A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-25 / 26. szám

XIX. FOLYTATÁS

Az öreg kútásó és társai szerszámokkal, világítóeszközökkel felszerelve indultak a kúthoz, hogy annak falát kibontsák. Siklósi bácsi közben a fegyverre kelt parasztokat gyűjtötte össze.

Rózsára is komoly feladat várt ezen a napon. A távolabbi falvakat kereste fel lóháton, hogy megvigye mindenüvé a parancsot.

— Holnap hajnalban a Nagyárokdűlőben gyülekezzék mindenki, akinek a feleségét rabságba vetették, akinek a jószágát elhajtották, akinek számadása van a labancokkal.

A nép fegyverre kelt. A hajnal már a gyülekező helyeken találta őket.

Ez alatt a föld mélyében verejtékes és kemény munka folyt. Az öreg kútásönak igaza volt. Rövid, de megfeszített munka után elérkeztek a vár falához. A munka keservesebb része ezután következett. Egyenként bontották ki a hatalmas köveket, araszról-araszra vékonyították a falat és közben nem tudták, hogy hová lyukadnak ki. Halk koccanásokkal próbálták lemérni, hogy milyen vastag még a fal.

A kapitány megbilincselve pihent a nyirkos cellában. Még nem tudta, hogy az ezredes elhatározta, hogy másnap reggel lefejezteti. Csak éjfél után hozták tudomására az ítéletet. Máté azon töprengett, ami vele eddig történt. Gondolataiban búcsút mondott a harcnak és Veronikának, szerelmének.

files füle azonban furcsa neszeket észlelt. Vesztenivalója nem volt. Bilincsével megkocogtatta a falat és várt. Nyomban jött a kocogtató válasz. Egyszer csak kő bukott ki a falból, gyertyaláng tört be p sötét zárkába.

— KI vagy? — suttogta Jakab.

— Máté! — csillant meg a kapitány szeme a gyér gyertyafényben.

Ébresztőt harsogtak a labanc-kürtök, amikor Pityik őrmester megjelent a kapitány cellájában. Összetört, halálfélelemtől rettegő rabot várt, de kemény ütést kapott helyette. Vasmarkok ragadták meg és mire magához tért, már lakat alatt volt. így jártak valamennyien, akik a kapitány elővezetésére a börtönbe jöttek. Végül a hóhér jött, hogy megnézze, miért késik áldozata a kivégzésről. Vele sem tettek kivételt. Máté a hóhér ruhájába bújt. Ebben az öltözékben indult megkeresni Eberstein ezredest, hogy a kínzásokért leszámoljon vele.

A napok óta fogva tartott asszonyok elkeseredetten várták azt a pillanatot amikor kitörhetnek a börtönből. Az éjszaka megállapodtak ab ban, hogy Viktor mester vezetésével megrohanják a fegyverraktárt, majd a kaput foglalják el és utat nyitnak a hajnalban érkező parasztoknak

Az ezredes izgatottan sietett a börtönből visszaérkező „hóhér“ elé.

— Hol az őrmester? Hol vannak a katonáim? Meddig várjak még a kivégzésre? — ripakodott a vőrösruhás emberre.

— Ezredes úr, baj van odalent. Zajonganak az asszonyok, — mondotta a „hóhér“.

Folytatjuk