A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-16 / 16. szám
Josef čápek „Azért élünk, hogy emberi életet teremtsünk. Azért dolgozunk, hogy emberi mü szülessék. Szüvetségre lépünk az emberi rend létrehozáséért. Nagyon loalázöan vélekedünk magunkról, ha a rossz szolgálatába szegűdttnk. Az élet nagyon gyönyörű és nagyon nehéz — éppen ezért ne engedjük, hogy a gonosz felülkerekedjék bennünk.“ (j. Capek: A fellegekbe Írva) 80 évvel ezelőtt született a mártírhalált halt cseh festő és író: fosef Capek. Alkotóereje teljében, 1944-ben, német koncentrációs táborban pusztult el. A híres Capek-ftvérek tdösebbtke 1887-ben született Hronovbah. Családi környezete, szüleihez fűződő kapcsolata befolyással volt egész életére és munkásságára ts. Házuk egy gyár közelében feküdt, s mint később maga a művész mondotta, már kiest korában megismerkedett a gépekkel és a szegénységgel. Hamarosan elkerült szülővárosából, s tanulmányait a prágai Iparművészeti Iskolában folytatta. A Prágában rendezett kiállításokon találkozott először a modern művészettel. Látta 1909-ben az Impresszionisták, majd 1910-ben az ún. „függetlenek" kiállítását. Elénk érdeklődést tanúsított az irodalom, különösen a modern francia költészet Iránt. Ez irányú érdeklődése 1910- es párizsi útjával csak még jobban elmélyült. Visszatérése után a „Mánes-ben dolgozik, majd a „Képzőművészek csoportjá"-nak megalakulása után (Ide tartozik Pilla, BeneS, Procházka, Gutfreund, Janák stb.f ehhez a csoportosuláshoz csatlakozik. Közben megindul a Művészeit Folyóirat, amelynek fozef Capek egy ideig a szerkesztője. Josef Capek művészete szorosan összefügg a századelejl avantgardlzmussal. Kubtzmusát mégsem lehet a megszokott kategóriák közé sorolni. Sajátos meglátását, erőteljes ecsetkezelése, színei értékes, egyedi művészetet teremtettek. Képeinek tárgyát közvetlen környezetéből vagy emlékeiből merítette: tengerészek, koldusok, virágáruslányok, bohócok, stb. jelennek meg vásznán. Nem szabad megfeledkeznünk fosef Capekről, az íróról sem. Elbeszélésgyűjteményet: hello, Pro delfíny, a „Természeti népek művészete", Pascalról és Platánról szóló tanulmányai gondolkodó, nagy Ismeretekkel rendelkező emberről tanúskodnak. Nagyon sok könyvhöz készített tllusztráctót, többek között öccse, Karel Capek valamint Srámek, Neuman, Apollinaire müveihez. Nagy szeretettel alkotott a gyermekeknek. Nemcsak Illusztrációkat, de maga ts irt meséket, melyek Igen nagy népszerűségre tettek szert. Hagyatékában számos képet, rajzot találtak, amely a gyermeki ártatlanság, tisztaság Iránti csodálatát bizonyítja. „A gyermekkorban minden szebb, varázslatosabb, hatalmasabb és titokzatosabb, mint a felnőttek világában. A gyermek képzelőereje és érzelemgazdagsága a költészet egyik leggazdagabb forrása" — írta egy helyen Josef Capek. Háború előtti ciklusai, a Tűz és Vágy ugyanazt az egyszerűséget hordozzák magukban, mint egész életműve. Es mennyi pátoszt, hitet, mennyi néma fájdalmat! Rendületlenül megőrizte hitét még akkor ts, mikor a fasiszták elhurcolták Dachauba, majd Buchenwaldba: „Csak még egyetlen képet szeretnék alkotni, rajta koszorúk lennének, vlrágfüzérek — rózsából, csak rózsából." I. »■ Josef Capek: Virágáruslány (Olaj, 1934) Kulturális hírek számos taíafolyamot Is szervez. 1967-ben tovább bővültek a dolgozók Iskolán kívüli művelődésének, továbbképzésének lehetőségei. A választék bő: zongora-, harmonika-, gitár-, tánc-, szabás- varrás- és sütés-főzéstaníolyamok nyíltak. Az érdeklődök elsajátíthatják a német és eszperantó nyelvet, s megtanulhatják a gépírást Is. (Major Lajos) L£VA. A lévai Művelődési Ház zenetanárja, Horváth Arpád elvtárs a múlt év szeptember eleje óta foglalkozik az oroszkai, lévai és lpolyszakállasi pionírokkal. A gyerekek hetente kétszer látogatják a zeneiskolát. Tangóharmonlkázni és zongorázni tanulnak. Az elmúlt hónapokban Igen sokat fejlődött zenetudásuk. A nyilvánosság előtt február végén mutatkoztak be az oroszkai klubhelyiségben. A diákkoncert Igen nagy sikert aratott. (Belányi J.J ÉRSEKÚJVÁR. Ojabb előadásról a'dott hírt érsekújvárí levelezőnk. Vadkerty Katalin, a történettudományok kandidátusa „Az Ipar fejlődése az 1850-es évek után“ címmel tartotta meg Igen értékes beszámolóját. Turczel Lajos egyetemi tanár március 6-án elhangzott előadásának elme: A magyar népművelés fejlődése a polgári Csehszlovákiában. Nagy sikert aratott Ordódy Katalin Írónő szerzői estje, melyre március 12-én került sor. (Újvári Győző) RIMASZOMBAT. A rimaszombati Fáklya Irodalmi Színpad, valamint a Tompa Mihály Ifjúsági Klub tevékenysége példamutató. Nemrég közös műsort állítottak össze, mellyel sorra1 látogatják a járás felvált. A havonta megrendezésre kerülő klubestek mellett, Irodalmi összeállításukkal minden héten ellátogatnak egy-egy faluba is. A műsorok szervezéséért és rendezéséért külön dicséretet érdemelnek a klub és az irodalmi színpad vezetői; elsősorban Veres János és Mács Zoltán. (Kovács Zoltán) BARACSKA. A községben igen sokrétű a kultúrmunka. Nemcsak színjátszással, népi tánccal foglalkoznak, de történelmi, irodalmi előadásokkal is nevelik, szórakoztatják a lakosságot. Az ez évben meginduló történelmi előadássorozat rámutat a magyar, szlovák és cseh nép történetének közös vonásaira. — A Csemadok szfn-A rimaszombati Fáklya Irodalmi Színpad Aknamező című keretműsurának egyik jelenete Az oroszkai növendékhangverseny szereplői Horváth Árpáddal Játszó csoportja, Czlrla Sándor vezetésével, Somos Erzsébet: Bort búzát, békességet című darabját tanulta be. A baracskaiak már most készülnek a nyáron megrendezésre kerülő körzeti dal- és táncünnepélyre. Nem szabad kihagynunk a felsorolásból a szülőknek szánt előadásokat sem, amelyek igen érdekes témaköröket ölelnek fel. (Hofer Lajos) IPOLYSÁG. Az Ipolysági Művelődési Otthon igen sokrétű tevékenységet fejt ki. A különböző kulturális rendezvények mellett 17
