A Hét 1967/1 (12. évfolyam, 1-26. szám)
1967-04-02 / 14. szám
valamint az ün. városalkotó tényezők alkalmazottainak száma szabta meg. Most a tervezők fordítva Járnak el, legelőször a város legoptimálisabb nagyságán elmélkednek, majd a város nagysága szerint szabják meg a szükséges munkahelyek méreteit is. A túlméretezett városok lakókörnyezete alkalmatlan. A kis városok viszont t technikai, gazdasági és polgári szükségletek összpontosítási és továbbfejlesztési céljából nem felelnek meg. A Jövő városának tervezői 135.000 lakosú város építését Javasolják. Ügy tűnik, hogy ez a terjedelem felel meg az adott terep és terület követelményeinek a legjobban. A kisebb létszámú város pl. nem tudná kihasználni a Prágába vezető különleges gyorsvasút tömegszállitó eszközeit, a nagyobb város viszont a rendelkezésre álló építkezési terület túlsűrítését Idézné elő. Az angolok, akik London körül elterülő városaikat 50 000 főre tervezték, azok bővítésén gondolkodnak. A Párizs körüli új városokat 200—250 ezer főre tervezik. A jövő városának tulajdonképpeni építészeti megoldása az első pillantásra nem tér el különösképpen az eddigi, gyakorlatban érvényesülő formáktól. A mesterségesen létesítendő víztároló déli oldala, lejtője mentén szabadon széthelyezve terül el 13 lakónegyed, lakásegység, melyek megnyújtott alakú lakósávot képeznek. A sáv közepén terül el az összvárosi központ. Minden egyes lakásegység rendelkezik 10 ezer lakos kiszolgálására képes saját központtal. Az egyes központok a gyorsvasút állomásainál terülnek el, amely a városközponton halad keresztül és vezet közvetlenül Prágába. Az Alvég típusú, függőrendszerű, egysínű gyorsvasút a Vltava mellett fog vezetni A várost Prágával további két nagy és gyors forgalom lebonyolítására alkalmas út kapcsolja össze. A város északi határa mentén terül el az ipari részleg, övezet. Az egyes övezetek között a teherforgalom lebonyolítását szolgáló széles út létesül. A város közepén központi raktárak rendszere húzódik, amiből az egyes központok áruellátása földalatti, két méter széles csatornák útján fog történni. Az áru céltoajuttatásánál kihasználódik majd a villanyáram ereje, valamint a föld vonzóereje. A terep felszínével azonos magasságban lesznek azok az utak, amelyek a személyforgalom lebonyolítását biztosítják, valamint gyalogútul fognak szolgálni. De nem lesznek a hagyományos utakhoz hasonlóak. A gépkocsiforgalmat biztosító úttest felületén bizonyos sávok lesznek, amelyek nem csak a gyalogos közlekedést biztosítják. A tehergépkocsik számára részben süllyesztett úttestek lesznek, kétoldalt széles védőövezettel ellátva. A módosítható lakásegységeket a tervezet szerzői két azonosan megoldható kivitelezésben aikarják az említett központok körül szimmetrikusan elhelyezni, egy-egy rész ötezer személy számára készül. Az ötezres egység úgy rendeződik el, hogy az oválisán húzódó úttest körül a lakásegységek koszorúja keletkezzen, s közöttük kisebb zölddel betelepített térségek maradjanak. Ez a megoldás kedvező mind a szülők, mind a gyermekek számára. Az iskolák, amelyek a központoktól távolabb eső lakásegységek zöldellő környezetében legyező formájában helyezkednek el — méghozzá egyes fokozatok megkülönböztetése szerint — úgy létesülnek, hogy figyelembe veszik azokat a Jellegzetes korcsoportokat, melyekben a gyerek érdeklődési köre és Jellembeli tulajdonsága szembetűnően változik. A jövő városának kulturális épülettömbjeit nehéz a legmesszebbmenő részleteiben helyesen elképzelni, mivel a kultúrát terjesztő eszközök rohamosan fejlődnek. A lakónegyedekben olyan klub-Jellegű művelődési otthonokat akarnaklétrehozni, amelyekben a műkedvelő kulturális tevékenységet fel lehet cserélni sporttal. Játékokkal, diafilm és diapozitív vetítésével, valamint a személyi érdekek, „hobbyk“ érvényre Juttatásával. A tervezet néhány szerzője a 2000. év embere szabad idejének kihasználási problémáját nagyon komolyan veszi. Figyelmeztetnek arra a szociális Jelenségre, amely a tétlenségből, vagy pedig egyes embercsoportok azon képtelenségéből ered, hogy a szabad időt nem képesek alkotó módon kihasználni. Az ellátás technikai alapja lehetővé teszi, hogy a lakosok a vásárlás négy formája közül válasszanak. Az egyik a hagyományosan történő eiárusitás lesz. A másik az önkiszolgáló üzlet tökéletesített formája, automatizált ellátás. Mind a 13-központban lesznek olyan üzletek, amelyek ezerféle csomagolt árut kínálnak a vásárlónak. A fogyasztó a látható és Jelölt minták alapján kiválasztja a szükséges árut, a bevásárláskor használatos szelvényre ráblokkolja a kiválasztott áru Jelzését, az automata berendezés néhány percen belül kiadja az árut. A vásárlás harmadik formája a telefonrendelésre történő, katalógus szerinti árusítás lesz. És végül a vásárlás negyedik formáját az automatizált, csővezeték útján történő szállítás (4 kg-ig) jelenti. A vásárló, saját telegonján, csupán a kívánt áru számát tárcsázza föl. A Jövő városának tervezete további sokrétű észrevételre ad lehetőséget. Valamennyi összefüggésben áll a 2000. év lakójának, polgárának életkörül ményeivel, társadalmi életének arculatával, napi gondjaival és életritmusával. A Jövő városával kapcsolatban sok probléma merül fel. Ezen problémák megoldása tükrözi vissza társadalmi életünk gazdagságát, technikai gondolkodásunk színvonalát, a humanizmus eszméinek általunk történő értei mezősét. Éppen ezért a Jövő városának tervezetét bemutatjuk a montreali világklálltáson, ahol a maga teljességében és egységében képviseli építészeink, mérnökeink, technikusaink, orvosaink, szociológusaink, pedagógusaink és egyéb szakembereink gondolkodását. Ok viszont valamennyien a világ közvéleményére kíváncsiak. Ing. arch. MILAN HLADKÝ, CSc. PredvoJ-ban megjelent cikke alapján fordította: SZAMOS LÄSZLÖ
