A Hét 1967/2 (12. évfolyam, 27-52. szám)
1967-07-30 / 31. szám
az illetékesek t/l%%tzSZjOÓ>Vtf-P. H. olvasónk egy hozzá közelálló személlyel kapcsolatban kérdi, önálló betegség e a térlszony, vagy csak tUnete valamely más betegségnek? Milyen komoly jelentősége lehet és miképpen gyógyítható? Dr. Országh Ernő orvos Tériszonynak a neurózisban szenvedők nagy, tágas terektől való beteges félelmét nevezik. Ha e félelem van a kórkép előterében, az orvosok az ún. félelml (fóbiás) neurózisok csoportjába sorolják a betegséget. A neurózis további említésre méltó formái: szorongásos, képzelődéses (hipochondriás), kényszerképzetes, hisztériás és járadék-neurózis. Végül önálló kórforma a régóta ismert, túlérzékenységgel, izgulékonysággal és fáradékonysággal jellemezhető: neuraszténia. Rövid cikkben lehetetlen elkerülni bizonyos egyszerűsítést, ha olyan bonyolult kérdés tárgyalásáról van szó, mint a — napjainkban sűrűn előforduló — neurózisok problémája. iMig például a fertőző betegségek elleni küzdelem kimagasló eredményeket ért el, addig az idegbajok, a szív- és érbetegségek, valamint a daganatok gyógyítása és megelőzése terén lassú a haladás: pedig az utóbbiak egyre gyakoribbak a2 orvosi rendelőkben és a kórházakban. Nyugati államokból (köztük az Amerikai Egyesült Államok is) származó adatok szerint, a kórházi ágyak 45—55 %-át elme- és Idegbetegek foglalják le. Az idegbajok hihetetlen szaporodásáról tanúskodnak a rendelőintézek statisztikái is, éspedig nemcsak a nagyvárosokban — ahogy azt régebben gondolták — hanem vidéken is. A debreceni klinika orvosai egy alföldi falu összlakosságának egynegyed részénél találtak neurotikus tüneteket. Tehát valóban népbetegségről van szó, erre céloznak olyan jellemzések, mint a „korunk betegsége és az évszázad betegsége“. Az Egyesült Nemzetek Egészségügyi Világszervezete 1960-ban Ideg- és Elmeegészségügyi Világévet hirdetett meg az említett betegségek elleni küzdelem érdekében. Ml lehet az oka az Idegbajok terjedésének? Elsősorban a gyorsan változó életkörülményeket és a nyugtalan életmódot okolják. Az emberi idegrendszer csak bizonyos határon belül képes alkalmazkodni a követelményekhez, a megterheléshez, ezen túl működési zavarok lépnek fel. A tulajdonképpeni kórokok közé sorolják: a munkahelyi és családi konfliktusokat, a gyermekkorban átszenvedett lelki sérüléseket, az Idegrendszer csökkent alkalmaszkodásl képességét stb. Például: félelem a hivatásbeli sikertelenségtől, a főnökkel való nézeteltérés állandó szorongássá fejlődhet. A neurózisos megbetegedés a betegnek okozott gyötrelmeken, kudarcokon kívül, hosszú lefolyás és elégtex len gyógyítás esetén, olyan szervi betegségekhez vezethet, mint például a magas vérnyomás, a szivinforktus és a gyomorfekély. Izgulékonyság, fokozott érzékenység, fáradékonyság, alvászavar, fejfájás, rosszullét: a legismertebb neurózistünetek sora. Az ún. félelmi formánál Jelentkezhet önállóan vagy az említett tünetekkel együtt: a tériszony. A beteg nem talál magyarázatot arra, hogy miért van félelemérzése: ha pedig ellene akar szegülni, akkor szorongás és egyéb zavarok lépnek fel. A félelmi neurózis leggyakoribb gyermekkorban vagy azoknak a felnőtteknek körében, akik már fiatal éveikben idegzavarokban szenvedtek. A kórkép jellemzéséhez tartozik a tény, hogy igen gyakran a beteg egész személyisége eltér a szokásostól, Indulatai ingadozóak, néha indok nélküli dühkitörései vannak, kedélyvilága általában enyhén borongós. A neurotikus panaszok kezelését leghelyesebb ideggyógyászra bízni. Fokozott mértékben vonatkozik ez a súlyosabb — esetleg munkaképtelenséggel járó — kórformákra. Enyhébb esetben megfelelhet a rendelőintézeti, ambuláns kezelés. Itt pszichoterápia (az élmények tisztázása, felvilágosítás, az érzelmi feszültség megszüntetése, a megoldhatatlan nehézségek könnyebb elviselése, szuggesztló, hipnózis), gyógyszeres kúrák, (Mellpramín, Meprobamat, Frenolon), altatók Jönnek elsősorban számításba. A beteg főleg életmódja, életszemlélete rendezésével tehet sokat saját gyógyulása érdekében. Mindenütt a mértékletesség szempontját kell maga előtt tartania. Helytelen a kimerülésig feszített munka, a serkentő gyógyszerek használata (kimerült lónak nem ostorra, hanem pihenésre van szüksége“ — mondotta egy tapasztalt orvos) a kevés mozgás és a szabad levegő hiánya. Sportolók között tlzszerte ritkábban található idegműködési zavar, mint a nem sportolók körében. Naponta 1—2 órát töltsünk a természetben olyan munkával, ami testmozgást igényel. Józanul ítéljük meg képességeinket, kerüljük a hiú törekvést, életfelfogásunkat a józan mérték irányítsa! A megyei tanács székháza A fogadalmi templom, mellette a Dömötör toronnyal. A templom lépcsőjén ma a szabadtéri színpad áll I A Szegedi Szabadtéri Játékok híre lassan Európa határán túl ér, azért érezzük kötelességünknek, hogy néhány mondatban bemutassuk Magyarország e csodálatos városát. Mert csodálatos ez a város. Olyan, mint egy ékköves doboz, pedig csak a közelmúlt történelmét idézi, az előző századok mintha nyomtalanul futottak volna el a város fölött. „Ha röviden, egyetlen mondatban kellene megfogalmazni a Tlsza-parti város történelmét, ezt Írhatnánk le: román korát felégette a tatár, gótikáját, reneszánszát felperzselte a török, barokkját elvitte az árvíz, végül egy eklektikus stílusban épült város született, az 1879-es nagy árvíz után, a nyolcszáz esztendős Szeged helyén“. Az újkori krónikás egyetlen mondata lám egész történelmet tömörít. De nem csak ennyi Szeged. Móra Ferenc bizonysága szerint több mint húszezer éve él ember ezen a területen, itt éltek már a kőkorszakban is, átvonultak e földön az illírek, a kelták, a szarmaták s Attila hunjai. Bizánci feljegyzések szerint Attila híres sátorvárosa is ezen a vidéken állt. A néphit szerint Attila sírját is itt rejti a Tisza, de a három érckoporsót nemzedékek tudósainak sem sikerült feltárnia. A titkot híven őrzi a Tisza homokja. Árpád e helyhez közel, Pusztaszeren tartotta első országgyűlését. Itt kötötte a vérszerződést a hét vezér, itt osztották fel az országot a vezérek között, és 1945- ben ugyan e vidéken, Pusztaszerhez közel kezdték el elsőnek fel-Szegeden készítik a híres Plck-szalámit. Itt éppen Csehszlovákia részére készül nek a csomagok. u^ípe
