A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-09-03 / 36. szám

lí 1 1 ľ m, i M I El <j Majakovszkij, Ehrenburg. Nezval, Halas, Seifert és S. X. N. Ugyan­az az S. K. Neumann — aki nem­csak tisztelettel Irt Hoffmeister ka­rikatúráiról — nevezte könnyűek­nek, Ötleteseknek és ártalmatla­noknak ezeket a karikatúrákat.. .Hoffmeister Írásokkal és kartkatú­­rőkkal védekezett. AH számos mflvész kiállítását nyitotta meg. 1929 novemberében AH kiállítását Majakovszkij nyi­totta meg Párizsban. Földrajzi em­lékezőtehetséggel rendelkező szá­mológépre lenne szükségünk, ha fel akarnánk sorolni, hányszor és hány helyen volt azóta Hoffmels­­ternek kiállítása. Gyűjteményes kiállítására viszont még emlékszünk. A prágai Ménes Képtérben volt 1963-ban a mű­vész születésének 60. évfordulóján — egy éves késéssel ugyan, de ez a kiállítás már a sokoldalú mű­vészt mutatta be. A cseh karikatúra mindig a vi­Adolf Hoff meister 65 éves Adolf Hoffmeister születésének 6S. évfordulóján ismét felmerül a kérdés, miképp lehetne áttekinteni e művésznek: a karikaturistának, illusztrátornak, festőnek és grafi­kusnak — teljes életművét. Mert hisz nem szabad megfeledkeznünk Hoffmelsterről a költőről, próza- és drámaíróról, publiclstóról, for­dítóról és fllmszüveg Íróról. S még akkor Is elkerülheti figyelmünket a művészi iskolák professzora, a főradhatatlan funkcionárius, a kul­túrpolitikai arcvonal harcosa, bl: zottságok és zsűrik állandó elnöke. Na és a diplomatát, az utazót, a XX. század művészeti kérdéseinek hi­vatalos szakértőjét még nem is em­lítettük. Néha úgy tűnhet, hogy a kari­katurista Hoffmeister elhomályo­sítja Hoffmelstert az írót, az il­lusztrátor, a kitűnő riportert. 1902. szeptember 15-én született Prágában. Gimnáziumi majd a Ká­roly Egyetemen végzett tanulmá­nyai után az ifjú művész útja a Devétsll-csoportba vezetett. Első li­nómetszetei 1917-ből, olajfestmé­nyei 1921-ből származnak. Első' verskötetét, A szerelem ábécéjét 1926-ban adták ki. Karikatúrái alatt először az AH 25 jelzést lát­hattuk. Rajzait feloszthatjuk kül­földi és hazai személyiségekről ké szült portrékra. Hoffmeister régen is kereste és ma is keresi a hazai és külföldi művészet közötti össze­függéseket. Karikatúrái egyben mi­nősítést is Jelentenek. Karel és jó­sét Capek, Lunacsarszkij és Maxim Gorkij, Soupault, Tzara, Plccasso, lág bal oldalán állott. Antifasiszta volt. Adolf Hoffmeister irodalmi alkotásaiban sem vallhatott más nézeteket. A német náci megszál­lás számára a távozást Jelentette hazájából. Külföldön sem pihent. Harcolt. Rajzzal és szóval. Tevékenysége 1945 májusa után még intenzivebbé vált. A kommu­nista és a művész egyetlen szóvá tömörült. Íme Hoffmeister vallomá­sa: „Karikatúráim és rajzaim, kép­másaim és kollázsaim nem zsurna­lisztikái jellegűek. Mérhetetlenül becsülöm a Jó újságírókat, isme­rek is vagy hármat, ám Jómagam sohasem újságíróként, hanem mű­vészként rajzolok. Nézetem a kép­zőművészetről és politikai világné­zetem fedik egymást... Arra tö­rekszem, hogy művészetem modern legyen, s úgy változzon és fejlőd­jék. hogy modern Is maradjon“. Oj rajzok születtek, majd egy riportkönyv az ENSZ-ből. Hoff­meister, köztársaságunk párizsi nagykövete, nem hagyja abba a rajzolást. A Charles Floquet Avenue-n élvonalbeli párizsi mű­vészek találkoztak. Nem csupán egy állam képviselője, hanem a művészet képviselője látta őket vendégül. Később, Itthon, Verne Utazás a föld körül c. könyvét Illusztrálja, alkotó módon alkalmazva a kol­lázs módszereit. Illusztrátoraink élvonalába került. Aragon 1960- ban Hoffmeister kollázsainak egy teljesen újszerű oldalára hívja fel a figyelmet. S végül említsünk meg néhányat Hoffmeister legújabb könyvei kö­zül, melyeket természetesen maga illusztrált. A Kínai képeslap, Kilá­tás a piramisokról. Made In japan, Felhőkarcolók az őserdőben, vala­mint a gyermekek számára irt Táv­cső, avagy aki nem hiszi fusson oda — méltán nyerték el az olva­sók ezreinek tetszését. NF Voskovec és Werich Déli tél tizenkettő. Az éberhzrdi mezőgazdasági zzaklikola parkfá­ban a szervezők, rendezők a CSEMADOK III. bra­­tizlavai Járási dal- éz táncttnnepélye előkészüle­tein az utolsó simításokat végzik. A technikusok ktpróbálfék, hol hangzik a legjobban a hangszéró, a vendéglátóipar Is meghozza az árut, minden ké­szen áll a vendégsereg fogadáséra. Csak az Időjárás nem. A hétvégi kánikulai na­pok után most kőrős-kőrlll vészjózlőan borús az ég, s bizony néhány csepp eső Is koppan úgy próba­képpen a sőrüs sátor ponyváján. S míg a pult mö­gött álló tiatalasszony sopánkodik, hogy kinek ad­ja el ezt a temérdek aürt, málnát, a szél ügyesen leszakít egy darabot a színpadi dekorációból óz meghempergetl a tőben. Tizenkettőkor még csak a bámészkodó gyerek­sereg veszt kürfll a sátrakat, s a Jegyazedők nem éppen áhltatos fohászkodások közt az égre pislo­­gatva elfoglalják őrhelyeiket. Egy órakor megindul a közönség s pár perc alatt megszállja az első sorokat. Derülni kezd a ren­dezők arca: talán mégis összejön Itt ma két—há­romszáz ember. De az Időjárás makacsul borús marad továbbra Is. Két órára már egy ülőhely sem marad szabadon, s mivel egy kissé késik a műsorkezdés, itt-ott tü­relmetlenül összeverődnek a tenyerek. De a színpad mögött sem kisebb a türelmetlen­ség, az Izgalom. A szereplők közül néhányan elő­ször lépnek szinpnÜra, s rögtön ilyen óriási kö­zönség előtt, mert most mér több mini kétezer ember 01 és áll a nézőtéren. Ilyen „újoncok“ az éberhardi, a szemeli és a féli tánccsoport tagjai. Mindhárom csoport pár hónapja alakult és sikere­sen átvészelte a kezdeti időszak nehézségeit. Már pedig ezekből akadt bőven, da a fiatal táncosok lelkesedése, no meg a csoportok „szülőapja“, Szarka Béla Járási titkár bábáskodása meghozta az eredményt: első szereplésükhöz mérten mindhárom tánccsoport Jól megállta a helyét. Az éberhardiak Rábai Miklós Léánytánoát mutatták be a helybeli Mókusa Éva betanításában. A ssametleknek Csín­­gél László, a Csallóközi Népi Együttes tagja, a télieknek az Ifjú Szives Sárszügl Csilla nyújtott szakmai segítséget. Ha a tánccsoportok tagiéiban az érdeklődés és a lelkesedés a jövőben la meg­Éberhardi találkozó marad (a féli csoportban tizenkét pár táncolt, s Ilyen létszámmal nem sok csoportunk dicseked­het!), s kellő támogatást kapnak, a Jövőben biz­tosan sokat hallunk még róluk! Egymás után' peregnek a műsorszámok, közbe­­közbe még néhány eltévedt esőcsepp Is lepereg, de hiába, ezt a közönséget már nem lehet elriasztani. Ezt úgylétszlk odafönt Is belátják, megenyhül az Idő Is. A táncosok ntén Goda Marikai és Jancsi István, az Oj Színpad művésze népdalait és betyár­nótáit tapsolja meg a közönség, Csekey Ernő népi elbeszélőt kétszer Is visszahívják. Majd a pozsony­­püspőkl tánccsoport lép színre, a Járás egyik leg­régibb és legjobb tánccsoportja. A három előadott szám közül a Czlngel László koreográfiájában be­mutatott Játékos-humoros, ötletea Molnártánc arat­ja a legnagyobb sikert. Jó lenne azonban, ha ezt a táncot Is népi zenekar kísérné, vagy esetleg har­monika, mert egy Ilyen fejlett csoportnál a zon­gora kissé anakronisztikus benyomást keltett. A népművészeti bemotetó fénypontját a Csalló­közi Népi Együttes müsorszámai Jelentik, bár az együttes csak tánccsoportjéval és Banyák István vezette kiváló népi zenekarával szerepel (pedig a dal- és táncünnepély műsorából nagyon hiány­zik egy-két kórusszéml). A Quittner János és Hor­váth Rudolf koreográfusok vezetésével tevékeny­kedő tánccsoport ma kétségkívül országos méret­ben Is egyik legjobb együttesünk. Teljesítményü­kön nyoma sincs az előző napi föllépésnek, utazás­nak. Legigényesebb, alapos technikai felkészült­séget megkövetelő táncaikat is a kidolgozottság, lendület, a táncosok közötti összhang Jellemzi. A sok sikert megért Clgénytánouk, mint annyi­szor, most Is viharos tapsot arat. A műsor második részében a könnyű múzsa lép az emelvényre. A fiatalok tapsorkánja közepette a budapesti rádlő és televízió közismert táncdal­­énekesei: Kovács Kati, Farkas Gabi közismert mű­­sorszámai csendülnek fel, no meg az Ezpresn ténczenekar kissé túlhangos produkciója. Ami In­kább az újdonság erejével hat, az Hacky Tamás néhány hatásos fütty-száma és Angyal János szel­lemes paródiái, főleg azok, melyekben Ismert szí­nészek stílusát, modorát mutatja be. A meghirde­tett Aradszky Lászlót azonban hiába várja a kö­zönség, egyszerűen nincs. Nem Jelent meg. Hogy miért, azt senki sem tudja. Vagy talán a Koncert- Iroda (KDK) sejt valamit? Ha Igen, Jó lenne, ha legközelebb a közönséget is tájékoztatnál A siker persze így le óriási: Kovács Katlék alig tudnak szabadulni az autogramm-vadászok gyűrűjéből. Mire leszáll az est s megkezdődik a népmulat •ág, egy JÓI sikerűit dal- és tánoűnnepély élmé­nyei visszhangzanak a parkban a fák alatt. KULCSÁR TIBOR A CSEMADOK féli tánecsoportja E33T7 Tóth Dezső felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents