A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-15 / 3. szám
Megjelent a Hét képes Magazinja Kapható a Posta Hfrlapszolgálat elárusító boltjaiban, a levélkézbesltőknél és a Slovenské kniha könyvesboltjaiban! A szép kivitelezésé Magazin a Hét 10. évfordulója alkalmából jelein meg. A tíz év legjobb riportjait nyfijtja olvasóinak s a legszebb magyar novellákat: kiemelkedő és rendkívül érdekes cikkeket közül a világ, Uletve az emberiség legégetőbb problémáiról, izgalmas és végig érdekteszitö filmregényt Dr. Sürgőről, humoros Írásokat és tréfákat, nagy emberek bölcs mondásait a szerelemről, a nőkről, a hűtlen férfiakról és asszonyokról, minden Idők legkalandosabb és legszánalomra méltóbb figuráiról, a bohémekről. A Magazin az 1967-es év naptárát is közli, amelyben szlovákiai magyar költők vallanak legkedvesebb hónapjaikról és a nagy székely tró, Tamási Áron meséli el az év tizonkét fiának izgalmas történetét. A könyvet gyönyörű hazai és magyarországi tájrészletek fényképei tarkitják, s Lőrincz Gyula művészi rajzai díszítik. A szerkesztőség jó szórakozást kíván a Magazin olvasóinaki 1945. január 17-én szabadították fel lengyel és szovjet egységek Varsót. A város épületeinek 80 százaléka pusztult el a háború folyamán, az 1 300 000 lakos közül csak 800 000 élte meg a felszabadulást. — A lengyel minisztertanács épülete Varsóban, előtérben Pontatowskt herceg szobra. fCAFj Az NDK híres télt üdülőhelyén, az Erzgeblrgében levő Oberwlesenthalban a téli sportok sok kedvelője tölti szabadságát. A másfél méteres hó Igazán kedvez a téli sportok szerelmeseinek. (Zentralbild) tanulsággal például egy járási szerelővállalat. Belső életéről keveset tudunk. Dolgozói vidékről regrutálódnak és szanaszét dolgoznak a járásban. A végzett munkák jellegéből következik, hogy az egyéni teljesítmények ellenőrzése nehézkes és áttekinthetetlen. Nem is sokat törődnek az ellenőrzéssel, az özemen belttli viszonyok személyi kapcsolatokra, Ismeretségre, kölcsönös elnézésre és „megértésre“ épölnek. Az özem vezetősége gyakran örül, hogy alkalmazottal nem hagyják ott, nemhogy szigorű munkafegyelemre szoktatná őket. (Egyébként a városi házkezelőségek és építési vállalatok között is találunk ilyen „megértő“ munkaadókat. Es még hány van ilyen?) S kialakul egy természetellenes társadalmi vállalkozás, mely ráfizetéssel dolgozik, természetesen az alkalmazottait is rosszul fizeti, állami támogatásból tartja fenn magát, és elégedetlenséget, bosszóságot, kárt okoz mindenkinek. Egy ilyen özem alkalmazottja hát a két fiatalember. Kölönben erőteljes, ögyes fiúk, mesterei lehetnének a munkájuknak, de minek? Nem érdemes. Azt a tizenkét százast havonta Így Is, ügy Is megkeresik, többet pedig ügy sem kereshetnek, mert az üzem nem fizet többet. Minek igyekeznének hát...? És miért igyekezzen az ember, amikor Így is megéli S amellett nem is él rosszul. Legényembernek elég az a tizenkét százas, amikor kosztot a szülők adnak, sőt ruhával, cipővel Is hozzájárulnak a fiuk életszínvonalának emelkedéséhez. A kereset Így csak zsebpénz tulajdonképpen. S a fiatalemberek lelke formálódik, életszemléletük érik, erkölcsök megszilárdul. A barátjuknak mór azt mondják: jó helyem van, keresek tizenkét százast, nem sok, de alig kell érte dolgoznom.. I Es a barátja is olyan helyet keres majd magának, ahol a fizetésért alig kell dolgozni valamit. Valóban, figyeljük meg életünk folyását, munkánkról szólva, milyen gyakran mondjuk egymásnak dicsekvésképpen, hogy nem keresünk ugyan rettenetesen sokat, de alig kell érte tenni valamit.. I Köztársasági elnökünk újévi beszédében erről a jelenségről mondta, hogy „vannak, akik azért akar|ák kapni a fizetésüket, hogy bejárnak a munkahelyükre .. S mindezt elnézi a társadalom? Barátom a két fiatalembernek azt mondta: na, maguk ugyan nem erőltetik meg magukat a fizetésükért .. I Számára ezzel elintéződött a dolog, ettől többet nem tehetett. Megállapította magában, hogy a fiatalemberek munkaerkölcse és felelősségtudata csapnivaló, s hozzágondolta még, bogy ez nem ritka dolog. Sőt... Tagadhatatlan, hogy társadalmunkban a szocialista munkaviszonyok kialakulásával és a demokrácia kiszélesedésével keletkezett Ilyen, a társadalmi érdekekekkel és tulajdonnal szembeni könnyelműség, közömbösség. Valahogy mindenki „úr" a maga munkahelyén, szakmájában és hatáskörében, leírva ezeket, a kakas jut eszembe, aki ugyancsak úr a maga szemétdombján. S a felelőségre vonás nehéz. Söpörjön csak inkább a maga házatáján, elvtárs .. I A felvázolt kép nem általános (szerencsére!), de eléggé jellemzője mai életünknek abhoz, hogy beszéljünk róla. Beszélni kell róla, mert tűrhetetlen. Egyetlen társadalom sem engedheti meg magának a ráfizetéses munkamódszereket, a felelőtlenséget és az „állam zsebéből“ való élősködést. Saját maga anyagi és erkölcsi alapjait ásná alá. A két fiatalembernek meg kell magyarázni, hogy ha kiküldik őket X. faluba villanyt szerelni, ez nem ok arra, hogy átücsőrögjék a műszakot. S ha nem értenék meg egykönnyen a becsületes emberi munka szükségszerűségét, olyan munkafeltételeket kell nekik teremteni, hogy dolozniuk is kelljen azért a tizenkét százasért. Sőt, ha akarnak, többet is kereshessenek. Ez a jövő — az új gazdasági irányítás — feladata, mely egyben szükségszerűség. Szükségszerűvé teszi a fiatalemberek és a társadalom érdeke egyaránt. DUBA GYULA
