A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-30 / 18. szám

Komarov tragikus halála Hétfőn a Szojuz-l űrhajén végzett próbarepülés befejezésekor tragikus haléit balt Vlagyimir Komarov mérnök-ezredes, as SZXP tagja űrhajós pi­lóta, a Szovjetunió Hőse, a világűr meghódítóinak egyike. Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak nóksége ás a Szovjetunió Minisztertanácsa mély részvétét fejezte ki az el hnnyt családjának. Hivatalos jelentés szerint Vlagyimir Komarov teljesitette a Szojuz-l űr hajó programját, amelynek során több manővert és egyéb tudományos kí­sérletet hajtott végre. A program végeztével bekapcsolták a tákezómo­­torokat, az űrhajó csökkentette első kozmikus sebességét és behatolt az atmoszféra sűrűbb rétegeibe. Hét kilométer magasságban a kabinból ki­bocsátották az ejtőernyőt, de az ernyő kötelei összacsavarodtak, fgy nem nyílt ki, és az űrhajó nagy sebességgel a földre zuhant. Vlagyimir Mihaj­­lovics Komarov abban a pillanatban szörnyet halt. A Szovjetunió párt- és állami szervei úgy határoztak, hogy Vlagyimir Komarovot a Vörös téren, a Kreml falába helyezik örök nyugalomra. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége határozatot hozott, hogy Vlagyimir Mihajlovics Komarov űrhajós ezredest — in memoriam — másod­ízben is az Aranycsillag rendjellel tűnteti ki, és Moszkvában emlékművet állíttat a tiszteletére. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciája Hétfőn megkezdődött Karlovy Vary ban az európai kommunista és munkáspártok konferenciája. A Karlovy Vary-i (konferencia résztvevői határozottan elítélték a vietnami agresszív háborút, ös szolidaritásukat fejezték ki a vietnami nép hősi harcával. Az eu­rópai 'kommunista és munkáspártok konferenciájának résztvevői felháborodással Ítélték el a Görögországban végrehajtott katonai puccsot, amelyet az elkövetkezendő választások vereségétől főive a királyi udvar és a szélsőjobboldali elemek szerveztek az Egye­sült Államok militarista köreinek támogatáséval. — Vasárnap ér­kezett meg Karlovy Varyha az SZKP küldöttsége Leonyld Brezs­­nyev vezetésével, akit a pályaudvaron Antonín Novotný, a CSKP első titkára üdvözölt. (CTK) a kedvtelésemmel Összefüggő tevékenység Igé­nyesebb, mint a munkám, amelyikért jutalmaz nak. Mégis csinálom. Na de ne feledkezzünk meg az Illendőségről sémi EgészségetekreI — A minap találkoztam Pistával és elbeszél­gettem vele. Tudfátok melyikkel? Azzal a nyug­talan kertészünkkel. Furcsa emberi Képzeltétek, fejébe vette, hogy paradicsomot, uborkát, de alapjában véve — elképzelése szerint — akár­milyen más zöldségfélét télen-nyáron termelni fog. Nem az üvegházban. Kint a szabadban. A kertészet területét egész éven át termékennyé akarfa tenni. Magyarázott is valamit, rajzokat ts mutatott, fizikai képleteket. Tudom ts én mi az. Nem értek hozzá. Mindenesetre, érdekes hobby­ja van. — Talán a „100+1"-ben olvastam, hogy egy amerikai üzemben az automatizálás következté­ben a feleslegessé vált munkásokat életfogytig­lan tartó fizetett szabadságra küldték. A szabad­ságolt munkások a teljes fizetésüket kapták. Ele­inte örültek az új helyzetnek, sokáig aludtak, sé­táltak, vendéglőben ts elüldögéltek. De hamaro­san meguntak mindent. Idegesek lettek, megbe­tegedtek a semmittevéstől. — Ismeritek az Öreg Kőcsert? Betöltötte a hat­vanadik életévét. Nyugdíjjogosult. Szép nyugdíja volna, hiszen magasan az átlagon felül keresett. Azt hiszitek, hogy el akar menni? Ä! Dehogy. Dolgozni akar. „Ráérek én még a henyélésre" — mondja. Hát tgenl Furcsa lény az ember. Ha azt mon­dod neki: dolgozz, pajtásI — akkor utálja a mun­kát. Ha azt mondod neki: nesze, itt a pénz a megélhetésre, eredj haza és ne dolgozz — meg­betegszik munka nélkül. Ha szabad szombatot adsz neki, mondván: maradjál otthon, pihenni, fizetésed nem lesz kisebb, — otthon marad ugyan, de nem pihen. Mtért van ez? Miért Ilyen az ember? ßn azt hiszem, hogy a munka, a cse­lekvés az ember szerves részét képezi; akár a kéz, vagy a láb, vagy a szem. Munka nélkül meg­gondolt, ésszerű, céltudatos cselekvés nélkül az ember nem ts fejlődött volna emberré. Az ős­ember, ha nem tanulta volna meg a kő célszerű felhasználásának módfát, ma Is ősember, vagyis az állatok fajtájának egyike volna. Talán ezért van az, hogy az ember nem tud munka nélkül, tétlenül élni. Megszűnne ember lenni, ha meg­szűnne cselekedni. — Hát a nagyurak, a ktzsákmányolók, az tn­­gyenélők és a henyélők? Azt akarod mondani, hogy azok nem emberek? Vagy hogy azok ts dolgoznak? — Dehogynem, azok ts emberek, Ok is tevékeny­kednek, sőt, bizonyos értelemben azt Is lehetne mondani, hogy dolgoznak. Igában tartant a rab­szolgákat, munkára kényszeríteni a jobbágyokat, furfangos módszereket kieszelni a munkások ki­zsákmányolására — ez munkát, megerőltetést, tevékenységet Igényel. Méghozzá nem Is köny­­nyűt, A kaszafúró munkája Is nehéz, de még ve­szélyes ts. A sikkasztás, a köztulajdont képező tárgyak rongálása, az emberek Olésére szánt fegyverek gyártása — ez mind cselekvés, mun­ka. Miért lázadoztak a kizsákmányolt osztályok tag fal klzsákmányolólk ellen? Talán azért, mert henyélni szerettek volna? ö, nem. Nem azért. Inkább sejtették, mintsem hogy tudatosan látták' volna, hogy a munkának két fajtája létezik. Van hasznos munka és van haszontalan munka. Van­nak emberek, akiknek a munkája abból áll, hogy az élethez szükséges javakat termelik, és van­nak emberek, akiknek a munkája csak az, hogy a termelt javakat fogyasszák. A lázadozók nem akartak szerepet cserélni. Csak azt akar­ták, hogy a termelő, a hasznos,, az embert formáló munkában mindenki vegyen részt, a ter­melt javak elosztása pedig egyenletesebb legyen. Mert a rabszolgasorsban végzett munka, megalázza, butítja, elaljasttja az embert. De a kt­­zsákmányolók ts kivetkőznek emberi mivoltuk­ból. A kizsákmányoló kegyetlen, minden gaztett­re képes, érzéketlen egyén, Inkább állat, mint ember. — Barátaim, azt javaslom, tartsunk koccintást szünetet! Az eddigiekből arra lehet következtetni, hogy az igaz, az embert formáló munka az, amit az ember szívesen, meggyőződésből, szinte belső parancsra, belső „muszáf-ból csinál. Elképzelé­seim szerint az így értelmezett olkotómunka az osztály nélküli társadalmi rendszerben, a kom­munizmusban valósul meg teljes mértékben. Koccintsunk az alkotó, szabad munka sikerei­re. Az emberi ismereteket gyarapító, az ember formáló hasznos tevékenységre. Koccintsunk a kommunisták egészségére, a vtlágbékét szorgal­mazó erők stkeretre! Koccintsunk május elsejére, a nemzetközt munkásszövetség, az alkotómunka ünnepéreI ONDREJ REPKA

Next

/
Thumbnails
Contents