A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-25 / 26. szám

A tanító M it adhatott egy falusi tanító a leányának a könyvein és az álmain kívül? Mert ál­mai még egy falusi tanítónak is lehet­tek, mert az álmok nam kerültek pénzbe... Clara Zetkin is csak álmokat kapott az ap­jától, ez volt egész apai örökségei fis mégis a német meg a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló harcosa lett. leánya Ki viselje szívén a szegények és a megver­tek ügyét, ha nem az, aki maga is megizlelte a szegénységet, a nyomorúságot? Elűször jöttek a könyvek, a tanulás... S az­után a munka. Mert nagyon jól tudta, hogy a szegényeket nem elég megérteni, harcolni is kell az ügyükért: a legigazabb ügyért. Látta, hogyan élnek, félnek és remélnek az emberek. S fájt neki a torkonragadott élet, a földönfutó élet és a porbancsúszó élet... A 70-es években bekapcsolódott a német munkásmozgalomba és meggyőződéses mar­xistává lett. 1881-ben pedig már az illegális szociáldemokrata párt tagja. Agyonfáradt munkások mentek az utcán, megrokkantan, fáradtan. Az egész heti robot terhét viselték rendes ruha helyett. Azután el­tűntek egy sötéten ásító kapu mögött. Itt már nyugodtan szólhattak egymáshoz: — Nem is tudtam, hogy te is . .. — Már régen, pajtás! Már régen párttag vagyok Te is a gyűlésre jöttél? Ma este Clara beszél. — Tudom és mégis elkésteml Kinyitottak egy ajtót, megcsapta az orrukat u mosdatlan testek és a dohány szaga. De ugyanekkor már hallották Clara hangját is: ... végtelen nagy vágyak jajongnak bennünk, de álmaink-vágyaink mese-útvesztőkbe jutot­tak. Vonszoljuk a gondigákat, kereszteket... Kezünk, lábunk, lelkünk reszket, meggyötör­nek bennünket... A gyengeség dermeszt és a gyűlölet éget bennünket, mert szeretnénk mi is emberek lenni! Amikor kimondtuk először, hogy: szabadság!" — az urak csak bámultak bennünket, mint egy csodabogarat! Hogyan is születhetett ilyen szó, ilyen gondolat a mici­sapkák és a veritékes homlokok alatt... Nevet­séges is lehet, amikor a féreg szabadságról fecseg! Mert mi mindnyájan csak férgek va­gyunk az ő szemükben! Elvtársak, de emberek vagyunk mi egyálta­lán? Talán csak gépek vagyunk és ha kapunk is néha üzemanyagot, vacakot, csak arra elég, hogy holnapig éljünk és dolgozni tudjunk ér­tük — nekik! Feleséged üres és hideg tűzhely mellett ál­modik koldus otthonodban és korgó gyomrod­ban étel helyett méreg és gyűlölet van! Emel­jed fel a fejed és értsed meg, végre értsed meg: HA TÉRDELSZ ELŐTTE, ÖRlAS A ZSARNOK! KELJ FEL ÉS MEGLÁTOD, HOGY TE NA­GYOBB VAGY! De ma még kevés a könny, a szerelem, a köl­temény! Ma százmillió ököl kell: férfiököl — kőkemény... Csakhamar a hatalmasok fülébe jut, hogy Clara Zetkin forradalmár. Lázltja és szervezi a munkásságot. Menekülnie kell. A francia, olasz, svájci és osztrák—magyar munkásmoz­galomban szerez újabb érdemeket. Részt vesz a II. Internacionálé megszervezésében, majd az első világháborúig az Internacionálé kongresz­­s. zusain szerepel. 1890-ben tér vissza Németországba és a nő­­mozgalomban tevékenykedik, a német munkás­nők lapjának a főszerkesztője. 1907-ben az ő kezdeményezésére hívják össze az első nem­zetközi nőkongresszust és ezen a Nemzetközi Núszövetség első titkárává választják. Rosa Luxemburggal harcol a militarizmus és a gyarmati elnyomás ellen. 1919-től élete végéig Németország Kommunista Pártjának egyik szervezője és Központi Bizottságának tagja. Maga Lenin elvtárs is igen nagyra értékelte. Mindenki, mindenki szerette a hatalom urain kívül, mégsem otthon halt meg, hanem Moszk­vában. A hamvait tartalmazó urnát a Kreml falában helyezték el. Igen, ott a tábla: ......Clara Zetkin, szül. 1857-ben, meghalt 1933-ban“. Edényeink gondozása A zománcedény mindaddig, amíg hibátlan, lúgra, sarvra nem érzékeny. Bármit lehet tar­tani benne s bármivel lehet tisztítani. Gondo­san kell azonban bánni vele, mert ütéstől vagy hirtelen hömérsékletváltozástól lepattoghat a zománca. Az ételbe kerülő zománcszílánk rend­kívül veszélyes. Éppen ezért a zománcedényt óvni kell az ütődéstől, a forró edénybe nem szabad hideg vizet önteni. Ha nem feltétlenül szükséges, a zománc­edényt ne mossuk tisztítóporral vagy kőporral. Bámulását eltávolíthatjuk, ha nyers burgonyát főzünk benne, így egy éjszakán át állni hagy­juk, majd még egyszer felforraljuk. A vlzkö­­vet 10 %-os ecetes oldattal vagy erős sós ol­dattal távolíthatjuk el. Utána ajánlatos szódás vízzel kimosni, mert ez közömbösíti a savat. Meghosszabltjuk élettartalmát azzal, ha az első használat előtt félig töltjük vízzel, felmelegít­­iük és a vizet fél óráig forraljuk benne. Az alumíniumnak az az előnye, hogy rendkí­vül gyorsan felmelegszik, könnyű és nagyon tartós anyag. Az alumínium-edény inkább fő­zésre alkalmas, mint tárolásra. Használat köz­ben elkerülhetetlen az oxidálódása. Ettől azon­ban nem kell megijedni, mert az aluminium csak a felületén oxidálódik, nem mint a vas, ahol az oxldálódás egészen mélyre hatolhat. Az alumínium oxidálódása nem ártalmas, sőt a felületén képződő anyag egyenesen az alu­mínium védelmére szolgál. A vízköves lerakódást ecettel lehet kimosni belőle. Ha állandóan csak víz melegítésére akarjuk használni, tanácsos újkorában ecetes oldatba mártani. Tisztításra nem szabad sem szódát, sem szemcsés tisztítóport használni, mert ezek ártanak neki. Forró vízzel, finomabb mosóporral kell rendben tartani. Ha az alumíniumedény nagyon megfekete­dett, főzzünk benne almahéjat, ettől újra vilá­gos és tiszta lesz. Ha a fenékhez ég valami­lyen étel, forraljunk benne egy fej vöröshagy­mát bőséges vízzel. Az odaégett ételmaradék feljön a víz színén képződő habbal s utána az edényt könnyen kimoshatjuk. G333” § Úszáshoz, csónakázáshoz, teniszhez

Next

/
Thumbnails
Contents