A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-06-04 / 23. szám
Fáradlak vagyunk Szakemberek megállapítása szerint a fizikai megerőltetés folytán fellépő fáradtság kiveszőben van. Helyére az idegek kimerültségéből keletkező fáradtság lép. A nap kisütött, a hőmérő már jóval meghaladta a 20 Celslus-fokot, a központi fűtést régen kikapcsolták, és mindenfelé, de főként városon az emberek szombatonként, vasárnaponként fogják a hátizsákot, az uzsonnáscsomagot, esetleg csak a pénztárcát és nekilódulnak a zöldnek, domboldalaknak, ligeteknek,. erdőknek, ahol sok a fű, a fa, a jó levegő, s lehetőleg egy kis víz is akad. A városok környéke tele kirándulókkal, vörösre égett zsíros testek hevernek szerte a pázsiton, szóinak a tranzisztoros rádiók, szállnak a színes labdák, két napig paradicsomi gondtalanságban élvezzük az ősi gyönyörűséggel megajándékozott természetet, a pihenést és hétfőnként a munkahelyen egy-egy oldalpillantással állapítjuk meg, kinek volt a hétvége eredményesebb, aztán friss erővel látunk a munkához. Kedden, szerdán, már lekopik rólunk a ragyogás. Fáradtak vagyunk. Ásításokat nyomunk el, megállapítjuk, hogy gyengék vagyunk, mint az őszi legyek, s a tükörből fáradt arc, karikás szem néz ránk vissza. Miféle fáradtság ez, és hogy lehet ellene küzdeni? Ez a kérdés nem csupán .a legilletékesebbet, a fáradt embert érdekli, de a tudományos ■ világot is. Ez a gyors fáradás, a civilizáció terméke. Egy újságban azt olvastam, hogy a kérdésre orvosok ős pszichológusok százai keresnek választ, s a pszichológiai orvoskongreszszuson ez a probléma állott az érdeklődés központjában. Még mielőtt az orvosi kutatások részeredményeiről tennék említést, szólaljanak meg közvetlenül maguk a „betegek“. íme, egy művezető: „Teljesen klvagyokl Hogy én most bevásárolni menjek, sorba állni a kosarakért? Ilyenkor legnagyobb a tumultus, most tódulnak ki az emberek a munkából“. A felesége, hlvatalnoknő: „Bevásárolni, a gyerekeket hazahozni, főzni, mindent én sem bírok“. A férj: „Menj el a gyerekekért, útközben a csemegésnél végy valami hideget. Akkor főznöd sem kell, a mosogatnlvaló is kevesebb lesz“. A feleség: „Hideget! Tudod, hogy az mennyivel többe kerül? Már úgyis túlköltekeztünk“. (Egy megadó sóhajjal azért elindul, mert ez mégis könynyebb megoldás). Mindenki fáradt, Irtózik a sorbaállás gondolatától, s ha kell, fásultan áll a sorban, esetleg Idegesen számltgatja, lesz-e ideje erre, arra. A fáradtság és az a kínzó érzés, hogy semmire sem jut időnk, szoros összefüggésben van egymással. A ránk váró munka gondolata — amihez vagy nem fűlik a fogunk, vagy túl nagynak érezzük a feladatot, — bizony fáraszt. Nincs kizárva, hogy itt-ott eleinknek is voltak már hasonló érzései, de viszont korunkra sajnos általában ez a jellemző. Érdemes hát vizsgálat tárgyává tenni, mert hogy nem egyszerű elkényelmesedésről, pontosabban kifejezve lustaságról van szó, az bizonyos. A szubjektív érzések, vélemények után mit szól hát az orvostudomány. Mindenekelőtt megállapítja, hogy ma, az automatizáció korában, mikor már sok munkás inkább csak a gépeket kezeli, semmint saját kezűleg állítja elő a termékeket, és inkább az erre összpontosított figyelem a fontos, a munkások idegrendszere sokkal gyorsabban fárad ki, mint azelőtt. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a munkaidő állandóan rövidülő tendenciát mutat, nem jelenti azt, hogy fáradságuk csökken. Különösen a nagyvárosokban ahol a dolgozók komoly utakat tesznek meg munkahelyükre, és hazafelé menet. Ezt az időt lehetetlen megfizetni, de az ilyen napi „bumlizás" épp úgy kifárasztja az embert, mint maga a közbeeső munka. De lehet-e fáradt az, aki mondjuk egyáltalán, vagy alig dolgozik? Ogy látszik lehet, mert valaki, aki fáradtsárgól panaszkodott, arra a kérdésemre, hogy nagyon sok dolga akadt-e a munkahelyén, Így válaszolt: „Nem is, délig még csak elbabráltam valamivel, de később majd megölt az unalom. Mit gondolsz, az üléstől nem lehet elfáradni? Ha az ember semmi mást nem csinál, csak leüli a nyolc órát, hát az is éppen eléggé kikészíti“. Igen, vannak ilyen jelenségek. A kényelmes, semmi iránt sem érdeklődő ember is elfárad, sőt megfelelő készülékkel ez a fáradság pontosan ki is mutatható a testében. Ha menés közben, mondjuk kőkockákon haladva '{ki ne játszotta volna már ezt) arra ügyelünk, hogy csak minden másodikra lépünk, kifáradunk. A többnyire fekvő beteg elfárad a kórházban, holott ez a fáradtság nem ered betegségéből. A szabad idejét esetleg passzlánszozással elverő ember Is elfárad e művelettől. Mindebből következik a megállapítás: az unalom is fáraszt. Fáraszt az elszigeteltség, de fáraszt az állandó társaság is. Fáraszt a megfeszített figyelem, és fáraszt az unalom. Fáraszt az állandó lrrttácló mint például a gyakori telefoncsöngös, a villamos állandóan megújúló zörgése az ablak alatt. Az ilyen fáradságok felhalmozódása közbeiktatott valódi pihenések nélkül a gyomorfekélytől az Idegbetegségen át a szívinfarktusig vezethet. Még az álom sem biztos módja a fáradtság elűzésének. Az Idegrendszer ugyanis alvásközben is többé-kevésbá feszült állapotban maradhat, és ilyenkor másnap a férradtság nagyon gyorsan felhalmozódik a testben. Rendszerint úgy érezzük, hogy a fáradtsága érzet a lábainkban koncentrálódik. Vagyis ott Indít támadást, ahol leginkább akadályozhatja a mozgást. Azért úgyis fogalmazhatnánk, hogy a fáradtság mozdulatlanság, tehetetlenség, vagy legalább is csökkent képesség erőt venni magunkon, s a mozgásra, a cselekvésre, vagy igazi pihenésre mozgósítani erőnket. A fáradtságot gyakran inkább a munkakörülmények idézik elő, mintsem a munka. A fel tételek, a környező világ, amelyben az ember tartózkodik, akkor is, ha nem dolgozik. Remek dolog lenne egy olyan általános ellenszert találni, ami pirulák formájában lenyelve, min den rászorulónak egyformán segítene. Mit tehetünk tehát? Van-e ennek a veszedelmes baj nak hatékony ellenszere? Az emberi test és lélek ismerői és gyógyítói szerint az Ilyenfajta fáradtság ellen leghatékonyabb a belső egyensúly. A belső biztonságból fakadó lelki egyensúly biztosítja a pihenni tudást, a fáradtság érzésének elűzését. Amint ez az egyensúly felbillen, a fáradtság érzése Jelentkezik. Meg kell tanulnunk újra pihenni, hiszen meg kellett tanulnunk az évtizedek folyamán új és új körülmények között dolgozni. Oj, megváltozott munkafeltételek, új, megváltozott pihenést, kikapcsolódást igényelnek. Ha szabad Időnkben módunkban van azt a szórakozási fajtát válasz tani, amihez leginkább kedvünk van, a pihenés annál tökéletesebb, még akkor is, ha ez a kedvtelés nagyobb fizikai, esetleg szellemi erőkifejtéssel jár. A fáradtsággal járó kérdések most főleg azér, érdekesek, mert aktuális a „nagy" kikapcsolódás, a hosszabb pihenésről való döntés, hiszen közeleg a nyár, s a rövidebb hétvégéket felváltják a nyári szabadságok. Felhasználásuknál döntsön testi-lelki felüdülésünk, regenerálódásunk elsőrendű érdeke, hiszen a civilizációban — habár egyre több lesz a szabad idő — valahogy mégis nehezebb rátalálni a va lódl pihenés elveszett ösvényére. A Csehszlovákiai Magyar Col gőzök Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston l’ftszerk. helyettes: Ozsvald Árpád ľoslafiók C 398. telefon 513 04 Terjeszti a Posta Hírlapszolgíüa ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Szerkesztőség: Bratislava, [esen ského 8. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS Ústrednú expedíeia tlače, líra tisla va, Gottwaldovo nám. 4» VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Štúrova 4. előfizetési díj negyed évre 10.50 Kčs, fél évre 30, - Kčs. egész évre 70. Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk visz sza. CM CM Mit láttunk A togyasztáai cikkek árumlntavéaára nem tekinthet vissza olyan régi hagyományokra, mint a minden Össze) megrendelésre kerülő brünni gépipari vásár, és talán bevési)« nagyszabású is annál, de annál nagyobb érdakifldéara tarthat számot a közönség, a fogyaiztúk rászárOl. Igái, mielőtt megnyitnák a nagyküzttnaág számára, előbb a belás a külkereskedelmi szervek végzik el Üzletkötéseiket a kiállított mintadarabok alapján — milliárdos nagyságrendű üzletkötésekre kerül sor évrőlávre —, de altén a vásár rendelkezésére áll az űjdonságokra Aha* fogyasztóknak. S ml minden közt lehet Itt válogatnll Kütüttáru és rokokő zongora, kertészeti kizgépek és campingfelszerelás, vlkendházak ás megrendelésre készülő, luznikivltelfl bútorok, háztartási cikkok ás igazi, hamisítatlan coltok (amiket az Egyesült Államokba exportálnak a osehtilovák fegyvergyá rak), bőrdisimüárn 6a optikai berendezések, s ki tudná felsorolni a csehszlovák fogyasztási Ipar számtalan itt kiállított gyártmányát. A Merkurla külkereskedelmi vállalat ízléses pavilonjában furcsa együttesre leszünk figyelmesek: a trúpusokon U kitűnően üzemelő, legkorszarűbb hűtőgépek mellett a faszéntüzelésS vasaié nagyanyáink korét Idézi. Anakronizmus? Kétségtelenül. De gondoljunk A galéntai bútorgyár különös ötlettel lepte meg a vésérlátogatókat: marhabőr bevonatú klubfotelfel élénk érdeklődést keltettek. Csak az a kérdés, hogy lehet elhelyezni egy Ilyen garnitúrát a modern „minllakésokban“? Haské P. felvételei
