A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-20 / 34. szám

szorítja, kicsit előrahajol, most majd ki­lép a bal lábával... Ml az? Miért nem lép... ? Hol van? Már lezuhant? Ilyen gyorsan? Hisz ez egyszerűi De aligha­nem az a lökés nagyon J61 Jött a döntő pillanatban... Ml az? Hogy én? Meg kell csinálnod... ? Meg kell... I Meg ... Százhuszonegy, százhuszonkettő, százhu­szonhárom ... Fülem mellett süvít a szél, szorosan megkapaszkodom ruhám gallér­jába, a világ megfordul velem, óriási se­bességgel zuhanok ... állítsanak meg ... és egy rándulás. Fejem felett -kinyílik a fehér kupola és én úgy himbálózom rajta, mint a ka­rácsonyfán a disz... De hisz ez kitűnői Minden rendben van. Emberek, hisz ez príma dologi Mitől Is féltem? Igen, már tudom, a csendtől... De hisz nincs is csend, szól a zene. Valóban, honnét árad ez a kellemes zene? Csak képzelődöm? Lehet. De akkor Is kellemes. Most szél­irányba fordulok. Meghúzok néhány zsi­nórt, így, és máris engedelmeskedik ... De vigyázatl Földi A lábakat szorosan összezárni, a kezekkel védeni ez arcot és oldalra esni. Vigyázz) Mostl I I FÖLD... I Ojra földi Hallom a tücsök ze­néjét... Lábraállok és lábam nyomán újra felemeli fejét egy összetlport mar­garéta ... Emberekl Boldog vagyok, si­kerük az első ejtőernyős ugrás... I Azóta néhányszor megismételtem az ugrást Ma már minden hétköznapi. Ha valaki megkérdezi tőlem: Te, mondd, mi­lyen érzés klugranl olyan magasból? Én nagyképűen mondom: Ugyan kérlek, sem­miség az egész, először kicsit kellemet­len, de aztán már kibírható... Közben eltitkolom azt, hogy féltem, mint min­denki, aki ezt először csinálta, hiszen én Is „csak* ember vagyok... Egy ejtő­ernyős, aki a közhitben bátor, erős hős és én ezt a hitet nem akrom lerombol­ni. Csak azok miatt sem, akik hisznek óbbon I A szerző felvételei A hőfok elárulja a rákot Az utóbbi években kiderült, hogy a test hó­mérsékletéből sokkal messzemenőbb következ­tetések vonhatók le a beteg állapotéról, mint amilyennel az orvos a lázmérővel juthatott. Bo­nyolult felépítésű és sajnos, egyelőre még na­gyon drága készülékekkel az orvosok megmér­hetik a hőmérséklet-különbségeket a beteg tes­tének különbüző részein. A mérések közben keletkező hőképek különböző szürke árnyala­tai — az időjárási térképek színárnyalataihoz hasonlóan — jelzik a hőmérséklet-különbsége­ket, amelyekből az orvos értékes adatokat nyer­het veszélyes betegségek felderítésénél, ugyan­akkor lehetővé tehetik számára kezelési mód­szerei hatékonyságának vizsgálatát is. jól be­váltak már az úgynevezett termagráfok a rá­kos daganatoknál, a vérkeringés! zavaroknál, az égéseknél és a fogyásoknál Is. A termográfok különleges kamerák, amelyek nem fényt, hanem infravörös sugárzást rögzí­tenek. Az infravörös sugárzás nem látható, de érezhető: melegít. Minden test, amelynek hő­mérséklete meghaladja az abszolút null-pantot (mínusz 273 fok Celsius) Infravörös sugarakat bocsát ki. Hosszabb Ideje ismeretesek az infra­vörös sugárzást rögzítő műszerek. Ezekkel a műszerekkel szinte kísérteties effektusok ér­hetők el. Így páldául egy parkírozó helyen olyan autót fényképezhetünk le — pontosabban: termogre­­fálhatunk —, amely már régebben elhajtatott. Az azzfalt hőmérséklete ugyanis, amelyen az autó állt, egy ideig még eltér a körülötte levő aszfalt hőfokától. Hasonlóképpen: a termő­­grammal felismerhető lehet az a kéz, amely a felvételt megelőzően — nem a felvétel közbeni — pihent egy könyvön. A hűt regisztráló kamerák továbbfejleszté­sére nagy ösztönzést adott, katonai felhasznál­hatóságuk. A mesterséges holdakon elhelyezett Infravörös kamerák — miközben a mestersé­ges holdak több száz kilométer magasságban keringenek a Főid körül —, regisztrálni tudják a startoló rakéták lángsugarait. Infravörös lát­csövek segítségével a legsötétebb éjszakában közelgő katonák is világosan felismerhetők: elárulja őket a testükből sugárzó hő. Orvosi célokra az első infravörös képeket dr. Ray Lawson kanadai orvos készítette a montrea­li Royal Victőria kórházban. Lawson lehetősé­gek után kutatott a mellrák korai felismerésé­re. Dr. Ray bizonyítani tudta — mint ahogy er­ről 1957-ben már beszámolt —, hogy a rákos daganat, különösen aktív anyagcseréje követ­keztében, emeli a daganat fölötti bőr hőmér­sékletét. Lawsontú! származik a „termográtia“ elnevezés is. A kutatók rájöttek arra, hogy a mellrákos betegeknél a daganat feletti bőr hőmérséklete legalább egy tokkal magasabb volt a körülötte levő bőrfelület hőmérsékleténél vagy a másik mell megtelelő részénél. A hőmérséklet-emelke­dés a fekete-fehér termogrammon jól észlel­hető világos foltkánt mutatkozik. Orvosi szempontból nemcsak az jetentős, hogy lehetőség nyílik a bőr melegebb pontjainak fel­derítésére, hanem, hogy ezzel a módszerrel fel­­kutathaték a test hidegebb részei is. Ha a vér­keringésben zavar mutatkozik, akár a véredé­nyeken mutatkozó lerakódások — érelmesze­sedés vagy trombózis — miatt, akkor a hiányos vérellátottságii szövetek feletti bőr egyértel­műen sütétebb foltként jelentkaxik a terma­­grammon. Mér régebben feltételezik, hogy dohányosok­nál a nikotin hatására összeszűkülnek a vér­­edények. Termogrammokion egészen egyértel­műen bizonyították ezt a hatást. Egy férfi kar­járól a dohányzás előtt készült tarmogrftfiai fal­vétel egyöntetűen jó várellitottságot mutatott. Az egy cigaretta elszívása után 15 perccel ké­­rzitett termográflai felvétel (a karokról) lénye­gesen aötétebb volt az elsőnél. A bőr lehűlt a kevésbé |6 vérsUátottzág következtében! V. f hét 21

Next

/
Thumbnails
Contents