A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-11 / 24. szám
Ku to (iyiila ewnléhezete Tíz évvel ezelőtt halt meg századunk egyik legmarkánsabb magyar festőegyénisége, Rudnay Gyula. Elhunyta Idején lett éppen 79 éves — érdekes művészpályát, nagyszerű életművet hagyott maga után. 1878-ban született, abban az esztendőben, mint Krúdy Gyula. Rudnay — Krúdyhoz hasonlóan — a korforduló legstílusosabb megszemélyesítője, mindketten olyanok, hogy élményanyagukkal, nosztalgiáikkal a múlthoz tartoztak, meglátásaikkal, kifejező eszközeikkel a jövőt készítették elő. Sejtelmesség, romantika, mesevágy, képzelem szövi át művészetüket, színes vízió minden művük, de olyan látomás, mely meglepően hasonlít a valósághoz. Az első világháború végén mutatkozott be Rudnay Gyula gyűjteményes kiállítással az Ernst Múzeumban. Nagy sikert aratott, legjelesebb képzőművészeink között kezdték őt emlegetni. Valójában ez a kiállítás zárja le munkásságának első periódusát. Eszmeileg egységesek, tendenciájukban kritikai jellegűek pályájának addigi évtizedei, a parasztság sorsát tükrözik művel. Dolgos öregasszonyok, öreg parasztházaspárok, táncraperdülő csavargók, esett szép szomorú fejekkel itt-ott ösz-Rudnay Gyula: Gémeskút szehajló magyarok, mezei munkások, falusi udvarok töltötték meg képeit. —■ E szakasz csúcsa a háborús idők termése, mely mindenek előtt a „menekülők“ tárgykörében ért el lenyűgöző megoldásokat, festőlleg, tartalmilag remekművű kompozíciókat. Mint nagyothalló póttartalékos Losoncon szolgált, ahol a galíciai frontmozgások következtében átélte a földönfutók szörnyű megpróbáltatásait. A lidércnyomásként kísértő látványok komor átköltésben kerültek vásznaira. A háborút követő polgári forradalom, majd a Magyar Tanácsköztársaság Rudnay Gyula működésében is a nyílt népszeretet végakkordja. A fehér terror felülkerekedésével minden demokratikus ellenzékiség gyanússá vált. Ez időtől megnövekszik Rudnay produkciójában a tájképek száma, előadásmódjukban a viharos hangvételtől fokozatosan visszatér a nagybányai „teli levegőkhöz, az árnyéktalan természethez. Alakos festményeivel nem ment ez a vlszszavonulás. Eleinte a rézkarctechnika fedezékével védte népi szemléletét, a hárommillió koldust rongyosan bár, de ártatlan foglalatoskodás közben ábrázolta, amint kútra megyen, szénaboglyában hál, alkalmi munkára vár. Közben Lyka Károly javaslatára főiskolai tanár lett. Jó kedvvel, ambiciózusan tanított, festőgenerációk egész sora őrzi szakmai hozzáértésének tanulságait. A felszabadulás után részt kért a vidéki valóság megváltoztatásának nagy művéből. Baján „népi festőakadémiát“ nyitott, hogy a környék lakóinak tehetséges fial, leányai könnyebben léphessenek fel a művészeti élet fórumain, s mint a legilletékesebbek szóljanak a nép nevében. Húsz év élőt ti kezdeményezését röviddel utóbb a szocialista építés alkotmánya a népi demokratikus rendszer alaptörvényének nyilvánította. T. G. — Vannak még csodák --------------------------------------------A fenti címmel került színre Vafányl Béla első darabja Kassán. A vígjáték akörül bonyolódik, hogy egy Kubába küldött szerelőt üzemi baleset ér és hír érkezik állítólagos haláláról. A „halott“ azonban egészségesen visszatér. A felesége körül Időközben szövődó események adják a vígjáték témáját. Vajányl nem boncolgat társadalmi problémákat, csupán rámutat egyegy olyan jelenségre, amely míndannylunkat foglalkoztat. A néző a humor görbe tükrében magára ismer — és jóízűen szórakozik. Szerkezetileg nem válnék a darab kárára, ha a szerző összébb fogná a keretet, s néhány ügyes húzással lerövidítené a bonyodalom feloldó részét. Kovács Károly rendező jó munkát végzett. Szerencsés kézzel választotta ki a szereplőket ts. Különösen Antal Pál, Lengyel Anna, Vajányl Béla, Anti Adolf, Majkrtcs Erzsébet és Pólyák Klára nyújtott jó alakítást. Elismerés Illett a Csemadok kassal helyt szervezetét, amiért lehetővé tette egy Induló tehetség müvének színrehozatalát. Loósz Dezső Nemes törekvések Nemesócsán A szépen gondozott park, a modern kultúrház láttán szinte városban érzi magát az ember. A község dolgozót nagy szeretettel, hozzáértéssel, a jövőre Is gondolva építették fel a kultúra othonát. Talán ennek Is köszönhető, hogy Nemesócsán újra nagy lendülettel folyik a kulturális tevékenység. A Csemadok helyt szervezetének élén már második éve Hagyó István tanító áll. A magyar kultúra terjesztésének veteránja, Földes Béla, fiatalos lendülettel szervezi a tánc- és színjátszó csoport munkáját. Ért a fiatalok nyelvén, nem csoda tehát, hogy az ifjúság tömegesen vesz részt a kulturális megmozdulásokban. Legutóbb Gárdonyi Géza: Fehér Anna című darabját adták elő nagy sikerrel. A színmüvet Belá Erzsi tanította be. A hazai bemutató után Ekecs, Lakszakállas, Bogya és Ekel következett. Az előadás mindenütt nagy sikert aratott. A szereplők — különösen Kalmár Árpád, Fehér László és Horváth Eva Anna megszemélyesltőjeként — Igen jó teljesítményt nyújtottak. A Fehér Anna után — mint Földes Béla mondotta — újabb darabot tűznek műsorra. Az újonnan megalakított tánccsoport az EFSZ évzárón lopta be magát a község dolgozóinak szivébe. Az egyre jobb formába lendülő zenekar — Vígh Géza tanító vezetésével — nagyban elősegíti a rendezvények sikerét. Mtnden vasárnap délután teadélutánra gyűlnek össze a fiatalok. Ilyenkor zene mellett szórakozhatnak este 11 óráig. A község dolgozót lelkesen támogatják a Csemadok helyt szervezetének tevékenységét. A közös munka egyre jobb eredményeket hoz. Andrtskin József A Fehér Anna két főszereplője: Horváth Éva és Kalmár Árpád
