A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-01 / 1. szám
O O kosztőt, írót, színészeket. S kiderUl, hogy a véletlen kitűnő segítőtárs is lehet egy szellemes irőnak és a rugalmas, alkalmazkodni tudó együttesnek. A szerző Lasica és Satlnsky meg a rendező Jaromlr Vasta legalábbis ezt állítják. De ezt állítja a minden nehézséget jókedvvel legyűrő szinészegyüttes is, amelynek munkáját egy szép őszi napon lestük meg a pozsonyi utcákon. A statisztériát nemegyszer a gyanútlan járókelők szolgáltatták és szerepel a Véh nevű hattyúfehér kis Dunajáró Is, ami éppen frissen került ki a gyárból. Ezek mellett a „nem hivatásos szereplők“ mellett persze e munka java mégis a színészekre marad. Hogy kikre irányul a tévé objektiv akkor az utcákon a Duna parton? Tessék, néhány név: Valdemar MatuSka, Václav Neckar, akinek népszerűsége, a „Szemmel tartott vonat“ című film főszerepe óta óriásira nőtt. Vondračkovä és KubiSová, — a táncdalfesztivál óta őket nem kell külön bemutatni. Tony Sheridan, a Hamburgban élő angol énekes, az ismert Kratochvil—Lomsky-házaspőr, Szabó Olga, Josef Kristóf, Tatjana Habinska, Zdenfik Sychra, Andrej Jarabek, Karel Skoval és még sokan mások. Végigkísérik őket a jólismert utcákon, találkozunk velük a borozókban, és a Véhon, ahol a hajó jókedvű legénysége is közreműködött. Mennyi fejtörés, mennyi munka, mennyi akarat, hogy egy esténk, egy éjszakánk színültig teljen vidámsággal, hogy egy gombostfinyi hely sem maradjon, szorongásnak, árnyaknak. Milyen jó lenne, ha az utána következő 365 napon át is tennénk valamit mi emberek ennek az érdekében. Talán nem is lenne olyan nehéz, Érdemes lenne rajta kicsit elgondolkodni. Es hát persze mindenkinek jó mulatóst kívánunk, a szilveszteri műsor mellett egy boldog új esztendőt. O. K. Két ismert színész és egy (még) ismeretlen kislány A TV nézők egészségére! Tony Sheridan 5
