A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-29 / 5. szám
Az utóbbi napokban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Délvietnami Felszabadítást Front részéről több nyilatkozat látott napvilágot, amelyek szerint a VDK és a DNFF ezentúl is a jól ismert négy-, illetve ötpontos programot tekinti a tárgyalások alapjának. A vietnami nép politikai és katonai erőt e konstruktív elképzelések alapján kívánnak eljutni a békés megoldásokig. Az ilyen Irányú tárgyalások azonban — a nyilatkozatok tanúsága szerint — csak akkor jöhetnek létre, hogy ha az Egyesült Államok véglegesen és jeltétel nélkül beszünteti a VDK területének bombázását, a dél-vietnami nép képviseletében eltsmeri a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítást Frontot. Washington viszont ragaszkodik hozzá, hogy a bombázások beszüntetésének ellenszolgáltatásaképpen a VDK szüntesse be a dél-vietnami harcosok támogatását. — Egyelőre tovább folynak a terrorbombázások. Thot San faluban (Thai Btnh tartományj 30 iskolásgyermeket temetett be a föld egy legutóbbi bombázásnál. (APN) Mintegy 240 millió ember járul február közepén az urnákhoz Indiában, hogy megválassza a kétkamarás parlament: a Nép Háza és az Államok Tanácsa képviselőit. A politikai pártok képviselői már elindultak az indiai államokba, hogy meglátogassák a választókat. Gandhi asszony miniszterelnök már január elején megindította a választási kampányt And. hra Fradesh dél-indiai államban. — A választási nagygyűlést Brahmanandra Reddy, Andhra Pradesh állam jöminisztere nyitotta meg. jCTKj twuiiw-i Január 13-án New York „Queen's“ negyedében megrepedt a gázvezeték főnyomócsöve, a kitóduló gáz felrobbant és hatalmas tűzvészt okozott, melynek húsz, főként fából épült családi ház esett áldozatul. A rendőrség idefében evakuálta a környék lakosságát, úgyhogy emberéletben nem esett kár. (UPI) nem beszél a statisztika A 412,35 korona értékű lopott áruval november csúcshónapf Az eltulajdonítás esetei: egy vegyészmérnök körülbelül 80 korona értékű kacsát akart aktatáskájában kicsempészni, rajtakapták, viszszavették tőle, mert nem fizetett érte. Egy tanítónő közel 100 koronáért rendesen, körültekintően bevásárolt, cukrot, olajat, lisztet, vajat és húst tett a kosarába, aztán fizetés nélkül távozni akart, mondván, más üzletben vásárolta. Nem hitték el neki, sőt bebizonyították, innen vette el az őrucikkeket. Egy távolabbról érkezőnek vodkára fájt a foga, le is emelt táskájába egy üveget, mindössze 120 korona értékűt, de tetten érték őt is. Sok baj van a gyerekekkel, a fiatalokkal, ez utóbbiak, különösen a főiskolások, italra, feketekávéra, csokoládéra specializálják magukat. Többször megállapítást nyert már, hogy a lopás az esetek többségében nem menthető a szociális körülményekkel! De akkor mivel magyarázható? Kleptomániával, rosszindulat tál, telhetetlenséggel, a mások kárán érzett örömmel, — mert hisz az alkalmazottakkal fizettetik meg a leltári hiányt — a meggazdagodni vágyás mohóságával? Statisztikánk, ezt képtelen rögzíteni, csupán azoknak a pszichológusoknak a névsorát és számát közölhetné, akik ma már komolyan és országos méretben vizsgálják polgárainknak az államhoz, a társadalmi tulajdonhoz való viszonyulását. Egyetlen önkiszolgáló boltba mentem be, hogy elkészítsem idevágó statisztkámat, s amint már mondtam, a számok gondolkoztatnak, figyelmeztetnek. Én is gondolkozom és figyelmeztetek: ebben az egy boltban a tavalyi év mérlege 3031,90 korona veszteség lett volna, ha nincs tettenérés: 161 eset, 3031,90 korona. És csak ebben az egy boltban! De hány Ilyen üzlet van egy járásban, egy kerületben, Szlovákiában és az egész országban? Az 1000 koronás veszteségekből, mindjárt százezres és milliós összegek lesznek, a tórsadalom érzékenyen megkárosodik, s mert a társadalmat ml alkotjuk, végeredményben mi valamennyien szenvedjük el a károsodást? Kisebbre, kevesebbre zsugorodik az az összeg, amelyet a kormány évről-évre különféle juttatások formájában visszaszármaztat polgárainak. Sokunkban felmerül, hogyan lehetne az ilyen és ehhez hasonló lopásokat megszüntetni, megelőzni, büntetni stb.? Nos, nem akarom kétségbe vonni a nevelőmunka jelentőségét és hasznát, de egyelőre a legfontosabb nevelési tényezőt még a büntetésben látom. Ha valakit lelepleznek. tettenérnek önkiszolgáló boltjainkban, rendőrt hívnak, vagy felveszik az illető adatait és értesítik a munkahelyet, vagy a tettes! beidézik a Helyi Nemzeti Bizottságra és 50 koronára megbírságolják. Bizony, ez nem sok, ez semmi. Ha a villamoson potyautast csíp el az ellenőr, 30 koronára bünteti. Pedig a villamosjegy ára csak 60 fillér. S a büntetés ennek az ötvenszerese. Nem lehetne ezt így, Ilyen formában önkiszolgáló boltjainkban is érvényesíteni? Abból indultam ki, hogy jó dolog a statisztika, nélküle talán el sem tudnánk kép zelni az életünket, de a statisztikát még teljesebbé kellene tennünk, ki kellene egészítenünk azzal, ami szocialista erkölcsünk alakulásának, a társadalmi tulajdonhoz való viszonyulásnak évről-évre fokmérője! Évről-évre ki kellene mutatnunk, hol és mi ért érték érzékeny veszteségek társadalmunkat, a nemzeti vagyont stb. Mert önkiszolgáló boltjaink csupán példát szolgáltatnak ahhoz, amiről szóltunk, s amiről a statisztika mind a mai napig hallgat... MACS JÓZSEF
