A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)

1967-08-13 / 33. szám

Ai ü| kultúrhál Fatorony és gólyafészek H étssá s év á rn yéká b a n A nagy nevű városok, emlékmü­­vek sok vihart átélt várak privilé­giuma, hogy számontartsák a futó éveket, s tovaröppenő beszédek­kel ünnepeljék az évfordulókat. Kevesen tartják szómon a kisebb falvak, települések évszázados küzdelmét, lakosainak emberi vagy embertelen sorsát. KI törő­dik velünk? — Ezzel a letargikus, feleletre nem váró kérdéssel Inté­zik el azt, ami tulajdonképen ne­kik fáj legjobban. Vajon ki törőd­jön velük, ha ők maguk nem tö­rődnek saját múltjukkal, jelenük­kel, jövőjükkel. Ezért lepett meg kellemesen, amikor megtudtam, hogy egy kis község a kelet-szlo­­váklal kerületben, hétszázadik év­fordulóját ünnepli. A Bódvavölgy fogalma nem ment át annyira a köztudatba, mint a Garamvölgye, Vágvölgye, Csallóköz vagy a Bodrogvldék. Mégis tájegy­ség, telve egészséges romantikával, egyszerű, becsületes emberekkel, természeti szépségekkel. „Gömörország" különösen Mik­száth óta fogalom, s a képzelet termőtalaja. Bódvavölgye mit je­lenthet az Ismeretlennek? — Egy kis folyócskát, mely Inkább patak, vadvizeket s esetleg korhadt fűz­fákat. — Mit jelent az Ismerősnek? Harcos múltat, verítékező ősöket, csodálatos fenyveseket, kalásztlen­gető lapályt s otthont, melyhez visszatérni mindig öröm, boldog­ság A kanyargó, ravaszsággal, sok­szor veszélyekkel teli kis folyó ma már nyílegyenes mederben folyik. Nincs már vadvíz, lápos talaj. A termőföld megjavult, a vidék képe Is megváltozott, a kor, a nagyere­­jü gépek parancsára. Így változik meg az ember Is. Oj célkitűzései születnek, más szemmel nézi a nehézségeket és másként reagál az élet különféle rezdüléseire. Torna-vár lapályához, a Bódva füzeseihez lapul Tornaújfalu. A XIV. században W Y F A L U-nak Ír­ják a krónikák és az adományleve­lek. A torna vár tartozéka volt és a TORNAY család uralta, mint ki­rályi birtokot. Később a híres BE­­BEK család tulajdonába került a vár s ezzel a környező falvak Is. A történelem viharaiban sokat szenvedett a Bódvavölgy, Tornavár környéke. Ez volt az átjáró védel­mi hely Gömör és Kassa felé, Ga­­ramvölgye, Miskolc, sőt Bécs felé Is. Itt dúltak a nehéz harcok a ta­tárjárás Idején, Innen vezetett az út a Nagymajtényl síkhoz, mert Tornával, Fülekkel, Rákóczi Felvl-Hálrp hlocptt Újfalu (Tornaújfalu) IV. Béla menekülésével a tatárok ember­rablásával, „vörös kakasával" el­néptelenedett. Századok kellettek ahhoz, hogy újból visszatérjen az élet. Menekültek szivárogtak visz­­sza, új telepesek érkeztek parancs­ra vagy önként. A falu lakossága nem sokat gyarapszik. Földje jónak mondható. Megterem a búza, árpa, zöldség, cukorrépa, gyümölcs. Ho­mokos déli dombjain csak a dl­­rekttermö szőlő remekel, a nemes nem bírja a talajt. A falu a régi kanyargó Bódvát követve, hosszú és kanyargós. Ma Is így maradt ti­pikus, kedves, poros, életszagú fa­lunak. Háromszög alakban fekszik' há­rom kis község. A laposon Torna­újfalu és Bódvavendégl, a három­szög csúcsaként az államhatárt ké­pező domb északi oldalán Horváti. 1963 márciusában egyesült a há­rom község közigazgatásilag és szövetkezetlleg. Központi község Újfalu lett. Központi helyi nemze­ti bizottsággal s most javításban lévő, modernnek nem nevezhető Irodahelyiséggel, még több gond­dal és új névvel. A három község­nek a tehetséges keresztapák az ÜJ-Bódva (Nová Bodva) nevet ajándékozták. Az Ismeretlen lehe­tőleg csak a régi neveiken keres­se ezeket a falvakat, ha erre vezet az útja, mert keresztapa ide, ke­resztapa oda, a köztudati valahogy nem akarja az új, hangzatos nevet megemészteni. Az Ilyen mesterséges lakosság­­szaporítás meglehetősen sok gond­dal, problémával s a községek kö­zötti ellentéttel Jár. Tóth Berta­lan HNB elnök szerint nagyobb súrlódásra nem került sor. De az­ért ember legyen a talpán, vagy közepes mitológiai lény, aki min­den ember kedvére tud tenni. Az tény, hogy egyik község sem érez­heti magát mostohagyereknek. Különösen Vendéglnek okoz problémát, hogy messzebb van a községi iroda. Eddig, ha ügyes-ba­jos dolguk volt, ebédidő alatt be­ugrottak az Irodába. Most az autó­buszhoz vannak kötve, mely körül­járja a községeket s az útiköltség alig fér bele 10 koronába, nem számítva bele a sört és miegymást, ami nélkül egy hivatalos ügy elin­tézését a legszegényebb fantázia sem képzelheti el. Az egyesített szövetkezet való­ban nagyüzem lett. Nem a 1413 hektár földterület miatt, melyből 1070 hektár szántó, hanem a mód­szerek, modern mezőgazdaságnak megfelelő talajkezelés, a munka­­szervezés és a kitermelt áru érté­kesítése, kezelése tette azzá. A szö­vetkezet új elnöke, Köteles jános a közelmúltban végezte el a mező­gazdasági főiskolát. Diplomás szakember áll a közös élén, fel­használva a több gyakorlattal ren­delkező Idősebb tagok tapasztala­tait. Ismerik földjüket, tudják, mi­re van szükség s mit lehet a leg­gazdaságosabban termelni. Ezért az év folyamán leépítik a sertés­­állományt s áttérnek a nagyüzemi baromfltermelésre. Évente 1000— 1500 métermázsa baromfit szándé­koznak átadni a népgazdaságnak. Most még csak a kezdet kezdetén állnak, mégis ez évben 460 q csir­ke kerül Innen dolgozóink aszta­lára. Probléma itt Is sok van, de a munka jól halad, a tagok jól ke­resnek s ez nagyon fontos. Ter­mészetesen erre a szövetkezetre Is jellemző az országos betegség: ke­vés a fiatal. Főképpen traktorls­­ták képezik az ifjú gárdát. A tag­ság átlagos korhatára 45—50 év. Sok a vándormadár. Felszippant­ja őket a Keletszlovákiai Vasmű vagy a szepsl traktorállomás. Múlik Mihály Igazgató Bélyegsarok As állatmotlvumú bélyegeket gyújtók örömé­re a bolgár posta nagyon szóp, macskákat ábrá­zoló bélyegeket adott ki, amelyek kót darab­ját itt bemutatjuk. Mint Ismeretes, Ilyen bélyegeket már nagyon sok ország adott ki. E tárgyból a román posta bélyegeit tartják a legsikerültebbeknek. A többi újdonságból a kóvetkezóket említjük meg. Burundi az afrikai művészet propagálásá­ra adott ki tíz értékű UNESCO sorozatot. Cey­lon négy bélyeggel a teaipar fennállásának 10. évfordnlójára hívja fel a figyelmet, jugoazlávlá­­ban Tito elnök 75. születésnapja alkalmából új, tlzértékú forgalmi sorozat jelent meg. Kame­run madarakat ábrázoló, hatértékű sorozatot adott ki. A Melchior Gafa halálának 300. évfor­dulója alkalmából Máltában kiadott sorozat templomi szobrokat ábrázol. Mivel az olimpiai tárgyé bélyegek kiadása mindig jó üzletnek bizonyul, az elóollmpta el­mén Libéria már most klbpcsátott 3 bélyeget. I

Next

/
Thumbnails
Contents