A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-09-03 / 36. szám
Ojmacsekalja A város lakosságának száma rohamosan növekedik és már elérte a 140 ezret. Főleg az ú) bányák feltárásával lett nagy a beözönlés Pécsre. Ez természetesen együtt jár a nagyméretű lakásigényléssel. Ezért egy évtizeddel ezelőtt Űjmecsekalján hozzáláttak egy korszerű városnegyed építéséhez. Az „uránváros“ (mint ahogy a pécsiek nevezik) építése befejezés előtt áll, és 1970-ben közel 20 ezer ember lakik majd ott a legkényelmesebb körülmények között. Az új lakónegyed széles, fásltott utcáival és sok színben pompázó négy-tizenkét emeletes épületeivel napjaink legkorszerűbb városaihoz hasonlít. Nagyon jelentős a magánépltkezés Is Pécsett. A teraszos domboldalakon szebbnél-szebb villák sorakoznak. Csupa kert, rózsaliget Bár Pécs Ipari jellegű város, mégis kétezer holdnál több szőlő van a Mecsek lejtőin. A kertek tulajdonosai a Pécsi Gyümölcs- és Szőlőtermesztő Szövetkezet tagjai. Így jól el vannak látva védőszerekkel és szaporítóanyaggal. A szőlődomb, mely a várost körülveszi, kitűnő fekvésű, úgyhogy a fagyveszály nagy ritkaság. A Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet sok új fajtát hoz létre és jelenleg több mint 300 termő szőlőfajtával dicsekedhet. Sokszor idegen a fülnek, milyen szőlőből érett a bor, de zamatja, arőmája meggyőzi a messziről jött kóstolgatót, hogy kitűnő, tüzes bort iszik. A város határában több mint 150 ezer termő barackfa is van. A pécsi barack kiváló ízű gyümölcs és jórészt külföldre exportálják. Pécs a virágok városa is. Lépten-nyomon szebnél-szebb parkok, szlnpompás virágágyak teszik meghitté a várost. Kihalt az utca, kihalt a város Hétköznap zsúfoltak az óváros szűk utcái, szó szerint az utcák. A pécsieknek szűk a Járda, és semmitől sem zavartatva kényelmesen bandukolnak a járműveknek szánt utakon. Ez sok bosszúságot okoz a gépkocsivezetőknek, de a pécsiek csak legyintenek. „Száguldjanak vasárnap“ — mondják. Valóban akkor van módjuk, mert a város lakói a gyümölcsösökbe, szőlőkbe épült nyaralókban hűsölnek, poharazgatnak. Sokan a közelben levő siklósi várba látogatnak el. A „Tenkes kapitányának“ hajdani híres várát mostanában restaurálták. Jelenleg a börtönkiállítás mellett a történelmi múzeumot is fejlesztik. A vár teraszán a szomjas vendég kiváló siklósi borokkal olthatja szomját. De. legtöbben a Jugoszláv határ mellett levő Harkányfürdőre kirándulnak. Szombat-vasárnaponként tízezrek lubickolnak az 50—60 fokos meleg gyógyvízben, amely kitűnő a reuma gyógyítására és a különböző betegségek ellen. Aki ott járt, visszavágyik Pécsett egyre nagyobb az idegenforgalom. És bár távolesik hazánktól, az utóbbi időben tőlünk is sokan látogatnak a baranyai fővárosba. Az idegent különös szerettei fogadják a múzeumban, a tanácsházán és a különféle intéményekben. A jő pécsi polgárok is mindent megtesznek, hogy az ott járó vendégek jól érezzék magukat. Ezért, és az ezernyi látnivalóért vágyik vissza az idegen a mecsekaljal tündérkertbe. TÖTH DEZSŐ Az „uránváros“ A hát végén tízezrek látogatnak el a harkányi gyógyfürdőbe A brigádvezető és családja. A szaamik elődei egykor egész Észak-Európát bebarangolták. Cmdexed a SxvL&uidéäen „Természetes, hogy rénszarvasokat is szeretnénk látni.“ —■ „Kérem — válaszolták vendéglátóink Murmanszkban. — Van itt egy csinos tenyésztelep, ntncs messze, és különösen látványos." — „Jó, hát akkor menjünk ki." — „De nincsenek arra utak.“ — „Vegyünk egy dzsipetI" — „Az nem jut ódat" — „Akkor rénszarvas-szánt.“ — „Télen ez nem probléma de most csupa mocsár minden." — „Akkor hát repüljünk!" — „Az egyetlen lehetőség: kérnek egy helikoptert...“ Lovoszero telepen felvettük a legnagyobb rénszarvastenyésztö kolhoz vezetőjét a gépre. A szövetkezet, 40 000 tarándszarvas tulajdonosa, tenyésztőbrlgádjal között az egész Kola-jélszigetet felosztotta; a kolhoz a Föld legnagyobb kiterjedésű mezőgazdasági üzemet közé számíthatja magát. Az elnök a rénszarvasokról mesél. Ezeknek az állatoknak ntncs szükségük takarmányozásra és Istállóra, elviselik a legkegyetlenebb hideget, és maguk keresik élelmüket, a zuzmót a mély hóréteg alatt. Húsuk ízletes és tápláló, prémük nyújtja a tundralakók viharálló ruházatát. A tundralakók életében — ezek szaamlk, a lappok rokonai — sokkal több változott, mint ami első pillanatban észrevehető. A legtöbb családnak a pásztorsátrakon kívül szilárdan épített háza is van. A pásztor, akt azelőtt csak zabkásával és elhullott állatok húsával táplálkozott, cserekereskedelmre volt utalva. Most megbecsülik, és pénzbeli jövedelme van. Egy idő óta idényállomásokat létesítettek a főbb terelőutakon. Van itt egy kis áruház, faházak fürdést lehetőséggel és szállás családi látogatók számára. Könyvekkel, újságokkal és előadásokkal szolgál a „vörös sátor", egy mozgó klubhelyiség. Gépünk a harmadik állattenyésztő brigád táboránál szállt be. Szemjon Juskov, a brtgádvezető, sátra előtt fogadott a családjával, öt pásztor és egy tucat kutya viseli 3800 tarándszarvas gondját. „Hol a csorda?“ — Szemjon félkör alakú mozdulatot tesz a kezével. „Hogy hol a csorda? Valahol ott... Két emberünk nemrég ment ki a legelőre, nemsokára itt kell lenniük." Szemjon mutatóujjának irányában meresztgettük a szemeinket. Törpe nyírfák, mocsarak, patakok — csak éppen tarándszarvasok sehol. Pedig az elnök leírása nyomán szinte éreztük a tűz kesernyés szagát, az állattestekből kipárolgó izzadságot. Nagy bőgés közepette robogott tova a csorda, fáradt boriak, bizarr öltözetű pásztorok, csaholó kutyák, kíséretében. A pásztorok éber szemmel vigyázták a csorda útját, nem bukkan-e ki farkas a sziklák árnyékából vagy nem köröz-e rabló sas a még gyenge újszülöttek fölött... Mesélni, azt aztán igazán jól tudott az elnök elvtárs. Szemjon is beült a gépbe, s újra levegőbe emelkedtünk. Alig hihető, de a valóság az, hogy Szemjon, a nyomolvasó, aki egy elkóborolt borlat a tundra legtávolabbi csücskéből is előhoz, csődöt mondott madártávlatból. Amikor a nap már lebukóban volt, végre látóközeibe került egy magányos csoport — 17 tarándszarvas, 17 a 3800-ból... PAUL POCHODIN Grigori Csuvarov pilóta: remek navigátor, de sajnos a nyomoivasásban járatlan.
