A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-04-23 / 17. szám

Vitalij Kapitulov tudott legtöbbet a sors igazság­talanságáról az egész világon. Aránylag fiatal kora ellenére erősen kopaszodott. Már ebben magában megsejdltette az igazságtalan nemezist. — így van ez, könyörgöm — szokta mondani' ke­sernyés mosollyal. — Nem tudják megbecsülni az embereket minálunk. Miattuk kopaszodott meg az általam képviselt kultúregység. Ha én nyugodtan él­hettem volna, vajon kopasz lennék, ha szabad kér­deznem? Mi az, hogy kopasz? Olyan dús hajam len­ne, de olyan! És ezeken a szavakon senki sem csodálkozott. Min­denki hozzászokott, hogy Vitalij örökké panaszkodott a környezetére. Reggel, amikor tízórai, mély alvás után felébredt, azt mondta a feleségének: — Csodálatos, mennyire nem értenek nálunk ah­hoz, hogy megbecsüljék az embert, egyszerűen nem tudnak értékelve viszonylani az emberhez. Nem tud­nak, és nem {.karnak! — No jó, elég volt már — válaszolta a felesége. — Te is olyan vagy, mint a többi. Nem engeded, hogy kibeszéljem magam, kifejlesszem a gondolatai­mat. Tegnap Ogorodnyokovék tizenegy óráig kornyi­­káltak a fülembe azzal a harmonikával, kiszedték az idegeimet. Persze, amíg él az ember, addig nem törődik vele senki. Majd ha meghalok, akkor fogják megérteni, milyen embert vesztettek el, milyen kul­­túregységet nem tudnak megbecsülni! . .. — Ne beszélj ilyeneket, Vitalij! — sóhajtott a fe­lesége. — Nem szabad. — Meghalok, meghalok — hajtogatta Kapitulov. — Majd akkor ugyanezek az Ogorodnyikovék azt fog­ják mondani: „Nem becsültük meg Kapitulovot, ki­zsigereltük az idegeit ezzel a harmonikával, jaj ne­künk!“ Te is azt foogd mondani: „Nem kíméltem meg az uramat, jaj nekem!“ Az asszony sírva fakadt, és esküdözött, hogy meg fogja becsülni. De Vitalij nem hitte el. — Az emberek vadállatok — mondta-, és te is az vagy. No, látod, most beijedtél a felelősségérzettől, és a nyakamra bugyolálod 3zt a -sálat. Ugyebár, teg­nap nem kötötted a nyakamba, nem akartál óvni a meghűléstől? Persze, mindig ilyenek az emberek. Meghűlök és elpatkolok. Ennyi az egész. Csak a kre­matóriumban fogják megérteni, hogy, kérem szépen, mi is történt, micsoda erőt süllyesztenek, a kemencé­be. No, megyek! ... Ne bőgj, kérlek, ne ásd alá az idegrendszeremet. Kapitulov hatalmas csapásokat mérve jobbra-balra, elsőnek furakodott fel a villamos peronjára. Súlyos, drappszínű fenekével egy ifjú polgártásnőre támasz­kodva, akinek sikerült helyet szereznie a pádon, Vi­talij szárazon jegyezte meg: — Micsoda vadság! Középkor! Ilyen kínzókainrá­­ban kell utaznom mindennap. Ennek a megjegyzésnek a megszokott hatása volt: a kocsi belsejében elcsitult a zaj, és minden fej Vita­lij felé fordult. — Az emberek vadállatok — folytatta szomorúan. — Egy szép napon lekászálódok majd a villamosról, és meghalok. Vagy még egyszerűbb lesz a dolog — még a kocsi belsejében jobblétre szenderülök. Mert ki vagyok én Jelenleg az önök számára, polgártár­sak! Egy utas! Egy közönséges Iksz, akit kényszerí­teni lehet, hogy órákon át ott álldogáljon egy túl­zsúfolt kocsiban. Nem tudják nálunk megbecsülni az embert, ezt az élő anyagot, amely arra szolgál, hogy az ötéves tervet négy, sőt három és fél év alatt tel­jesítse. De amikor majd élettelenül fogok elvágódni a padok között, akkor majd a fél kocsit kiürítik. Csak feküdjön, polgártárs, fogják mondani majd. Van itt hely magának. Most pedig állnia kell az embernek inaszakadtáig. Ilyenkor az ifjú polgártársnő elpirult, és sietve fel­ugrott: — Üljön le, kérem, az én helyemre. — Le is ülök — válaszolta Kapitulov méltóság­teljesen. — Köszönöm, ifjú hölgy. Amint Kapitulov elérte a célját, azonnal kitereget­te az Izvesztyiját, és olvasni kezdte a halálhíreket. Időnként akkorákat kiáltott, hogy az egész kocsi hal­lotta: — Csak gyönyörködjenek benne! Megint beadta egy a kulcsot munka közben. „A helyi bizottság és az ad­minisztráció mély fájdalommal tudatja, hogy időnek előtte elhalálozván. ..“ Nem vigyázták rá, nem be­csülték meg. A halotti tüdósítás már fabatkát sem ér! ... Kapitulov megérkezik a munkahelyére, morcosán köszön, leül, mélyet sóhajtva leemeli svéd Íróasz­tala redőnyét. — Mintha Vitalij ma sápadtabb volna, mint más­kor — suttogják a tisztviselők egymásnak —, bizony kímélni kell szegénykét. — Tény és való, nálunk úgy bánnak az emberrel, mint kocsis a lovával. — Tegnap Vitalij nekem panaszkodott. Annyi mun­kát varrtak a nyakába, azt mondja, hogy nincs re­ménye hosszú életre. Persze, én is ember vagyok, megsajnáltam. Vállaltam a munkáját, és magam meg­csináltam. — Jaj, csak ki ne lehelje a lelkét valóban. Mert azután csőstül jön a kellemetlenség. Azt fogják mon­dani, nem vigyáztunk rá, nem kíméltük. Szörnyűség. Kapitulov elszunnyadt a könyvelés tiszta lapja fö­lött: — Csend legyen! — suttogták a tisztviselőnők — nem szabad zavarni. Biztosan megint nem aludt egész éjszaka, halálra kínozták a szomszédjai azzal a har­monikával. Tegnap panaszkodott. Csakugyan — az emberek tipikus vadállatok. A munkanap végeztével Vitalíjt rápillantott a nap­tárra, és Irónikusan megjegyezte: — Mindig így megy ez nálunk. Hogyan teljesít­sünk, sőt túlteljesítsünk valamit, ha így bánnak az emberrel? Nálunk az embert nem becsülik semmire. Látják, már megint tizenötödike van. El kell szakad­ni a munkától, rohanni a pénztárba, sorban állni a fizetésért, kiadni az embernek az utolsó erejét. Ha majd meghalok, akkor értik meg, milyen embert ve­szítettek el, milyen kultúregységet nem kíméltek meg ... 1LF és PETROV Fordította Pogonyl Antal Hobby — — irodalom A dolgozók szabad Idejének növelése világszerte új problé­mákat vet fel, milyen módon használják ki hasznosan, szóra­koztatóan és pihentetően ide­jüket. Néhány hasznos kedvtelés­hez — fényképezés, barkácso­lás, akvarisztika, kutyatartás, vagy a művészet tanulmányo­zása — ajánlunk könyveket, melyek ezekkel a kérdésekkel foglalkoznak. A kutya tenyésztése, tartása és kiképzése. 43.— Kčs A könyv behatóan foglalko­zik a kutya tenyésztésével, ápolásával, táplálásával, neve­lésével, valamint speciális cé­lokra irányuló kiképzésével. Dr. Lányi György: Korszerű ak­varisztika 53.— Kčs Az akvárium létesítése és gondpzása hozzáértést követel. Több ez, mint egyszerű szóra­kozás. A szerző ismerteti mű­vében az akvárium berendezé­sét, a betelepíthető növénye­ket és állatokat, de elsősorban az akváriumi halak tartását, táplálkozását és tenyésztését. A szöveget számos ábra és fénykép egészíti ki. Ambróziné — Takácsné — Tar­­jánné: Tarkabarka technika 13.50 Kčs E mű megkönnyíti a tájéko­zódást a technika világában. Könnyen érthető és szórakozta­tó módon számot ad mindarról, amit a modern technika világá­­"ól tudni érdemes. [árai Rudolf: Korszerű nagyí­tástechnika 7.50 Kčs Ismerteti a nagyításhoz hasz­nált eszközöket és a nagyítás műveleteit. Számos példán rá­mutat a nagyítás gyakori hibá­ira és azok kiküszöbölésére. Kiss Pál: Művészetről minden­kinek 38,50 Kčs A kötet közérthetően nyújt­ja a képző- és iparművészetre vonatkozó legfontosabb tudni­valókat. Röviden, áttekinthető­en mutatja be a művészet nagy korszakait, stílusait és techni­káját. A fenti könyvek kaphatók és megrendelhetők: MAGYAR KÖNYVESBOLT, Bra­tislava, Michalská 6. Röviden 0 A Sribners kiadó, amelynél Hemingway művei megjelen­tek, nem sokkal az író halá la után felkérte Carlos Ba kert, hogy írná meg Heming­way életrajzát. Baker, aki kü lönben soha nem látta He­­mingwayt, végigjárta Európa, Afrika és Amerika tíz orszá­gát, azokat a helyeket, ahol csak író-hőse annak idején megfordult, kikérdezte gyere keit, és feleségeit (Heming­way négy felesége közül — valamennyien újságírók vol­tak — hárman élnek), elbe­szélgetett a szállodatulajdono sokkal, bármanokkal, sofőrök­kel, akikkel útjai során itt vagy ott megismerkedett az író, A kézirat, végleges változatá­ban, nyolcszáz oldal, és kizá rólag szóbeli visszaemlékezé sekre, vallomásokra épül. • Jean Giradoux is bekerült Hollywood 1967-es szerzőinek névsorába. A Chaillot-i őrült nő (La föllé de Chaillot) című darabját Tony Richardson ren­dezésében filmesítik meg. Kát herine Hepburnnel a főszerep ben. • A stuttgarti Kohlamme.r ki adó megjelentette egy készülő Goethe szótár első kötetét, amelynek munkálataiban mind az NDK, mind az NSZK tudó­sai részt vettek. A teljes szó­tár „megírását“ és kiadását 2000-re szándékoznak befejez­ni. • Az Universal filmgyár új szuperprodukciójában Anglia történelmének egyik döntő mozzanatát akarja vászonra vinpi: a szigetország meghódí­tását a normannok által a ti­zenegyedik században. A film a híres hastingsi csatával ér majd véget, és tárgyának meg­felelően a Hódító Vilmos címet viseli. 0 A párizsi televízió hat rész bői álló Maigret-sorozatot ké­szít Simenon legsikerültebb bűnügyi regényeiből. A Máig rét filmek mindegyike rendes játékfilm-hosszúságú, másfél órás lesz. A sorozatot Clande Barma rendezi, s mint nyilat kozataiból kitűnik, fő célja — amellett, hogy érdekes, jó fil­met készítsen — a lehetősé­gek határán belül teljesen megőrizni a Simenon-regények sajátos légkörét. Maigret sze­repét Jean Richard játssza. 14

Next

/
Thumbnails
Contents