A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-16 / 16. szám
s môr csaknem valamennyi kontinensen — például Vera Cruzban, La Spezlában, Fernando Po szigetén — Játszottak barátságos futballmérkőzéseiket. Évente több mint ezer felvételi kérvény érkezik az Iskola Igazgatóságához. A felvételi aTány 8:1. A Jelentkezők közül 450-et bocsátanak felvételi vizsgára matematikából, fizikából és egy Idegen nyelvből. Ezután következik a beszélgetés a Jelentkezőkkel, az ún. lntelllgencla-vlzsga. E hivatásnál, ahol minden egyes döntésnél emberi életek és sokmilliós értékek forognak kockán, a határozott felfái felszerelt planetárium áll a növendékek rendelkezésére Kifutás előtt tisztába kell tenni az Iskolahajót — Mikor kapod meg már a tiszti váil-lapokat? kaszárnyák, ínternátusok vagy szállodák légkörét Idézné — a szobák Inkább magánlakásokra emlékeztetnek. Az iskola gazdagon berendezett szertárakkal, laboratóriumokkal rendelkezik, amiket nem egy fő Iskola' Is megirigyelhetne. Az Iskola büszkesége egy ún. dewlaskop — bonyolult berendezés, amely utánozza a Földnek és a hajó vasalkatrészelnek mágnesessége által a kompaszon előállható valamennyi lehetséges kitérést, vagyis az Iránytű kilengéseit. A navigációs tanterem planetáriummal is rendelkezik — ez az iskola lépés, a gyors reflex előlege a tiszti diplomának. A szűk keretek közé szorított életért másmódon kárpótolhatják magukat a fiúk: lehetőségük van sok-sok -egyéni ötletük megvalósítására. Saját Ízlésük szerint csinosíthatják, díszíthetik a lakószobájukat, mindenki élhet a saját kedvtelésének, „hobbyjának“, egyéni Ízzel szervezhetik meg -klubpresszóik életét. Az Igazgatóság Igyekszik családias környezetet teremteni a számukra, például a kaszárnyákra semmiben sem emlékeztető bútorokkal. Az első dolog éppen az, ami megfogja a látogatót, hogy nincs Itt semmi, ami a egyik legújabb szerzeménye. Létesítettek egy „igazi“ géptermet és felépítettek az Igazihoz megszólalásig hasonlító hajóárbocot Is. Az iskola kitűnő feltételeket biztosit a' növendékeinek. És milyenek ők maguk? Rendes fiúk ezek — mondja Andrzej Huza kapitány. — Bár nem éppen keze3bárányok. Jó, hogy vonzzák őket a kalandok. De azt Is tudnlok kell, hogy a lengyel tengerészlskolából sokoldalú szakemberek, igazi férfiak -kerülnek ki. Olyanok, akiket megbecsül a' világ. TADEUSZ KAMIŇSKI INTERPRESS, VARSÓ Federico FELLINI - az ismerős „Általában minden azzal kezdődik, hogy úgy érzem, el kell mesélnem valamit.“ Korunk filmművészetében Fellini az, aki a legtöbbet tudja elmondani az emberről. Az emberi gondolat és árzésvilág legrejtettebb -mélységeit tárja fel alkotásaiban. Filmjeiben az emberi lélek titkait mutatja meg és ezért Fellini több mint ismerős: meghitt jő bárét. Fellinlről általában azt gondolják, hogy ma gánttgyalt mint életét filmeslti meg. A művész Joggal tiltakozik ez ellen és azt hangoztatja, hogy nincs szándékában önéletrajzot Írni filmjeiben, csak átélt eseményeken keresztül szeretné feltárni az emberi lét szélesebb perspektíváit. Nagyjából minden jelentősebb művész ezt teszi, azzal a különbséggel, hogy csak elvétve tud olyan őszinte lenni, mint Fellini A rendezők jelentős százaléka kitalált történeten keresztül közelit ugyanahhoz a célhoz Felhőinek nincs szüksége eseményre, dramaturgiatlag kidolgozott cselekménysorozatra. Képletesen úgy mondhatnánk, hogy csakis a „lelket“ filmezi, fotografálja. Az eredmények — úgy hiszem — teljes mértékben őt igazolják. Kétségtelenül ő napjaink legjelentősebb filmmfl. vésze. A néző csak akkor érti meg a filmjeit, ha nem vár szokványos szórakozást. Csak az szereti meg Fellini alkotásait, akit hasonlóképpen érdekelnek az emberi lét rejtelmei, mélységei és szépségei, mint magét a zseniális alkotót. Erről Fellini f-gy nyilatkozik: „Ne higygyök, hogy misztikus vagyok vagy vallásos. Csupán arról vagyok mélységesen meggyőződve, hogy nemcsak az ón. látható, mindanki számára nyilvánvaló egyéniségűnk létezik, hanem van emellett egy másik, rejtettebb énünk Is. Ezt akarom felszínre hozni történeteimben, ezt kutatom önmagámban.“ Federico Fellini, olasz filmrendező 1920-ban született Rtmlniben. Kisgyermekkorának — filmjeiben is visszatérő — nagy élménye, hogy megszökött egy vándorcirkusz társulattal Fiatalsága érdekes, kalandos és sokoldalú Előbb egy neves komikus „gagmenje“ — ötletadója volt, majd karikaturistaként és trűkkfilmrajzo- Ióként kísérletezett. Később az egyik neves újság munkatársa lett, közben színházaknak és a rádiónak is Irt. A filmmel mint ötletadó és forgatókönyvlró kerül kapcsolatba. 1950 óta dolgozik önálló rendezőként, da addig még asszisztensként is működött. Első jelentősebb sikere az „Országúton“ c. film. Ezután minden egyes jelenete Jelentős esemény a film világéban. Utolsó filmje — és első színes filmprób&lkozása is egyben —a „Giulietta és a szellemek“ a nyugati sajtóvisszhang alapján eddigi legjelentősebb alkotása. A „81/i“-ért Oscar-dfjat kapott. Filmjeiben szívesen szerepelteti Marcello Mastrolannlt és saját feleségét, Giulietta Masinát. V. G. hét 5
