A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-30 / 18. szám
megvan azonban a maga sajátos jellege. így Elge Rämets témáit szívesen választja a' nép mindennapi életéből. Az ő rajzaiban mindig van egy kis gyöngéd humor. Bruno Tomberg készítményeinek rajza viszont roppant tömör, szinte szófukar s egyben aszketikusan monumentális. A bőrdíszműveknél Is jóval népszerűbbek azonban a Szovjetunióban az észt ötvösművészet ezüst tárgyai. Észtországban a népviseletnek évszázadok óta tartozékai az ezüst ékszerek, dísztárgyak. Az észt ötvösök már a régmúlt időkben is messze földön híresek voltak. Napjainkban ez a művészet igen nagy lendületre kapott. A kecses, rendkívül finom ízléssel előállított észt ékszerek keresett cikkek a Szovjetunió minden köztársaságában. Az északi rokonaiknál készült melltűket, nyakékeket és más dísztárgyakat egyaránt szívesen viselik a grúz vagy az örmény, az orosz vagy az ukrán lányok és asszonyok. Ezek után érthető, hogy az észt ötvösművészektől szívesen tanulnak más nemzetiségű kollégái: oroszok, lettek, litvánok... A köztársaság mai ötvösművészete a régi népi hagyományokban gyökerezik, de mind technikáját, mind pedig formáját és tartalmát tekintve főleg mai elemekkel gazdagodik. Salme Raun melltűi, nyakékei és karperecéi főleg pompás színezésükkel kedveltetik meg magukat. Helge Raodik dísztárgyai viszont azért nagyon népszerűek, mert ornamentikájuk pompásan gazdag. Juta Vahtrame fémdísztárgyaiba mindig beledolgoz egy kis gyöngyházat, gránitot vagy- borostyánt, BŐR, s így teszi azokat különösen széppé. A fémből készült dísztárgyakat egyre elterjedtebben alkalmazzák a középületek enteriőrjeinek kiképzésékor is. A tallini Moszkva kávéház kimondottan kedves és szép réz pannóit pl. Salme Raun készítette. Érdekességként említjük meg. hogy 25 évvel ezelőtt Észtországban mindössze két ötvös-művész dolgozott. Ma már egész új nemzedéket tesznek ki azok, akik e téren kimondottan ilyen jellegű főiskolai képesítéssel rendelkeznek. Az észtországi dekoratív művészet egyik legfiatalabb ága a kerámia. Talán csak ennek nincsenek régi hagyományai az országban, csak századunk harmincas éveiben lett Észtországban a kerámia komoly művészeti ágazattá. A mai kerámiának azonban már megvan a maga jellege, a monumentalitás. Ez a művészeti ág ugyanis az Intim hangulatú magánlakásokból egyre merészebben tör ki a parkokba, a népes szórakozó helyekre, klubokba, kávéházakba, De sok díszes kivitelű, kerámiából készült edényt, vázát, teás- és kávéskészletet is alkotnak az észt iparművészek. Az Ilyen használati tárgyaknál Is arra törekszenek, hogy kiemeljék az agyagnak, ennek az egyszerű anyagnak a szépségét. A szövés viszont a népművészetnek az az ága, amely talán a legrégibb az észteknél. Ez érthető is, hisz valamikor a ruhától a takaróig és az övig minden házilag készült itt. A mai művészi szövések tehát nemcsak régi, hanem egyben nagyon gazdag múltra tekintenek vissza. A mai észek művészi szőtteseinek jellegét a népművészeti hagyományok és a mai világszemlélet harmonikus összellleszkedése adja meg. Ez pedig leginkább a szőnyegszövésben je lentkrizik. Észtországban a szőnyegszövés különleges helyet tölt be a már említett alkalmazott művészet fogalomkörében. Különlegeset, mert talán a legfejlettebb, és mert nagy a művészetek között, és mert nagy hatást gyakorol a nagyüzemlleg előállított termékekre is, ami pedig nem lebecsülendő dolog. Több mint 100 neves művész ápolja napjainkban az észt dekoratív művészetet, fejleszti azt a népízlést formáló aktív tevékenységével És ezek a művészek nemcsak az itt említett Iparművészeti ágazatokban alkotnak szépet és nagyot. Nincs a' dekoratív művészetnek olyan ága, amelyben az észt mesterek ne hívták volna fel magukra a figyelmet otthon és külföldön egyaránt. Ford.: P. J.-né Faliszőnyeg — M. Adamson terve FÉM,.. Teáskészlet — Eric-Adamson , az Észt SZSZK érdemes művészének Éva Bagdaszarjan diplomamunkái munkája. Óriási érdeklődés mellett zajlik le minden évben az észt népművészeti fesztivál 5
