bratislava, Štúrova 4 KIMIsetásI díj negyed ávro 19,50 .Kčs, fái évre 39, Kčs. egŕsx évro 78. Kčs. Káxlrotokal nem firxBnk meg és nem küldünk visa axa.

Steiner Gábor a párt megalakulása óta szünet nélküli harcot folytatott a párt egységéért, küzdött mindennemű nacionalista, soviniszta megnyilvánulás ellen. A cseh, szlovák, német s ukrán elvtársakkal a legnagyobb egyetértésben dolgozott együtt, harcolt a párt építéséért, a munkásmozgalom győzelméért Csehszlovákiában.

Steiner Gábort mindenütt ott láttuk a mezőgazdasági munkások bérharcának élén, segített a klsparasztoknak, harcolt a végrehajtások ellen.

Különösen jellemző volt Steiner Gábor egyéniségére az a megfontoltság és elvhűség, amelyet a nemzetiségi kérdésben tanúsított.

Steiner Gábor a csehszlovákiai magyar dolgozók nemzetiségi Jogaiért úgy harcolt a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban, hogy ezt a harcot mindig kellő összhangba tudta hozni a cseh, a szlovák és az ország más nemzetiségű dolgozóinak érdekeivel. Steiner Gábor harca a nemzetiségek, a nemzetiségi dolgozók Jogaiért a kommunista párt harca volt.

Erejét nem kímélve szervezett, agitált, mindenütt a köztársaság dolgozó népeinek egységéért. A párt megbízásából elkerült a Szudétavldékre Is. 0 készítette elő a nagy törnéd manlfesztáclót a Vág völgyében, ahol cseh, szlovák, német é3 magyar dolgozók egységesen tüntettek, tiltakoztak a készülő árulás ellen. Csehszlovákia védelme érdekében mozgósítást köp vetettek az agresszorok, a fasiszta támadók ellen. Követelték, hogy a kormány vegye Igénybe a szövetségesek segítségét, akik szerződésben biztosították támogatásukat az esetleges katonai támadás esetén. Ezek közül a szövetségesek közül azonban egyedül a Szovjetunió akart eleget tenni a szerződésben vállalt kötelezettségnek. de a kormányon lévő hazaáruló klikk, Beneááel az élén, nem tartott Igényt a csehszlovák nép egyetlen hű szövetségesének segítségére.

Steiner Gábor, a párt hű harcosa később is hősiesen harcolt a fasiszta erőszak ellen.

Steiner Gábort 1939. március 30-án Prágában a Gestapo letartóztatta. Hat hónapig a pankrácl börtönben tartotta, majd a drezdai gyüjtőtáborba vitték. Innen elhurcolták Dachauban, később a buchenwaldl koncentrációs táborba, ahol 1942. október 8-án a fasiszta hóhérok agyonlőtték.

Örökké példaképünk marad, mert életét áldozta a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a munkásosztály, a dolgozó nép Jogos harcáért és győzelméért.

De Oaulle francia köztársasági elnök felesége, valamint Couve de Murvllle külügy- és Alaln Pejrrefltte iskolaügyi miniszter kíséretében hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodott, ahol tárgyalásokat folytatott lengyel államférfiakkal. De Oaulle elnök meglátogatta Krakkót, Katowicét, Gdanskot és a volt auschwitzi koncentrációs tábort, ahol koszorút helyezett el a fasizmus áldozatainak emlékművénél. — A képen: De Gaulle elnök fogadása a krakkói repülőtéren.