A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-06-18 / 25. szám

Alakulásuktól napjainkig mindenkor a magyar népművészet haladó hagyományai­nak, dal, tánc, zene, népviselet, diszitfi — és meseművészetnek kutatása és magas­fokú művészi feldolgozása volt a céljuk. Küldetésüknek becsülettel eleget tettek. Bejárták a világot, és ahol megjelentek, si­kert arattak. Megnyerték a szépre szomjú­­ző embermilliAk szivét. A béke harcos szószólói művészetükkel egymás tiszteletére és megbecsülésére ne­velték az embereket. Hazájukban, Magyarországon is méltó elismerésben részesülnek. Az együttes a Munka VOrSs Zászló Érdemrend büszke vlselóje. Rábai Miklós, az együttes művé­szi vezetője pedig Kossuth-díjas érdemes művész. GombasSögön bemutatásra kerülO mű­soruk előtt Így vallanak magukról: A népi kultúra az emberek Örömeinek és gondjai­nak, hétköznapi szokásainak és ünnepi ha­gyományainak művészi kifejezője. A ma­gyar nép dal-, tánc és zeneklncseinek tár­háza igen gazdag. Bartók Béla és Kodály Zoltán kezdték meg az 1900-as évek ele­jén a magyar népzenei folklór feltárását. Mozgalmuk lassan kiterjedt a népi művé­szet más területeire is. A második világ­háború után, mint rügyek a fán, százával nóttek ki az amatOr énekes-táncos csopor­tok. Felcsendültek a már-már feledésbe merült régi dallamok, lelkes fiatalok tol­mácsolásával színpadra kerültek az apák, nagyapák dalai, táncai. Az általán érdeklő­dés szinte parancsolóan követelte egy pél­damutató, reprezentatív, hivatásos együt­tes létrehozását. így alakult meg 19S0 Őszén a Magyar Állami Népi Együttes, amelynek most van harmadszor módjában bemutatói műsorát Csehszlovákiában s elOször a gombaszögi fesztiválon. A Magyar Állami Népi együttes három művészeti karból áll: ének-, zene- és tánc­kar. „A folklór nem végcél, csupán talaj — melynek alapján a művész alkothat...“ — mondotta Rábai Miklós, az együttes mű­vészeti vezetflje. S valóban a „Drágszál! táncszvit“, a „PásztorbAoló“, a „Szüre­ten“, vagy az „Ecseri lakodalmas“ abból a népművészetből fakadt, amelyet évszáza­dok generációi készítettek elő. Az együt­tes ének-, zene- ás tánckara élettel tölti meg az önmagában nagyrészt élettelenül szunnyadó hagyományt. Az együttes a ma­gyar nép mindig megújuló fiatalságának szimbóluma, a cslzmás-furulyás Orpheus, aki visszahozza Eurydikét az alvilágból — a dal, a tánc szépségét —, és a legtisz­tább fényre, a ma embere elé vezeti. Az együttes eddig 350 000 km utazott, Eu­rópa, Ázsia, Eszak-Amerlka és Latin-Ame­­rlka 27 országában, PekingtOl — Mexikóig három millió néző előtt mutatta be művé­szetét. Fellépett: Anglia, Argentina, Auszt­ria, Belgium, Brazília, Kína, Chile, Cseh-ElsO szerelem. Itt már a kis ügyetlen legény párjára talált Az együttes zenekara, Albert István vezető prl mással az élén még Farsang BekOlcén. A farsang a vidámság, a mókázás és a mulatozás idő­szaka Menyasszony tánc az Ecserl lakodalmasból Gomlmszögöii

Next

/
Thumbnails
Contents