A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-03 / 36. szám

DZSINGISZ KÁN

. . . mongol törzsek vezetni ellenezték ez ország egysege sít eset.

Dzsingisz kán

egyetlen nagy szó reime az ellenség rabja lett

A íiatals.ágát rab sághan töltötte Dzsingisz kán

A mongol né|i

nagy vezére világ hódító óljára megy.

A világhódító fele ségt: karjában ball meg.

Több mint hétszáz évvel ezelőtt Temüdzsln seregeivel urává lett az ismert világ felének és olyan félelmet gerjesztett az emberiségben, mely azután még nemzedékeken át tartott. Életében több nevet adtak neki: Hatalmas Emberpusztltó, Trónok és Koronák Ura, a Világ Császára. Mi Dzsingisz kán néven ismerjük, aki midőn seregeinek az élén megindult, nyomában városok tűntek el a föld színéről, sivatagok népesedtek be a menekülők sokaságától, és amerre csak járt, sokszor csak hiénák, farkasok és hollók maradtak az addig népes, virágzó települések egyedüli lakói.

Sok legenda övezi Dzsingisz kán életét. Az amerikai filmesek a történelmi hűséghez teljesen nem ragaszkodva színes monstrefllmet készítettek a legendáshírű mongol vezérről. Henry Levin Ismert amerikai iilmrendéző az amerikai filmgyártásban elég szokatlan hosszú Ideig tartó előkészületek és tanulmányok után fogott hozzá a film forgatásához. Clerke Renolds és Beverley Gross forgatókönyvírók és maga a rendező munkájukban elsősorban a nagy mongol vezér kalandokkal telt életét mutatják be a nagy közönségsikert aratott színes szélesvásznú filmben, melyben olyan sztárok, mint Omar Sharif, Stephen Boyd és James Mason játsszék a főszerepeket.

Dzsingisz kán a Góbi-sivatag titokzatos mélyéről indult hadba a Föld civilizált népei ellen — és győzött. Ha fel akarjuk mérni, minek köszönhették a mongol hadak páratlan sikereiket, akkor elsősorban tudnunk kell, hogy a mohamedánok hite szerint a földi erőknek ilyen megmozdulása csak természetfölötti beavatkozással volt lehetséges.

„Sohasem volt az iszlám Ilyen helyzetben — Jegyezte fel egy akkori krónikás — a kereszténység és a mongol hadak keresztútján“. De a keresztény népeket Is félelem fogta el, s még egy emberöltővel Dzsingisz kán halála után, amikor a mongol lovasok keresztülszáguldottak Közép-Eurőpán, Boleszlaw lengyel és IV. Béla magyar király kénytelenek voltak hazájukból menekülni.

Ha azonban Dzsingisz kán az emberi civilizáció, a haladás megtorpanását okozta volna, ha nem lett volna több, mint Attila vagy Alarlk, és határozott cél nélkül portyázták volna be lovasai a fél világot, akkor sohasem lett volna belőle, mint ahogyan már életében nevezték: „Tökéletes harcos“, vagy ahogyan a legjobban Jellemezték: a „Trónok és Koronák Ura“. És amikor ezt megállapítjuk, szembekerülünk azzal a rejtéllyel, mely Dzsingisz kán személyét körülveszi.

Dzsingisz kán, bér előkelő törzsfőnök gyermeke volt, ifjúságában a nomád törzsek viszontagságos életét élte. A fiatal harcos hatalma alá hajtotta a nomád törzseket és előbb három birodalmat hódított meg, s noha Írástudatlan volt — ötven népnek diktált törvényt. De nemcsak lángész, katonai géniusz Is volt és úgy tudott uralkodni Örményországtól Koreáig és Tibettől a Volgáig, hogy fia ellenzék nélkül léphetett örökébe, és még unokája, Kubláj kán Is a fél világ felett uralkodhatott.

Egy barbár, Írástudatlan lángész a semmiből teremtette meg a Mongol Birodalmat. Ennek a hatalmas birodalomnak az egységesítési harcairól, Dzsingisz kán életéről, harcairól és nagy szerelméről szól ez az amerikai színesfilm, amely minden bizonnyal nemcsak jó szórakozást nyújt a nézőknek, de megismerteti velük a tizenharmadik század fontos történelmi eseményeit Is.

m